Milyen szülő volt valójában Mátyás király anyja? Szilágyi Erzsébetnek sok nehézséggel kellett megküzdenie

Igaz, hogy a történelemben sajnos jóval kevesebb említést kapnak a nők, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lettek volna olyan bátor, erős, inspiráló asszonyok, akik nagyban befolyásolták az események alakulását, és persze sokszor a férfiakat is. Soós Tibor Keményebb, mint a gyémánt - Női nagyságok a magyar történelemben című könyvében olyan hölgyeket vesz sorra, akik rendkívül fontos szerepet töltöttek be az ország életében. Közéjük tartozik Mátyás király édesanyja is.

Szilágyi Erzsébet életéről a Hunyadi Jánossal kötött házasságáig szinte semmit sem tudunk. Köszönhető ez annak is, hogy bár később jelentős szerepet töltött be az országos politikában, a férfiközpontú történetírás sem saját korában, sem később nem foglalkozott alakjával, inkább mellékszereplőnek tekintette.

Támogatta, segítette fiait

1410 körül született Bellyéni Katalin és Szilágyi Bernolt László leányaként. Öt testvére volt: Mihály, László, Osvát, Zsófia és Orsolya. Férjével, Hunyadi Jánossal 1428 körül kötött házasságot, első gyermekük, László 1431-ben született. Mátyás 1443. február 23-án jött a világra Kolozsvárott. Hunyadi János gyorsan az ország báróinak sorába lépett, rangbéli emelkedése és az ezzel járó vagyoni gyarapodás kihatott felesége sorsának alakulására is. Amikor 1446-ban kormányzóvá választották, Erzsébet lett az ország első asszonya. Ennek ellenére nem vett aktívan részt a politikában, idejét leginkább a gyermeknevelés és a birtokok igazgatása kötötte le.

Az asszony minden téren helytállt, fiait pedig humanista nevelőkkel taníttatta. Férje 1456-ban elhalálozott, az idősebb fiú, László pedig igényt tartott az országos főkapitányi tisztségre, és emiatt ellentétbe került V. László király főtanácsadójával, Cillei Ulrikkal. Amikor a király Nándorfehérvárra látogatott, László hívei megölték Cilleit. Ezután Erzsébet mindent megpróbált, hogy fia életét megmentse. V. László útban Buda felé megszállt az özvegynél Temesvárott, ő gyászruhában, Mátyással az oldalán fogadta, és kegyelemért könyörgött idősebb fia számára. A király meg is esküdött arra, hogy Cillei meggyilkolását nem torolja meg, mi több, Erzsébet asszonyt anyjává, fiait pedig fivéreivé fogadta.

Mátyás távollétében kormányozta Budát

A király végül esküjét nem tartotta be, Hunyadi Lászlót 1457-ben Budán felségsértéssel megvádolták, majd lefejezték. Erzsébet úgy döntött, megbosszulja fiát, így testvérével, Mihállyal sereget szervezett. V. László Bécsbe, majd Prágába menekült, és az ifjabb Hunyadi fiút túszként vitte magával. Az anya tárgyalásokat kezdeményezett Podjebrád György prágai kormányzóval, akinek negyvenezer aranyat fizetett, hogy bocsássa szabadon Mátyást. Fiának viszont meg kellett ígérnie, hogy feleségül veszi a kormányzó lányát, Katalint. Magyarországon közben nemesi mozgalom indult Mátyás királlyá koronázásáért, amit Szilágyi Mihály is támogatott. Ígéretet tett, hogy nem állnak bosszút Hunyadi László haláláért, és Mátyás feleségül veszi a nádor lányát, Garai Annát. Az események azonban másként alakultak.

