Náluk okoz leggyorsabban vakságot a zöld hályog – Már fiatal korban kezelni kell

Professzor dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője és glaukómaspecialistája számos alkalommal beszélt már a zöld hályog (glaukóma) különböző formáiról. Most viszont egy speciális formáról, a közepes és nagy fokú rövidlátásban előforduló nyitott csarnokzugú glaukómáról szól.

Erre a betegségre, a legtöbb zöldhályog-formától eltérő klinikai megjelenés és kissé eltérő kezelés szükséges.

Glaukóma rövidlátó szemen

– A zöld hályog nem hályog, hanem a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó, a szem ideghártyájában (retinájában) elhelyezkedő idegsejtek fokozatos, önmagától vissza nem forduló, végleges, felgyorsult ütemű vesztesége. Ilyen sejteket és idegrostokat mindenki veszít pusztán az öregedés miatt. Egy teljes élet során az egészséges szemen a veleszületett ilyen idegsejt- és idegrostmennyiség mintegy fele elvész.

Ez azonban még mindig nem akadálya a teljesen elégséges normális látásnak, mivel ez a rendszer egy túl bő rendszer. A nyitott csarnokzugú glaukómák esetén azonban az életkori mértéknél sokkal nagyobb ütemű idegrostveszteség alakul ki a látóidegben, ami súlyosabb lefolyású betegség esetén már viszonylag fiatal korban is vissza nem fordítható látáskárosodást, illetve vakságot okozhat, ha a kezelést nem kezdik meg hatékonyan és időben.

A nyitott csarnokzugú zöld hályogra (dióhéjban) az jellemző, hogy a szemen belül a csarnokvíz áramlása akadálymentes, azonban az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya belső határán lévő kivezető rendszer kevésbé átjárható a szemben áramló csarnokvíz számára, mint az egészséges szemeken.

Ennek következményeként a folyadék kevésbé ürül a szemből, egy része felhalmozódik a szemben, és megemeli a szemnyomást. Ez váltja ki (időnként vérkeringési zavarokkal társulva) a látóideg idegrostjainak fokozott ütemű pusztulását. Közepes és nagy fokú rövidlátásban azonban a helyzet nem mindig egyezik a fent leírt alaphelyzettel.

Nagy fokú rövidlátás és nyitott csarnokzugú zöld hályog

A rövidlátás elsődleges megközelítésben kis fokú (mínusz 3 dioptriáig terjedő), közepes fokú (mínusz 3 és mínusz 6 dioptria közötti), valamint nagy fokú (mínusz 6 dioptriánál nagyobb mértékű) rövidlátásra osztható. Az utóbbi két csoportban, de főleg a nagy fokú rövidlátás esetén, a fehér ínhártya, az átlátszó szaruhártya és a látóideg szemgolyóba történő belépését körülvevő ínhártyarész mechanikai ellenálló képessége (rezisztenciája) csökkent.

Ezzel párhuzamosan a szemgolyó megnyúlása miatt a látóideg szemgolyó mögötti szakasza a szem nézésének bizonyos helyzeteiben nyomás alá kerülhet. A rövidlátás alapvetően a szemgolyó tengelyhosszának megnövekedésén alapul, hiszen a hosszabb szemgolyó esetén csak mínuszos (rövidlátást javító) szemüveglencsével lehet a látást élessé tenni.

A nagyfokú rövidlátásban a szem tengelyhosszmegnyúlása nagyon nagy mértékű, kiöblösödésekkel tarkított lehet. A kiöblösödések pedig egyes nézési pozíciókban a látóideg szemgolyó mögötti szakaszát kifejezetten nyomhatják. Ehhez járul hozzá az az előbb említett tény, hogy ezen a területen a kötőszövet mechanikai szilárdsága a szokásos normális értéknél lényegesen alacsonyabb lehet.

A fentiekből következik, hogy nagyobb fokú rövidlátás esetén, szerencsétlen anatómiai helyzet mellett, a látóideg nem pusztán a korábban leírt szemnyomás- illetve vérkeringés-eredetű károsodást szenvedi el, hanem időszakosan, rendszeresen apró, finom mechanikai (nyomás) okozta károsodást is. Ez az oka annak, hogy nagyobb fokú rövidlátás esetén egyáltalán nem szükséges megemelkedett szemnyomás ahhoz, hogy a szem súlyos glaukómás károsodást szenvedjen el.

