Jogos veréssel szexre kényszeríteni valakit?

Steve Taylor, a Leeds Metropolitan Egyetem pszichológusa azt a kérdést boncolgatja, mi lehet az oka, hogy a férfiaknak a nőkhöz való viszonya a történelem során többnyire az elnyomásban nyilvánult meg.

Bár az utolsó szűk száz év során a világ számos helyén jelentős lépéseket tettek az egyenjogúság felé, sok helyen, elsősorban Ázsia és Afrika vidékein a fenti tendencia mit sem változott.

Taylor radikális véleményt fogalmaz meg erről a mentalitásról, úgy véli, ez a fajta destruktív viselkedés súlyosan zavart elmére utal.

A nők mint szolgák

A nők az utóbbi időkig a világ szinte minden táján szolgaként éltek, nem volt politikai, vallási vagy kulturális hatásuk a társadalomra. Nemhogy nem lehetett tulajdonuk, hanem sokszor ők maguk voltak azok, akiket szabadon adtak-vettek, mint a tárgyakat.

Indiában és Kínában a 20. századig gyakorta kényszerítették máglyahalálra az özvegyeket, Asszíriában pedig annak, aki nemi erőszakot követett el, az volt a büntetése, hogy a feleségét a megerőszakolt nő férjének a rendelkezésére kellett bocsátania. Nemcsak Keleten bántak azonban méltatlanul a nőkkel, a demokráciájáról híres Görögországban sem voltak például politikai jogaik.

Jogos a verés?

Sokáig lehetne még sorolni a hasonló példákat, de a jelenkornál maradva: egy Egyiptomban készült közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak, de még a nők többsége is azt gondolja, elfogadható, ha a férfi megveri a feleségét, mert az nem hajlandó szexelni vele.

Tesztoszteron?

Stephen Goldberg szociológus a hetvenes években biológiai alapon próbálta megmagyarázni a patriarchális berendezkedést. The Inevitability of Patriarchy - A patriarchátus elkerülhetetlensége - című könyvében úgy érvel, hogy a férfiak természetüktől fogva sokkal versengőbbek, mint a nők, amiről pedig a tesztoszteron tehet. Ettől lesznek agresszívek és hataloméhesek, így elkerülhetetlenül ők birtokolják a magasabb társadalmi pozíciókat, a nőknek pedig csak alárendelt szerepet hagynak.

Taylor szerint azonban mindez nem indokolja a nők semmibevevését, illetve az őket lealacsonyító, brutális bánásmódot, ami az emberen kívül nem jellemző más élőlényre. Kinek és miért juthat eszébe, hogy azokkal, akik egyébként  a társadalom több mint felét jelentik, és akik gyerekeket szülnek, ilyen igazságtalanul bánjon? Másrészt: a tesztoszteron ellenére mégiscsak vannak olyan kultúrák, melyekben a férfiak nagyra becsülik és értékelik a nőket - azok életadó, tápláló szerepe miatt. Miért nem teszi ezt mindenki?

Elmezavar?

Taylor szerint a nők elnyomásának vágya táplálkozhat ugyanabból az általános hatalom- és irányításvágyából, ami egyeseket más népek vagy akár saját társadalmuk tagjainak leigázásra is késztet. Ilyenkor az, aki megkísérel megfosztani másokat az akaratuktól, azt reméli, tette az ő befolyását és jelentőségét növeli. Mindez a civilizált embert jellemző elégedetlenségből és ürességérzetből táplálkozhat.

Hatalom és undor

Több vallás tekint tisztátalanként vagy eredendően bűnösként a nőkre, akiket az ördög küldött, hogy kísértésbe vigyék a férfiakat. Ez volt az egyik oka az európai boszorkányüldözéseknek is. Mindez összefügg azzal a nézettel, hogy az ösztönök és az érzéki vágyak bűnösek. Míg a férfiak e hagyományok szerint az ész tisztaságával azonosítják magukat, a nők a test romlottságát képviselik.

Mivel ebből a nézőpontból a szex, a menstruáció, de még a terhesség is visszataszítónak tűnt, a nők maguk is ezt a bélyeget kapták. Ebben az esetben talán arról is szó volt, hogy a férfiak igyekeztek ellenállni a szexuális erőnek, amit a nők gyakoroltak felettük, mivel az ellenkezett saját kontrolligényükkel.

Hiszen eltakartathatják a nőkkel az arcukat és a testüket, és tarthatják őket szolgasorban, a saját vágyaikat nem tudják kordában tartani, és nem tudják ellenőrizni, milyen hatást gyakoroljanak rájuk a nők. Taylor szerint az elnyomás története tehát részben büntetés ezért a hatalomért, amit a nők birtokolnak. 

Mi a véleményed erről a nézetről?

• pszichológia
• nők
• társadalmi probléma
• diszkrimináció
• psziché
• psziché és tudomány
• Lélek&Test