Így pereld be a főnököd!

Nem mindenkinek ragyog magasan a szerencsecsillaga, amikor munkahelyet és vele főnököt talál magának. Sajnos gyakran előfordul, hogy egy munkáltató - kihasználva a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét - akár olyan cselekedetre is képes, mely bőven túlmutat a jogkörén, és az sem ritka, hogy figyelmen kívül hagyja a Munka Törvénykönyvében foglaltakat.

A munkavállalók többsége azonban többnyire csak eltűri az ilyen főnököt, félve attól, hogy a végén búcsút inthet az állásának - pedig lenne lehetőség lépni.

Feketemunka, ki nem adott szabadnapok - és a jogaid

Kifizetetlen túlórák, elmaradt hétvégi vagy éjszakai pótlék, feketemunka, megvont ebédszünet, kivehetetlen szabadnapok, jogtalan felmondás. Csak néhány azok közül a tipikus problémák közül, melyekkel sok munkavállalónak nap mint nap szembesülnie kell. Csakhogy közülük kevesen mernek szembeszállni a főnökkel, miközben joguk lenne hozzá.

A munkahelyi jogaidról és kötelezettségeidről - ahogy a munkáltatóéról is - a Munka Törvénykönyve rendelkezik. Ez részletesen rögzíti a munkaviszony létesítésével, a munkavégzéssel és annak megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket. Emellett a törvénykönyvben olvashatsz a szabadság kiadására vonatkozó szabályokról, a munkabér védelméről, a betegszabadságról, a pihenőidőről, valamint többek között a tanulmányi szerződésről is. Ha úgy érzékeled, hogy jogtalanul bánnak veled a munkahelyeden - például nem engedik kivenni a szabadnapjaidat -, akkor érdemes átbogarásznod a törvénykönyv vonatkozó passzusait.

Néhány szabadnap vagy egy ki nem adott pihenőidő miatt azonban nem célszerű perre menni. Ebben az esetben egy, a Munkaügyi Felügyelőségnek küldött anonim levél is célravezető lehet.

A felügyelőség ezeket a bejelentéseket minden esetben kivizsgálja, ha pedig szabálytalanságot tapasztal, akkor alaposan a körmére néz az adott munkáltatónak. Így anélkül változtathatsz a törvénytelen helyzeten, hogy kockáztatnál.

Amikor csak a munkaügyi per segít

Az esetek többségében a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos visszásságok miatt szoktak a munkavállalók a jogvitában illetékes Munkaügyi Bírósághoz fordulni. A munkaügyi jogvitáról a Munka Törvénykönyvének 1992. évi XXII. törvénye rendelkezik. Ez feketén-fehéren tartalmazza, hogy minden olyan esetben munkaügyi jogvitát kezdeményezhetsz, ha a munkáltató megsértette a döntésének kialakítására irányuló szabályokat.

A felek megállapodását először egy békéltető próbálja meg - per nélkül - tető alá hozni, ha ez nem sikerül, akkor fordulhatsz bírósághoz.

Munkaügyi jogvitát számos esetben kezdeményezhetsz. Ha például a munkáltató egyoldalúan módosítja a szerződésedet, megszünteti a jogviszonyodat - ideértve a közös megegyezést és a rendkívüli felmondást is -, vagy megszegi a kötelezettségeit, akkor minden további nélkül beadhatod a keresetet.

Közös megegyezés után sincs veszve minden

A válság miatt megszaporodó leépítések során egyre több helyen tolják a munkavállalók orra alá azt a papírt, melyben - nem éppen önszántukból - aláírásukkal igazolják, hogy közös megegyezéssel válnak el a munkáltató és a munkavállaló útjai. Csak kevesen tudják, hogy ezt követően is van mód a jogorvoslatra. Előfordul, hogy a munkáltató azzal fenyegeti a szorongatott helyzetében feszengő dolgozót, hogy, amennyiben az megtagadja az aláírást, elintézi, hogy a környéken ne kapjon munkát. Ilyenkor a hírnév, illetve a személyiségi jog megsértése miatt lehet pereskedni. Természetesen, ha zárt ajtók mögött, tanúk nélkül hangzott el, akkor nem sokat tehetsz.

Érdemes megtenni a szükséges jogi lépéseket akkor is, ha a munkáltató azt állítja, hogy az adott munkakör megszűnése miatt kényszerül megválni az alkalmazottól, majd később ugyanabba a pozícióba felvesz egy új embert. Ebben az esetben a szintén jogellenes megtévesztés miatt perelhetsz.

Ki fizeti a perköltséget?

Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a jelenlegi szabályozás megkönnyíti a munkaügyi per indításán hezitáló munkavállalók döntését. Egy tavaly februárban életbe lépett módosítás értelmében ugyanis a jogvitában vesztes félnek az illetéket, valamint a per összes költségét állnia kell.

Korábban ezek a perek akkor is költségmentesek voltak a munkavállalók számára, ha vesztettek. Szerencsére már körvonalazódnak a munkaügyi perek költségviselésére vonatkozó újabb módosítások: ha minden a tervek szerint alakul, akkor januártól olcsóbban pereskedhetnek a munkavállalók a munkaügyi jogvitákban.

• munkahely
• jogok
• bíróság
• munka törvénykönyve
• főnök
• karrier és siker
• Terasz