Mintha mesevilágban járnál: a Badacsony és a Szent György-hegy szoborszerű képződményei elvarázsolnak

Szoborszerű hegyek, különös sziklaképződmények, magával ragadó panoráma és zamatos borok: ez a festői Badacsony! A folyékony szerelem hazáját a vulkánok völgyeként is emlegetik, mivel a Badacsony hegy – amely a Balaton legkarakteresebb tanúhegye – többszöri vulkánkitörés eredményeként jött létre. 

De hogyan aludt ki ez a vulkán, és milyen lebilincselő mondák kapcsolódnak a régióhoz? Balatoni legendák cikksorozatunk második részéből kiderül! 

Legendák a Badacsonyról és környékéről

Amikor még a Badacsony fortyogó vulkán volt, egy olyan lény uralta, akitől sokan rettegtek félelmetes kinézete miatt: bőre fekete volt a koromtól és a füsttől, mi több, a szeme is riasztóan sötéten villogott. Az elrettentő külsőségek ellenére a vulkán urának nem volt kőből a szíve, ugyanis egy aranyhajú pásztorleányka teljesen elvarázsolta őt.

A szépséges Hajnalkát azonban egy szörnyű vihar során magával ragadta a Balaton, és levitte őt a tó mélyére, a hullámok sírjába. A tűzhányó urát mélységes ború lepte el, minden este kiült a sziklákra, és szerelmére gondolt. 

Egyik alkalommal megpillantott a tóban egy gyönyörű tüneményt, aki roppant mód hasonlított Hajnalkára. A vulkán ura nem tudta eldönteni, hogy csak a fények játszadoznak vele, vagy tényleg visszatért kedvese. Esténként csodálattal nézte a lányt a vízben, egyik nap pedig megpróbálta magához csalogatni. 

Csak ekkor vette észre, hogy nem emberi lény, hanem egy sellő kacérkodott vele, de addigra már késő volt. A vulkán urát teljesen megbabonázta a vízi tündér, és miután eltűnt a habok között, a tűzhányó gondolkodás nélkül utána vetette magát a Balatonba, a hatalmas csobbanástól pedig kialudt a vulkán. Így hűlt ki a badacsonyi vulkanikus hegy. 

Bazaltkúpok és bazaltoszlopok bűvöletében 

A Badacsony hegy egyébként a Balaton legmagasabb vulkanikus eredetű tanúhegye. 438 méteres csúcsával a Tapolcai-medence óriásaként emelkedik ki környezetéből. A Badacsony bazaltja nagyrészt függőleges és vízszintes elválású oszlopokban hűlt ki, így alakultak ki a hegy peremén látható gyönyörű bazaltoszlopok.

A hegy kiváló kiránduló- és túrahely: itt halad át az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki szakasza, a Balaton-felvidéki Kéktúra és a Tűzgyűrű tanösvény, ahol úton-útfélen páratlan panoráma tárul elénk. A Badacsony vulkanikus múltjáról és a táj titkairól pedig többet is megtudhatunk, ha ellátogatunk a Badacsonytördemici Ökoturisztikai Látogatóközpontba.

A Badacsony-hegy szomszédságában található Szent György-hegy ugyancsak említésre méltó látványosság. Az itt található, vulkanikus aktivitásból született kőzetoszlopok némelyike eléri a 30 méteres magasságot is, így közelről és távolról is pazar látványt nyújtanak a túrázóknak. A hegy kapcsán számos ikonikus legenda maradt fenn, de szólnak mondák a különös sziklák között megbújó Sárkány-likról is, amely nyáron is hűs levegőt áraszt magából. 

Nem véletlenül kapta nevét a hegy Szent Györgyről, ugyanis a legenda szerint maga a sárkányölő szent szabadította meg a környék lakóit egy tűzokádó rémségtől. A daliás vitéz kemény harcot vívott a szörnnyel, de mivel az Úr és őrangyala is mellette álltak, sikerült győzedelmeskednie a sárkány felett. A falubeliek pedig hálából elnevezték a hegyet megmentőjükről. Egy másik történet szerint élt a hegy barlangjában egy sárkány, aki végső leheletével megdermesztette a barlang levegőjét, és ezt azóta is érezni lehet a Sárkány-lik környékén.

A Badacsonyon magasodó szikla, amely harangként kondul meg 

A Badacsony egyik ikonikus helyszíne a 9,7 méter magas Ranolder-kereszt, amely a helyiek szerint a környék szőlőültetvényeit védi. Ez alatt található egy messze kinyúló sziklanyelv, amelynek Harangozó Börc a neve – ez a zalaiak nyelvén sziklaszirtet, bércet jelent. Természetesen ehhez is kapcsolódik egy érdekes monda, amely egy testvérpárról szól. 

Az idősebb, Ferkó, erős és gonosz, míg öccse, Jóska, beteges, de tiszta lelkű fiú volt. A történet szerint Ferkó beleszeretett egy jómódú, de rosszindulatú lányba, aki csak akkor ment volna hozzá, ha megszabadul öccsétől. Ferkó ezért egy napon halászni hívta testvérét, hogy a tó mélyén végezzen vele. Jóska, látva a csónakban a kötelet és a nagy követ, nem ellenkezett, inkább elkezdett imádkozni.

Ferkó éppen rá akarta tekerni a hurkot a lábára, amikor hirtelen megszólalt a Harangozó Börc mély, zengő hangján. Jóska megörült, hogy meghallgatták az imáját, Ferkó viszont úgy meglepődött az erős hangtól és öccse jókedvétől, hogy elveszítette egyensúlyát, és belezuhant a vízbe a kővel együtt. A Harangozó-bérc pedig ma is ott magasodik a Badacsonyon, és ha valaki egy nagy kővel megüti, a harang kondulásához hasonló hangot ad ki.

Badacsony, az isteni nedű hazája

Badacsonyt említve nem mehetünk el szó nélkül a zamatos borok mellett sem, amelyek messze földön híresek. A borvidék különlegessége az idén hungarikummá nyilvánított, markáns karakterű kéknyelű, mely az országban egyedül itt termesztett szőlőfajta. Ez különösen fűszeres, bazaltkőre emlékeztető bukéjáról ismerhető fel.

A vulkánok völgyéből természetesen nem hiányozhat a Vulcanus bor sem, amelyet a szürkebarát és budai zöld fajták keresztezésével hoztak létre. A július közepétől augusztus elejéig tartó badacsonyi borhetek tökéletes alkalmat kínálnak arra, hogy belekóstolj ezekbe a különlegességekbe!

Ha kíváncsi vagy, milyen legendákat rejtenek más balatoni települések, akkor kövesd figyelemmel a cikksorozat további részeit! A We Love Balaton oldalán pedig további érdekességeket találsz a Balaton környékéről. 

(Felhasznált források: Tokody Klára 2022. Csodák tava – Mondák és legendák a Balatonról. Budapest, Könyvmentorok Könyvkiadó.)  

• balaton
• balatoni legendák
• Utazás