Okosít, fejleszti az önbizalmat és a mozgást - Még mire jó a gyerekjóga?

A gyerekjóga idegrendszer-fejlesztő hatása miatt a kicsik testi-lelki-mentális egészségét egyaránt pozitívan befolyásolja. Fejleszti az érzelmi és értelmi intelligenciát, a mozgást, az önbizalmat, csökkenti a felgyűlő feszültséget, szorongást.

Csíki Mariann mozgásfejlesztő gyermekjóga-oktató, a Jóga Móka rendszer alapítója, Gyermekjóga-Oktatók Egyesületének elnöke 2007 óta tart gyermekjógaoktató-képzést, melyeken eddig körülbelül kétezer szülő, pedagógus, felnőtt jógaoktató, mozgásfejlesztő szakember vett részt, de gyerekekkel ennél régebb óta foglalkozik. Vele beszélgettünk a mozgásszegény életmódról és a jóga gyerekekre gyakorolt hatásáról.

- Pontosan mióta foglalkozol gyerekjógával?

- 1996-ban tartottam az első gyerekjógaórámat, tulajdonképpen még tiniként. Utána óvónőképzőbe jártam, ahol már a szakdolgozatomat is gyerekjógából írtam. Egészen komolyan azonban 2005 óta foglalkozom vele, a Jóga Móka logójában is ez az évszám szerepel.

- Milyen főbb pontokban különbözik a gyerekjóga és a felnőtt jóga? 

- Az első és legfontosabb, hogy ez egy sokkal játékosabb formája a jógának. Megkülönböztetünk továbbá életkorokat - ami a felnőttek jógafoglalkozásai esetében kevésbé jellemző. Babajóga, nagybabás jóga, bölcsijóga, ovijóga, kisiskolás, valamint nagyiskolás jóga, illetve létezik jóga kiskamaszoknak, nagykamaszoknak, sőt fiatal felnőtteknek - 18-25 éves kor között - is. Ez azért fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk ahhoz a fejlődési periódushoz, ahol a gyerekek aktuálisan tartanak. További különbség, hogy a gyerekjógaóráknak van mindig egy témája, melyet feldolgozunk, melyet a gyerekben szeretnénk elültetni, mint egy virágmagot. Ez lehet a türelem, a megbocsájtás vagy éppen a bátorság, és ehhez írunk egy mesét, melynek vannak főszereplői, és a gyerekek az órán ezeket a történeteket elmozogják, eljógázzák.

- Gondolom, az óra hosszát tekintve is van különbség a felnőtt- és a gyerekjóga között.

- Természetesen. Míg a felnőttjóga 90 vagy akár 120 perces is lehet, addig a gyerekjóga rövidebb: 30, 45 vagy 60 perces. Nem kizárólag jógaelemekből állnak ezek a foglalkozások, hanem részt kapnak benne olyan fejlesztő hatású játékok, mint a fogócska, lehet benne akadálypálya vagy olyan eszközök, mint a trambulin vagy karika. Tehát a gyerekjógán játszunk a jógával.

- Van olyan gyerek, akinek nem való a jóga?

- A jóga alapvetően mindenkinek jó, sőt van is egy ilyen jelmondatunk, hogy a „Jóga mindenkié.” Ugyanakkor tény, hogy minden gyerek más. Ha egy 45 perces ovijóga-foglalkozásban gondolkozunk, melyen a részt vevő nyolc gyerek közül van egy, akinek problémái, elmaradásai vannak különböző területeken, nem fogja tudni végigvinni azt a Jóga Móka-órát, mert neki egyelőre egy fejlesztőbb foglalkozásra, esetleg privát, kiscsoportos jógára van szüksége.

- A weboldaladon azt írod, a mai gyerekek közel 70%-a mozgásfejlesztésre szorul. Ez nagyon magas arány. Mekkora különbséget látsz a húsz évvel ezelőtti gyerekek és a maiak között?

- Az az életvitel, amit a mai ember él, nagyon kiszolgált és kényelmes. A császármetszések magas arányából adódóan sok újszülött életéből hiányzik az első és legalapvetőbb megküzdési élmény: a szülőcsatornán való átjutás. De babakorban is keveset mozognak, sok kicsit tesznek még ma is bébikompba, miközben ahhoz, hogy az izomrendszerük megfelelően fejlődjön, rendkívül fontos, hogy öt hónapig kússzanak-másszanak babakorban. Ez nem csak a mozgás, de később a beszéd szempontjából is rendkívül fontos.

- A mai kiscsoportos óvodások közül sokan nem tudnak rendesen futni, nyuszit ugrani. A kobrapóz például 1996-ban még nem okozott különösebb gondot a kicsiknek, a mai ovisoknak már igen. A mai gyerekek jógaórára egy éhes idegrendszerrel érkeznek meg az ülő életmódból - sajnos sok óvodában is leginkább azt hallják, hogy „Ülj le rajzolni!”, „Ülj le legózni!”, „Ülj le társasozni!”. Ilyenkor látva a teret, nem arra vágynak, hogy letelepedjenek a matracra, és ohmozzonak, hanem végre élni akarnak.

Tehát először meg kell hogy tapasztalja magát, ki kell hogy mozogja magát, át kell nyújtani az izmait, és az óra vége felé érkezünk meg egy olyan állapotba, ami tulajdonképpen a jóga. De régen nem innen kellett indulni. A gyerekjóga egy idegrendszert fejlesztő mozgás, amiben nem csak jóga van, de célunk, hogy a jóga által képviselt állapotba érkezzünk: nyugodt légzés, jól érzem magam a bőrömben, nem vagyok szétesve. 

- Hogyan segíthet a jóga az olyan mostanában gyakori problémákon, mint a részképességzavarok vagy az ADHD?

- Én magam 2010-ben kezdtem el tapasztalni, hogy nem úgy működik a Jóga Móka-foglalkozás, mint szeretném. Valahogy ekkortájt jelentek meg az úgynevezett „papíros” - viselkedészavaros, beilleszkedési nehézséggel küzdő, részképességzavaros, ADHD-s - gyerekek. A Jóga Móka rendszer gyermekjóga-oktatói képzésében a legfelső szint a mozgásfejlesztő jóga modul, melyben kimondottan azt tanítjuk meg a tanfolyamunkra jelentkező pedagógusoknak, szülőknek, hogy hogyan kell azokkal a gyerekekkel dolgozni, akiknek valamilyen papírjuk van - például részképességzavarról, hiperaktivitásról -, hogy kell velük úgy jógázni, hogy közben fejlődjenek. Ehhez természetesen fontos, hogy kiscsoportban történjenek ezek a foglalkozások, de megfelelő tapasztalat, szakmai tudás - például TSMT, Ayres, alapozó terápia - is kell hozzá. Ezt a már meglévő szakmai tudás tudjuk mi kiegészíteni megfelelő légzéstechnikával, relaxációval, melyek lecsillapítják a gyerek lelkét is.

Nézz tovább: jóga lefekvés előtt

A gyerekjóga az egész család életébe beépülhet, anyával vagy a tesókkal végezve pedig egy szuper kis esti, nyugtató program kerekedhet belőle, ami után garantált a pihentető alvás.

(Képek: Getty Images Hungary)

• gyerekjóga
• jóga
• interjú
• mozgás
• mozgásforma
• Gyerek