A nagy fokú rövidlátó szem szemnyomásának helyes megmérése gyakran igazi kihívás, amelynek nagyon sok szemorvosi rendelő sem hazánkban, sem a világ más részén nem tud megfelelni. A problémák egy részét az adja, hogy a levegőárammal történő szemnyomásmérés során a szemnek előre, egyenesen kell néznie. Ez azonban a jelentősen megnyúlt szemtengelyhossz miatt azzal jár, hogy a szemizmok ebben a szemállásban feszülnek, szemben a nem rövidlátó szemmel, melyen ilyenkor ellazulnak.

Ez átmenetileg, a mérés időtartamára, megnöveli a szemnyomást, így a levegőfújásos mérési módszerrel sok esetben hamisan magas szemnyomást mér a szemorvos. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy egészséges rövidlátó szemeket zöld hályogosként kezel akár az egész élet során, de felesleges, szemnyomást csökkentő műtétek indikálását is okozhatja.

A másik probléma éppen ellentétes irányú. Ha a szemnyomás mérése akár levegőfújós, akár klasszikus kontakt módszerrel történik olyan szemen, melynek átlátszó szaruhártyája a nagy fokú rövidlátásban gyakori csökkent merevséget mutatja, a mért érték a valóságosnál sokkal alacsonyabb lehet. Így sok esetben, amikor a látóidegfő károsodását a szemorvos (helytelenül) nem veszi tekintetbe, vagy nem tudja kellően értékelni, pusztán a szemnyomás alapján a súlyosan károsodott glaukómás rövidlátó szemet is egészségesnek minősítheti.

– Visszatérően találkozom ilyen esetekkel másodvélemény adása kapcsán a klinikai gyakorlatomban, csakúgy, mint a rendszeres szemészeti ellenőrzés dacára csupán súlyos állapotban kiderült rövidlátásos zöld hályog diagnosztizálásakor. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a rövidlátó szemeken gyakran végeznek el rövidlátást korrigáló, a szaruhártyán végzett műtétet azért, hogy ne kelljen mínusz dioptriás szemüveget viselni.

Az ilyen műtét megváltoztatja a szaruhártya merevségét (rezisztenciáját), és tovább csökkenti azt. A rövidlátó szemeken, a nem rövidlátó szemekkel összehasonlítva jelentősen nagyobb a kockázata annak, hogy nyitott csarnokzugú zöld hályogjuk kialakuljon az élet során. A fiatal korban, azaz még a glaukóma kialakulása előtt elvégzett szaruhártya látásjavító műtét a későbbi élet során a glaukóma észlelését és gondozásának szemnyomásmérésen alapuló részét súlyosan megnehezíti, illetve lehetetlenné teszik.

Mit tegyen tehát a rövidlátó, illetve a nagy fokú rövidlátó glaukómás?

– A fentiek alapján – mondja prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukómaspecialistája – kis fokú rövidlátás esetén nem feltétlenül javasolt a szaruhártya lézeres látásjavító műtétje. Sokan 3 dioptria alatti rövidlátás javítására is igénybe veszik ezt a szolgáltatást, mely államilag nem finanszírozott, ezért az azt végző kollégák anyagi érdekeltsége is a műtét elvégzése mellett szól.

Tudni kell azonban, hogy 40 éves kor után, amikor a közeli pluszdioptriás szemüveg viselésére előbb-utóbb mindenkinek, aki nem rövidlátó, szüksége lesz, a megszüntetett kis fokú rövidlátás közeli pluszdioptriás olvasószemüveg viselésével sokkal kellemetlenebb, mint a fiatalabb életkorban a minimális rövidlátás szemüvegviseléssel és idősebb korban a közeli (olvasó) szemüveg nélküli élesközeli látás.

Nagyobb fokú rövidlátás esetén igen komolyan mérlegelni kell a beavatkozás előnyét és hátrányát, mert a rövid távú kényelem oltárán feláldozható lehet az élet középső részében és második felében megjelenő, akár súlyos nyitott csarnokzugú glaukóma észlelése és kezelése. Ez különösen igaz azokra, akiknek a vérrokonságában már előfordult zöld hályog. Így tehát célszerű lehet a nem rövid távú érdekeket szem előtt tartani.

Ha valakinek nagy fokú rövidlátása van vagy volt a lézeres szaruhártyaműtét előtt, rendszeresen, szemészeti panaszmentesség esetén is célszerű glaukómaspecialistával ellenőriztetnie a szemét. Az ilyen szemeken ugyanis a nyitott csarnokzugú glaukóma korai észlelése és hatékony kezelése egyáltalán nem egyszerű, és messze meghaladja a szokásos szemészeti rendelő által nyújtott ellátási lehetőségeket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• glaukóma
• rövidlátás
• zöldhályog
• szem
• szembetegség
• Életmód