Vadászparadicsomnak szánta Horthy az egykori magyar falu helyét: a holtak falvát mára visszavette a természet

A szomorú történetű Derenket ma már csak a holtak falvának nevezik.

derenk-emléktábla2
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A magyar-szlovák határnál, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi csücskében bújt meg egykor Derenk, melynek területe az Aggteleki Nemzeti Park része. A falu története megannyi szomorúsággal van tele.

A gyönyörű Aggteleki-karszt egy fennsíkján megbújó Derenk lakossága a történelem folyamán méltatlanul sokat szenvedett, és a település kétszer is kihalt. Előbb az 1711-es pestisjárvány következtében néptelenedett el, majd a 20. században egy kegyetlen diktatórikus döntés lett a veszte végleg.

Derenk, a holtak falva

Derenk a pestisjárvány után 1715-ben még teljesen lakatlan volt, a helyi Esterházyak közbenjárására azonban lengyel lakosokat telepítettek be jobbágyként, így végül ők élesztették újjá a települést. Jóval később, már a trianoni békediktátum miatt került veszélybe a falu léte ismét, amikor egyetlen utcája közepén húzták meg a határt, a szlovák oldalra száműzve iskoláját és templomát. A helyiek népszavazáson úgy döntöttek, továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. A hűség azonban sajnos nem járt sok köszönettel.

Végül Horthy Miklós hozta meg a falu halálos ítéletét: a területet vadászparadicsomként álmodta újjá, amelynek közelében egy, a helyiektől féltett medvéskertet is kialakíttatott. Így a lakosságot kárpótlás fejében más falvakba kezdte költöztetni, szétszakítva a lengyel közösséget. A kiürítés 1938-tól 1943-ig tartott, ezután Derenk megszűnt létezni, és szinte minden épületét lebontották, csupán néhány rom őrzi a tragikus múlt emlékét.

(Borító- és ajánlókép: Indafotó/fovarosi.blog.hu.)

Ezt is szeretjük