A nemesek gyűlése Mátyást megválasztotta királynak, Podjebrád szabadon bocsátotta az ifjabbik Hunyadit, de ragaszkodott lánya és a leendő király frigyéhez. Erzsébet és testvére nem örültek a döntésnek, ám végül saját pecsétjükkel is megerősítették a szövetséglevelet. Mátyás 1458-ban Magyarország királya lett, az akkor tizenöt éves fiú mellé Szilágyi Mihályt jelölték ki régensnek, és közösen indultak keresztes hadjáratra a törökök által bevett Galambóc visszafoglalására. Távollétükben Buda kormányzását és a hadjárat logisztikai szervezését Erzsébetre bízták, aki példás erőfeszítéseivel sok katonát ösztönzött a harcra. Szilágyi Mihály később hősként halt meg Konstantinápolyban.

Szigorú, de igazságos asszony volt

A király anyjaként Szilágyi Erzsébet ismét az ország legnagyobb úrnője lett. Fia királyi hatalmának biztosításán kívül azonban nem szólt bele a politikába, és távol maradt a közügyektől. Vagyonos arisztokrataként sokat kellett foglalkoznia földbirtokainak gazdasági és birtoknépeinek peres ügyeivel. Többször utasította rendre uradalmi elöljáróit és jobbágyait vámszedés, föld- és legelőhasználat, valamint anyagi javak jogtalan eltulajdonítása ügyében. Erzsébet szigorúan, de igazságosan kormányozta birtokait. Mindenkitől elvárta az engedelmességet, de a jobbágyait mindenki, még saját hivatalnokai visszaéléseitől is megóvta. Elpusztult falvainak újjáépítése és újra benépesítése érdekében a lakosok szolgáltatási kötelezettségein enyhített, bizonyos adóterhek alól ideiglenesen mentesítette őket.

Törvénytisztelő, felelősségteljes nemesasszony volt, aki energikusan, nagy érdeklődéssel és hozzáértéssel kormányozta birtokait. Folytatta és befejezte Vajdahunyad várának építését is. Mély vallásosságát bizonyítja, hogy 1465-ben kolostort alapított Vajdahunyadon, 1473-ban pedig kérvényezte férje harcostársának, Kapisztrán Jánosnak szentté avatását.

Mátyás mindig tisztelettel beszélt róla

Valószínűleg szomorúsággal töltötte el, hogy fia első házasságából nem születtek unokái, Podjebrád Katalin ugyanis vajúdás közben meghalt, és gyermekét is elvesztette. Mátyás Borbálával való törvénytelen kapcsolatából született Corvin János, akit hároméves kora után Szilágyi Erzsébet nevelt. A király és Aragóniai Beatrix esküvője után az udvari krónikák az új királynét dicsőítették, Szilágyi Erzsébetről említést sem tettek. Mátyás azonban mindig nagy tisztelettel emlékezett meg édesanyjáról, akit királynénak nevezett, noha a feleség folyamatos konfliktusokat generált köztük. Beatrix igényt tartott az addig Erzsébet kezelésében álló királynéi uradalmakra is, az anyakirályné ezért kompromisszumra kényszerült: fia beleegyezésével számos elfekvőséget megtarthatott, közöttük Óbudát is, 1477 után azonban vissza kellett vonulnia oda. Ritkább vendég lett a királyi palotában.

1479-re világossá vált, hogy Mátyásnak új feleségétől nem lehet utódja, ezért ebben az évben Corvin Jánost hercegi rangra emelte, 1481-től pedig hivatalosan is utódjának tekintette. Szilágyi Erzsébet 1483-ban halt meg, feltételezhetően 73 évesen. Magyarország első asszonyaként sok eredményt ért el. Fiát trónra segítette, majd annak megtartásában is szerepet vállalt. Politikai tevékenységét áldozatkészség jellemezte. Ma iskolák, intézmények őrzik a nevét, ami talán késői kárpótlás is azért, hogy saját korának történetírói keveset foglalkoztak vele.

Képek: Wikipedia, Wikipedia, Wikipedia.

Az első magyar királynő, I. Mária

Magyarország első királynője mindössze 11 éves volt, amikor megkoronázták. A fiatal lány zűrzavaros körülmények közt került trónra, rövid életét pedig nehézségek árnyékolták be.

• mátyás király
• szilágyi erzsébet
• magyar történelem
• híres nők
• magyar nők a történelemben
• Lélek&Test