Mi az a karácsony utáni depresszió? Ha ennél is tovább tart, nem szabad bagatellizálni

A késő őszi, téli hónapok napfényhiánya, a rövid nappalok és hosszú éjszakák váltakozása, a természet visszavonulása és a hideg tökéletesen megágyaz a szezonális depresszió jelenségének, mely korántsem városi legenda, sokkal inkább hivatalos klinikai kórkép, súlyosságát tekintve eltérő megjelenési formákkal.

A szezonális vagy téli hangulatzavar, illetve depresszió, melyre angolul a SAD, avagy seasonal affective disorder kifejezés utal, a klinikai depresszió egy formájának is nevezhető, aminél lehet sokkal kevésbé súlyos, de kialakulhat annak táptalaján is, megerősítve vagy előhozva az általános depresszió tüneteit.

Szintén fontos párhuzamot vonni a szezonális és az ünnepek utáni hangulatzavar között, melyek szintén erősíthetik egymást, nem mindegy azonban, hogy természetes lehangoltságról és szomorúságról van-e szó, esetleg sokkal komolyabb problémáról, melynek esetében szükséges segítséget kérni.

A karácsonyi depresszió okai

A szezonális depresszió kialakulásában a napfény hiánya jelentős szerepet játszik, az ugyanis hatással van a szerotoninhormon termelődésére, emellett a cirkadián ritmust is felboríthatja, melynek egyensúlya a fizikai és a lelki regeneráció szempontjából egyaránt fontos lenne. A szabadban eltöltött idő és a testmozgás hiánya, valamint a téli bezárkózás és a szociális interakciók beszűkülése szintén támogathatja az általános lehangoltság kialakulását.

Sokak számára az adventi várakozás és készülődés, valamint a karácsony ígérete jelenti mindebből a kiutat és egyfajta doppingszert, az ünnepek elmúltával így nem véletlen, hogy esetükben fokozódik a melankólia érzése.

Az ünnepi időszak a készülődés, a családi együttlét és a szabadságolások időszaka, ami azoknál, akik mindezt áhítattal várják, éppúgy okozhat negatív érzéseket, mint azoknál, akik csak szeretnének túl lenni rajta. Előbbi esetben a szürke hétköznapokba való visszarázódás és az ünnepek csodálatos időszaka, a meghittség iránti nosztalgia lehet a szorongás forrása, míg utóbbi esetben az idegrendszeri túlterhelődés és a kimerültség is szerepet játszhat. 

Természetesen a kettő keveredhet is egymással, emellett megterhelheti a lelki egészséget az anyagi források kimerülése vagy a bűntudat, legyen szó a túl sok vásárlásról, az egészségtelen szokásokról, vagy épp arról, ha az ünnepekkel kapcsolatos irreális elvárások nem tudtak teljesülni.

A zűrzavart fokozhatják a családi konfliktusok és dinamikák, a túl sok érzelmi elfojtás, az ünnepeket megelőző problémák, veszteségek, stresszes élethelyzetek megélésének újbóli felszínre törése. Karácsony idején megkerülhetetlen a család témája, az ezzel kapcsolatos kút pedig nagyon mély, a korábbi, akár gyerekkori negatív tapasztalatok, lenyomatok, traumák és a magány érzése is újra erőre kaphat ilyenkor, hiszen igen nagy lehet a szakadék a valóság és az elképzelt, elvárt ünnepi idill között. És persze felerősítheti a negatív érzéseket az évek múlásának naptári bizonyítéka is.

Csak rosszkedv vagy komolyabb probléma?

A szezonális depresszió tünetei közé tartozik az üresség, motiválatlanság, reménytelenség és tehetetlenség érzése, a szorongás, a csökkent energiaszint, a fáradtság és lelassultság, a beszűkültség, a szociális interakciók kerülése. Emellett megváltozhatnak az étkezési szokások, erős sóvárgás alakulhat ki a szénhidrátokban gazdag ételek iránt, fokozottá válhat az alvásigény, koncentrálási, emlékezet- és teljesítménybeli, valamint döntéshozatali nehézségek alakulhatnak ki.

A hangulat természetesen is könnyen változhat az ünnepek elmúltával, ilyenkor nagyon sokan hajlamosabbak a melankóliára, amit bűntudat nélkül bárki megengedhet magának, a múló szomorúságot azonban nagyon fontos megkülönböztetni a komolyabb problémától. A szezonális, ünnepi depresszió egyik jellegzetessége, hogy ciklikus, általában éves viszonylatban tudni lehet, mikor kezdődik, és mikor érhet véget, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez idő alatt ne gyakorolhatna súlyos hatást a mindennapi életre.

A már felsorolt tünetek is jelenthetnek komoly problémát, még súlyosabb esetben azonban az életkedv, a lelkesedés és az örömre való képesség teljesen el is tűnhet, végletes gondolatok uralhatják el az elmét, álmatlanság és étvágytalanság alakulhat ki, függőségek erősödhetnek fel, csakúgy, mint az önpusztításra való hajlam. 

Ilyen esetben érdemes mielőbb szakértői segítséget kérni, mint ahogy akkor is, ha a hangulatzavar az enyhébb tünetek tekintetében is kezd tartóssá válni, például tovább fennáll két hétnél. Ez persze csak gyanúját jelenti a depressziónak, a diagnózis felállítása pszichológus, pszichiáter feladata.

Ami még segíthet

Ha nem depresszióról van szó, a téli lehangoltság ellen több oldalról is lehet küzdeni. Amellett, hogy fontos a hormonrendszer működésének ellenőrzése, például pajzsmirigyproblémák is okozhatnak hangulatingadozásokat, fontos ügyelni a D- és B-vitaminok, probiotikumok bevitelére, de akár a fényterápiát is segítségül lehet hívni. 

Bármilyen közhely is az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás bevezetése, sokat segíthet a rossz hangulaton, mint ahogy a napi, heti életritmus kialakítása vagy épp megerősítése is. Jó, ha mindig van mit várni, el lehet kezdeni megtervezni a tavaszi, nyári programokat, célokat, de időközben is érdemes kirándulásokat, összejöveteleket szervezni, nem véletlen például, hogy a régiek is a báli, farsangi szezonnal vettél fel a kesztyűt a téli rosszkedvvel szemben.

Érdemes a jelen örömeire, kapcsolataira is odafigyelni, tudatosan fókuszálni, lényeges azonban, hogy senkinek sem szabad bűntudatot éreznie az esetleges rossz érzései miatt. Nem véletlenül vannak jelen, azok érvénytelenítése, bagatellizálása, relativizálása a hozzátartozók részéről sem segít, a valóban a másikra kíváncsi és problémáira nyitott beszélgetés kezdeményezése viszont annál inkább, főként, ha nemcsak egyszeri alkalomra korlátozódik.

Ha krízisben vagy, vagy úgy érzed, hogy fennáll a veszélye annak, hogy kárt tegyél magadban vagy másokban, esetleg a környezetedben látod ezt valakin, azonnal hívd a lelki elsősegélyt (116-123), vagy keress fel egy szakembert. Megkeresheted a legközelebbi sürgősségi osztályt is, vészhelyzet esetén pedig hívd a 112-t, vagy a 104-et.  Ide kattintva még többet megtudhatsz  arról, hogyan és hol kaphatsz azonnali segítséget.

Képek: Getty Images Hungary.

• depresszió
• ünnep
• szomorú
• hangulat
• pszichológus
• Lélek&Test