Nem csak a hólyagos bőr jelzi a majomhimlőt: 5 tünet, ami a kezdeti szakaszban jelentkezhet

Az elmúlt napokban megjelent Magyarországon is a majomhimlő, melyet egy 38 éves férfinél mutattak ki az országos tisztifőorvos tájékoztatása alapján. A betegség változatos tünetekkel jár a fertőződés után.

A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása szerint a majomhimlőt okozó vírus egy úgynevezett orthopoxvírus, mely hasonlít a fekete himlő Poxvirus variolae nevű vírusához, ám a 80-as évekre felszámolt betegségnél kevésbé súlyos lefolyású.

A majomhimlő tünetei

A majomhimlő szerteágazó tünetekkel adhat hírt magáról, lappangási ideje hosszú, 5-21 nap is lehet a WHO adatai alapján. A betegség lázas stádiuma általában 1-3 napig tart, ekkor a legjellemzőbb jelek közé tartozik a láz, a nyirokcsomó-duzzanatok, a fejfájás, a fáradékonyság, az izomfájdalom.

A lázas stádiumot a bőrkiütés időszaka követi, amely többségében 2-4 hétig tart, ez már nyilvánvalóvá teszi a diagnózist. A szakaszban hólyagos kiütések, így foltok, makulák, papulák vagy pustulák jelentkeznek, főként az arcon, a kézen, a lábon, de esetenként a szemen, a szájon vagy a nemi szerveken, illetőleg testszerte.

A fennálló adatok szerint az elhunytak aránya 0 és 11% között változott az okozó variánstól és a korcsoporttól függően, kisgyermekek körében gyakoribb volt az életveszélyes állapot. Az Európát elérő vírus az enyhébb lefolyással járó, nyugat-afrikai kládhoz tartozik, ezért csekélyebb erősségű tüneteket okoz.

A majomhimlőt emberben elsőként 1970-ben mutatták ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, akkor egy kilenc hónapos kisfiú volt érintett. Azóta Afrika számos országában megjelent a zoonózis, tehát állatról emberre is terjedő fertőzés.

Az emberről emberre történő terjedés korlátozott, hosszú átviteli láncról nincs sok adat. Leginkább testnedvekkel való érintkezés, ritkán cseppfertőzés vagy szennyezett tárgyak útján adható tovább. Kulcsfontosságú lehet ezért a fertőzött személyekkel való szoros kontaktus kerülése és a védőruházat viselése a beteget ápolóknak. A kontinensen kívüli terjedés ellenére a szakértők nyilatkozatai egyelőre megnyugtatóak, nem tartanak világjárványtól.

A majomhimlő megelőzése

Futótűzszerűen elterjedt az az álláspont, miszerint a kórokozó ellen több kötelező oltás is megfelelő védettséget ad. A vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a fekete himlő elleni oltás - mely 1979-ig Magyarországon is kötelező volt - a betegség ellen nagyjából 85%-ban hatásos, legalábbis enyhébb lefolyást biztosít. Az azonban tévedés, hogy az MMR- (kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált vakcina) és a bárányhimlő elleni oltás védelmet nyújtana a megbetegedés ellen.

Noha kifejezetten a betegség ellen kifejlesztett vakcina jelenleg még nem elérhető Európában, 2019-ben már jóváhagytak egy, a majomhimlő megelőzésére szánt vakcinát. Szükség esetén ez az oltás azok számára nyújthatna elsősorban segítséget, akik az egészségügyben dolgoznak, a betegekkel kapcsolatban állnak, illetve fokozottabban ki lennének téve a súlyosabb kimenetelű betegségnek.

Zoonózis betegségek Magyarországon

A zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegségek Magyarországon is nagy problémákat okoznak.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• majomhimlő
• tünetek és betegségek
• fertőzés
• fertőző betegség
• járvány
• bőrtünet
• Életmód