Az „intenzív szülőség” az oka, hogy nem születik elég gyerek – Egy norvég kutatás szerint

A csökkenő születésszám eddig kevéssé ismert oka az „intenzív szülőség”.

Intenzív szülőség
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Gyakran visszatérő téma a közbeszédben, hogy miért nem születik elég gyerek. Nemcsak Magyarországon megfigyelhető, hanem az egész világra jellemző nemzetközi tendenciáról van szó. Az okok között említhető, hogy a fejlettebb társadalmakban élők már nem annyira egy közösség részeként tekintenek önmagukra, sokkal fontosabb számukra a személyes szabadságuk – ezért kevesebb gyereket vállalnak.

Említhető még hazánkban a családok rossz gazdasági helyzete, az oktatás és az egészségügy tragikus állapota, a lakhatási problémák megoldatlansága, és még lehetne sorolni. Egy, a The Guardianban közölt norvég kutatás azonban behozott még egy szempontot, melyet bár sokan érezek a saját bőrükön, megfogalmazni mégis nehéz.

Az intenzív szülőség miatt is kevesebb gyerek születik

Bár a csökkenő születési arány globális tendencia, Norvégiában akkora az aggodalom, hogy a kormány megbízott egy születési arányokkal foglalkozó bizottságot, hogy kivizsgálja az okokat és a lehetséges következményeket, és stratégiákat dolgozzon ki a népességfogyás csökkentésére.

Bizonyára minden kisgyermeket nevelő szülő tapasztalta már, hogy az idősebb generáció másként közelít a gyerekekhez. Míg 30-40-50 évvel ezelőtt az akkori szülők mertek intuitívabb módon közelíteni a gyerekekhez, illetve az idősebbek tanácsaira hagyatkozni, addig a mai kor szülőgenerációja mindent szeretne elolvasni, szakértői véleményekre hagyatkozik a témában, és alapvetően az egész nevelés jóval gyermekközpontúbbá vált. Ez a fajta megközelítés azonban több időt, érzelmi, illetve anyagi befektetést igényel a szülők részéről. Mivel így egy gyerekre több figyelem hárul, fejlesztő foglalkozásra, különórára kell vinni, felnevelése több energiába és pénzbe kerül, sok szülő értelemszerűen úgy érzi, hogy a munka mellett nincs ideje, ereje, anyagi lehetősége kettő, három vagy négy gyermek felnevelésére.

Raquel Herrero-Arias, a Bergeni Egyetem szülői nevelésre szakosodott docense is úgy látja, hogy az utóbbi években „a szülői szerepvállalás egyértelműen intenzívebbé vált”.

 A gyermeknevelés egyre igényesebbé, összetettebbé és kiterjedtebbé vált, olyan feladatokat és felelősségeket foglal magában, amelyek hagyományosan nem kapcsolódtak a szülői szerephez.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Jelenleg sok európai országban téma a születésszám növelése. Ennek elérése egyfelől múlik azon, hogy a kormány mennyire tudja támogatni a szülőket a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében. Másfelől azonban Raquel Herrero-Arias szerint: 

 Ha a szülőséggel szembeni kulturális elvárások továbbra is ilyen magasak maradnak, akkor a politikai támogatás sem elegendő a születésszám növeléséhez. Más szóval, hacsak nem gondoljuk át, mit várunk el a szülőktől, még a legjobb politikai programok is kudarcot vallhatnak.

Soha nem mértek még olyan alacsony születésszámot Magyarországon, mint 2024-ben: megdöbbentő adatokat közöltek

Mióta 1949-től kezdve évente vezetik a statisztikát, 2024-ben született a legkevesebb gyerek Magyarországon.

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük