A bakonyi erdők mélyéről tűnt el Iharkút - A magyar szellemfalu sorsát a bányászat pecsételte meg

Pápa és Veszprém között, a Magas-Bakony sűrű erdeiben bújt meg egykor Iharkút, az apró irtásfalu, mely a bányászat miatt tűnt el csaknem nyomtalanul.

A bakonyi település területe pedig már az Árpád-korban lakott volt, és bár a török időkben számos dunántúli faluval egyetemben kihalt, sváb telepesek újra élettel töltötték meg. A betelepítéseket a bakonyi birtokokkal is rendelkező Esterházy család kezdeményezte. A lakók ezt követően is főként fakitermeléssel foglalkoztak.

Iharkút pusztulása és eltűnése

A második fénykor sajnos nem tarthatott örökké, a világháborúk után a német kisebbség kitelepítésével a lakosság jelentős része elhagyta a falut, a helyiek egyre inkább a nagyvárosokban dolgoztak. Ám a település alatt felfedezett bauxit végleg megpecsételte a sorsát.

A bauxit kitermelése 1979-ben kezdődött el, ekkoriban még a falu utcáin zajlott az élet, noha évről évre fogyatkozott a lakosok száma. Két év múlva a hatalom úgy döntött: a településtől elveszik önállóságát, azóta Bakonyjákó külterületeként tartják számon.

A falubelieket áttelepítették a környező falvakba, városokba, ahol házat ugyan kaptak, de a közösség teljesen szétszóródott. A pici, bakonyi községet teljesen eltüntették a föld színéről: az épületeket elbontották, ledózerolták, és még a temetőt is áttelepítették Németbányára, hogy hamarosan egy bánya nyílhasson a területen. A bauxit kitermelése egészen 2002-ig tartott.

A falubeliek sokáig nem látták viszont egymást, a kétezres évek elején tartottak először egy nagyobb volumenű találkozót Bakonyi Lajos akkori főerdész javaslatára az egykori lakók számára, a rendezvényt azóta számos alkalommal megismételték. 

A még élő iharkútiak és leszármazottaik összefogtak, hogy továbbra is megőrizzék Iharkút emlékét, közös munkájuk eredményeként jött létre az Iharkút emlékpark az egykori falu helyén. Itt helyet kapott egy harangláb a falu elveszettnek hitt harangjával, egy gémeskút a falu egykori kútjának helyén, amelyről a nevét kapta a település, illetve egy emlékkereszt is. A felhagyott bányagödör mellett ez az emlékpark árulkodik a település szomorú sorsáról.

A bakonyi dinoszauruszok

A külszíni bánya végül nem csupán a bauxit kitermelését vonta maga után, a területen felszínre kerültek kréta kori leletanyagok, dinoszaurusz-ősmaradványok és más gerincesekre utaló nyomok is, melyeket a kétezres évek elejétől kezdve tártak fel, és vizsgáltak meg alaposabban.

Iharkút, illetve a csehbányai formáció területén több, korábban nem ismert őslényfajt felfedeztek: ilyen volt a Hungarosaurus tormai nevet kapó páncélos, növényevő, nagyjából négy és fél méter hosszú dinoszaurusz. 

Ugyancsak innen került elő az Iharkutosuchus makadii nevű növényevő krokodil, a növényevő Ajkaceratops kozmai, a ragadozó Pneumatoraptor fodori, a Pannoniasaurus inexpectatus moszaszaurusz hüllő vagy a Bakonydraco galaczi nevű repülő hüllőfaj. 

A leletanyagok több más magyarországi feltárás eredményeivel együtt a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthetők meg egy állandó kiállítás keretében, mely az Eltűnt világok - A dinoszauruszok kora Magyarországon címet viseli. Az ismertetőanyagok virtuális múzeum keretében már online is elérhetők.

Kis-Moszkva a Bakony lábánál

A 16205-ös sorszámú szovjet katonai bázist a legtöbben csak Kis-Moszkvaként vagy a magyar atomvárosként emlegetik, állítólag szovjet atomtölteteket is őrizhettek itt.

(Képek: Wikipedia/Zajza, Zajza, Elekes Andor, Országalbum/juhaszj.)

• bakony
• szellemfalu
• romok
• pusztítás
• bánya
• dinoszaurusz
• lelet
• régészet
• őslény
• Utazás