A nép, ahol ismeretlen a demencia: mit csinálnak másképp az amazóniai őslakosok, és mit tanulj el tőlük?

Az Alzheimer-kór és a demenciák lefolyásáról már sokat tud az emberiség, ám az egyelőre nem ismert az orvoslás számára, hogy pontosan mi okozza azokat, ezért gyógyításukra sincs mód jelenleg, a megelőzésben az életmódtényezők szerepét szokták hangsúlyozni.

Akadnak azonban a földön olyan népek, törzsek, amelyekben szinte ismeretlen fogalom a demencia, vagy legalábbis rendkívül ritka. Egy tanulmány az amazóniai esőerdőkben lakó bolíviai őslakosok életmódját vizsgálta meg, mivel körükben rendkívül alacsony, mindössze 1% körüli a szellemi leépüléssel járó kórkép aránya a 65 év felettiek körében - szemben az egyesült államokbeli 11%-kal.

Bolíviai törzsek életmódja a demencia megelőzésére

Két bolíviai törzs, a tsimane és a moseten nép körében fedezték fel a meglepően alacsony arányszámot, amely arra sarkallta a tudósokat, hogy megvizsgálják, miben tér el életmódjuk a nyugatinak nevezett élettől, és mit lehet ebből hasznosítani a jövőben a demenciakockázat csökkentésére. A kutatás során CT-vizsgálatokat, kognitív analíziseket, kérdőíves elemzéseket is végeztek.

Egy törzsi társadalom napi rendszere és a posztindusztriális életmód természetesen hatalmas különbségeket mutat, így nehéz kiragadni egyet, ami kritikus lehet a demencia kialakulásában. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy többek közt az étrend, a testmozgás, ám a higiéniás, gyógykezelési lehetőségek is különböznek.

Még összetettebb a kérdés amiatt, hogy a két vizsgált törzs életmódja sem mindenben egyezik: a moseteniek például sokkal kevésbé elszigeteltek a tsimane népnél, előbbiek közelebbi kapcsolatban vannak a városokkal, az iskolákkal, valamint az ivóvízhez is jobban hozzáférnek.

Árnyalja a képet, hogy míg a demenciák aránya alacsony volt, enyhe kognitív károsodást (MCI) olyan arányban megfigyeltek, mint a magas jövedelmű, fejlett országokban, ám ez jóval kevésbé súlyos formát jelentett.

Benjamin Trumble, az Arizonai Állami Egyetem antropológusa elmondta, az világos, hogy az ülő, városi életmód, az iparosodott életkörnyezet egészen újszerű ahhoz képest, ahogy az emberiség eddigi életének 99%-át leélte. Arra már korábbi tanulmányok is felhívták a figyelmet, hogy a fizikai inaktivitás, az erős légszennyezettség egyaránt szerepet játszhat a demenciakockázat növekedésben, ez a különbség pedig a kutatók szerint itt is fennállhat.

Az új kutatás azonban egy egészen új megközelítésből is megvizsgálta a témát, méghozzá az agyi artériák meszesedésének állapotát vizsgálták meg, valamint a szív és az agy öregedésének összefüggéseit. Az intracranialis meszesedés a demencia egy fenotípusának okozójaként merült fel, a kórkép kisebb agytérfogattal és a kognitív károsodás nagyobb kockázatával járt együtt. Azt is megállapították, hogy a tsimane törzs tagjai rendkívül egészséges szívvel rendelkeznek idős korukban is, ami szintén szerepet játszhat a demenciák elkerülésében.

A kutatások tehát nagy vonalakban arra a következtetésre jutottak, hogy a tsimane és moseten lakosság fizikailag aktívabb életmódot folytat, amely mellett alacsony az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás aránya is, az adottság a rosszabb higiéniás körülményeket is kompenzálni képes.

A kutatók az agyi és kardiovaszkuláris eredmények kapcsán további vizsgálatokat tartanak indokoltnak, ám egy biztos: az aktívabb életmód, a minimálisan feldolgozott élelmiszerek előnyben részesítése, a légszennyezettség kerülése, a szívbetegség-kockázat csökkentése egyaránt rendkívül fontos szerepet játszhat a demenciák megelőzésében.

Ez van a világ leghosszabb életű embereinek tányérján

A kék zónák lakóinak kedvelt táplálékai számtalan módon támogathatják az egészséget.

(Képek: Getty Images.)

• demencia
• bolívia
• amazonasi esőerdő
• alzheimer-kór
• alzheimer-kór ellen
• agyműködés
• szívbetegség
• Életmód