5 trükk, ami véd a demencia és a magány ellen is: nemcsak hosszabb, de jobb is lesz az életed tőlük

A szervezet elöregedése elkerülhetetlen, azonban minél tovább megóvni annak szellemi és fizikai épségét nem lehetetlen küldetés. Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy számos egyszerű, mindennapi változtatással meg lehet őrizni az agy egészségét, és lassítani lehet az öregedéssel járó esetleges szellemi hanyatlást.

Az agyunk már csecsemőkorban hihetetlen sebességgel építi az idegsejtek közötti kapcsolatokat, másodpercenként több mint egymillió új kapcsolódás jön létre, amelyek alapvetően formálják tanulási és kognitív képességeinket. Ahogy öregszünk, ez a folyamat lelassul, különösen akkor, ha bizonyos kapcsolatokra már nincs szükség.

5 életmódváltás, ami segít frissen tartani az agyat

Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az agyunk életünk során öt fő korszakon megy keresztül, amely során meghatározhatóak fontos átmenetek. Körülbelül 9, 32, 66 és 83 éves korban történnek ezek a mérföldkövek. A harmincas éveinkre az agyunk eléri a felnőtt állapotot, amikor az egyes agyi régiók egyre elkülönültebben működnek, míg a hatvanas évek környékére már az öregedés jelei mutatkoznak az agy szerkezetében. De ezek a változások nem véglegesek, és nem mindenkinél azonos módon jelentkeznek. Ahogyan az izmokat edzéssel erősítjük, úgy az agyi kapcsolatok fenntartásához is aktív életmódra van szükség. 

Ahogyan az izmokat edzéssel erősítjük, úgy az agyi kapcsolatok fenntartásához is aktív életmódra van szükség. A  BBC átfogó cikkéből kiderül , hogy néhány életmódbeli változtatás is elegendő lehet ahhoz, hogy hosszabb, teljesebb és egészségesebb életet éljünk, és elkerüljük az időskori demencia kockázatát. 

Mindig van lehetőség az újrakezdésre

A kognitív képességeink nem statikusak. Gondolkodási, problémamegoldó és koncentrációs képességeink, valamint az információfeldolgozás sebessége bármely életkorban fejleszthető. Alan Gow, a skóciai Heriot-Watt Egyetem pszichológusa hangsúlyozza: „Minden életkorban lehetőségünk van megőrizni és fejleszteni agyunk egészségét.” A hangsúly a folyamatos tanuláson és a stimuláló tevékenységeken van.

Ezért érdemes kipróbálni új dolgokat. A kertészkedés például nemcsak nyugodt és örömteli elfoglaltság, hanem a növények gondozása új agyi területeket aktivál, amelyek másképp nem működnének. Hasonlóképpen az új nyelv tanulása erősíti az agy különböző régiói közötti kapcsolatokat, és kutatások szerint akár öt évvel is késleltetheti az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenését.

Megfelelő étkezéssel is lehet támogatni az agyműködést

Az agynak megfelelő üzemanyagra van szüksége. Számos kutatás bizonyítja, hogy a színes gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása, valamint a rostok bevitele kulcsfontosságú az agyi egészség fenntartásában. Az egészséges zsírok, például a többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek a lazacban, a pisztrángban és a diófélékben találhatók, védelmet nyújtanak a demencia ellen. Ugyanakkor a telített zsírok bevitelének csökkentése – gyakran a feldolgozott húsokban fordulnak elő – szintén jótékony hatású lehet, mivel ezek a szervezetben olyan vegyületek termelődését idézhetik elő, amelyek összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségekkel és az Alzheimer-kór kockázatával.

Illetve fontos a kolin megfelelő bevitele is, amely javítja a memóriát és megtalálható a tojásban és más állati eredetű élelmiszerekben. Hiánya összefüggésbe hozható neurodegeneratív betegségekkel, például Parkinson- és Alzheimer-kórral.

 Rendszeres és örömteli mozgás 

A testmozgás az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy megvédjük az agyunkat. Nem szükséges intenzív edzés, a rendszeres séta, a lépcsőzés vagy a könnyű aerob gyakorlatok is jótékony hatásúak. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a harmincas-negyvenes éveikben rendszeresen testmozgást végzők körében a demencia kockázata megközelítőleg 45%-kal alacsonyabb volt a kevésbé aktív alanyokhoz képest.

A mozgás emellett javítja a hangulatot, csökkenti a depresszió kockázatát, és erősíti az Alzheimer-kórra hajlamos agyi területeket, így növeli az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben. Melanie Burke, a brit Leeds Egyetem professzora kiemeli: „Ha jól érezzük magunkat, az belső erőforrást ad a mindennapi élethez, és közvetlenül befolyásolja egészségünket.”

A társas kapcsolatok ereje

A barátok és a közösségi élet fontosságát nem lehet túlbecsülni. Kutatások szerint a társas kapcsolatok javítják az immunrendszert, csökkentik a szívbetegségek kockázatát, és hozzájárulnak a hosszabb élethez. A WHO szerint a társadalmi kapcsolatok „globális egészségügyi prioritásnak” számítanak. A társas kapcsolatok ápolása fokozhatja az agy azon területeinek aktivitását, amelyek a nyelvhez és a memóriához kötődnek, ami hosszabb távon jobb kognitív egészséghez vezethet.

A University College London és a párizsi INSERM tudósai a Whitehall II tanulmány adatait elemezték, amely több mint 10 000 brit közszolgálati dolgozót követett 28 éven keresztül. A résztvevők rendszeresen beszámoltak társas kapcsolataikról, és különböző memória- és gondolkodástesztekben vettek részt, miközben az egészségügyi nyilvántartásokból is gyűjtötték a demencia diagnózisokat.

Az eredmények szerint azok, akik középkorúként gyakran vettek részt társas összejöveteleken, később ritkábban kaptak demencia diagnózist. Különösen a baráti kapcsolatoknak volt erős védőhatása, míg a családi kötelékek kevésbé befolyásolták a kockázatot. Érdekes módon a 60 éves korban ápolt aktív társas kapcsolatok csökkentették leginkább a későbbi demencia esélyét, szemben az 50 vagy 70 éves korban kialakított kapcsolatokkal.

Apró változtatások, jelentős eredmények

A kognitív egészség és a hosszú, aktív élet kulcsa nem a drasztikus életmódváltás, hanem a következetes, kis lépésekben történő javítás. Alan Gow hangsúlyozza: „Ma kell elkezdeni a kis változásokat. Nincs csodaszer, de az étrend, a mozgás, a társas kapcsolatok és a szellemi stimuláció összessége tartós előnyöket biztosít.” A Finger-tanulmány például kimutatta, hogy 60 és 77 év közötti résztvevők, akik két éven keresztül életmód-beavatkozásban vettek részt, 25%-kal nagyobb javulást mutattak a kognitív funkciók terén, beleértve a memóriát és a problémamegoldást, mint a kontrollcsoport tagjai. 

Képek: Getty Images Hungary

• demencia
• mozgás
• sport
• egészséges étkezés
• agyműködés
• alzheimer-kór
• 50 felett
• barátság
• hobbi
• életmód
• életmódváltás
• Életmód