„A stressz képes kialakítani rákos megbetegedést is drasztikus esetben” - A holisztika a megelőzésre fókuszál

A holisztikus szemlélet nemcsak a testi tüneteket, hanem a betegségek mentális és lelki okait is vizsgálja.

Interjú a holisztikus szemléletről
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A holisztika iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a holisztikus szemlélettel pedig egyre több területen találkozhat az ember. Azoknak azonban, akik nem foglalkoznak komolyabban a témával, maga a fogalom megfoghatatlannak tűnhet, ráadásul sokak számára zavaros, és számos tévhit is kering körülötte.

Mi most szakértők segítségével jártuk körbe a témát. Eláruljuk, hogy honnan ered, és mit is takar a holisztikus gyógyászat, illetve szemléleti mód, és azt is, hogy hogyan segíthet a fizikai, a lelki és a szellemi egészség megőrzésében, helyreállításában.

A holisztikus gyógyászat eredete, elterjedése

A holisztikus gyógyászat első forrásai a körülbelül ötezer évvel ezelőtt leírt Védák, melyek India legrégibb irodalmi emlékei, és a vallásos hagyomány szerint ezek az Univerzum egyetemes, ezoterikus bölcsességei. A szövegek évszázadokon át szájhagyomány útján terjedtek, és nagyjából háromezer évvel ezelőtt a kínai orvoslás részévé is váltak. 

Európába körülbelül 2500 évvel ezelőtt szivárgott be az ókori görögöknek köszönhetően. Az ő felfogásukban a filozófia, természetismeret és emberismeret nem vált szét külön tudományokra. Néhány filozófus számottevő orvosi tudással is rendelkezett, a testen kívül a lélekkel és a pszichével egyaránt foglalkoztak. Hippokratésznak például nagy szerepe volt abban, hogy a holisztikus szemlélet beépüljön Európában. Az ókori görög orvos, természettudományos író, antropológus - akit az orvostudomány megalapítójának tartanak - ugyanis nemcsak a modern orvoslás egy részét, de a természetgyógyászat alapjait is lefektette. Egyébként a kifejezés eredete is görög: a „holos" szóból származik, ami egészet, teljességet jelent.

A holisztikus szemlélet leginkább az elmúlt ötven év során kapott egyre nagyobb szerepet, térhódítása pedig az amerikai "new age" utópisztikus mozgalomhoz is köthető. A mozgalmat a nem intézményesült transzcendens világnézet, a vallás, a filozófia, az asztrológia és a tudomány sajátos összekeverése jellemzi, tagjai új paradigmát akartak felmutatni az ipari társadalmak uralkodó életfelfogásával szemben.

Manapság egyre többen fordulnak a holisztikus szemlélet felé, egyre többen foglalkoznak a holisztikus gyógyászattal, melynek lényege, hogy a testet, a szellemet és a lelket egy teljes egésznek tekinti, és nem csak a testi tüneteket kezeli.

A holisztikus gyógyászat és szemlélet

A test, a lélek és a szellem hármas egysége

- A holisztikus szemlélet az Ayurvéda értelmében arra fókuszál, hogy meglegyen a test, a lélek, valamint a szellem hármas egysége, és ezek mindig egymással harmóniában létezhessenek. A holisztikus gyógyászat nemcsak a testet és a tüneteket vizsgálja, mint ahogyan a nyugati orvoslás, hanem a betegségek mentális és lelki okait is. Figyelembe veszi még a minket ért környezeti tényezőket, az életmódunkat, a szokásainkat egyaránt. Tehát az ember egészét nézi a természettel egységben. Alapvetően minden betegség esetén keres egy mentális és egy érzelmi összefüggést is. Nemcsak egy durva fizikai testként tekint az emberre, hanem úgy, hogy egy lélek és egy finom fizikai energia is egyben, ami a Teremtő és a természet része, tehát a teljes egészét figyeli a képnek.

- Nem csupán a meglévő fizikai tünetet nézi, hanem foglalkozik azzal is, hogy az honnan jön, mi a gyökere, és legfőképpen, hogy mivel lehet megelőzni. Tehát elmondható, hogy a prevencióra helyezi a hangsúlyt. Mert amíg a gyökerén nem dolgozunk egy betegségnek, addig csak a tüneteket tudjuk kezelni gyógyszerekkel vagy drasztikusabb műtéti kezelésekkel. De ha megvan a probléma gyökere, a megelőzés is könnyebb. A teljes gyógyulást úgy lehet elérni, hogy a test-lélek-szellem egységére helyezzük a fókuszt - és a holisztikus szemlélet ebben segít - mondta Varga Betti ayurvédikus masszőr, a Sanará Budapest holisztikus healing- és jóga center szakembere.

Viszont azt is lényeges kiemelni, hogy a holisztikus gyógyászat egyáltalán nem zárja ki a nyugati orvoslást, és nem is javasolja azt, hogy bárki is elkerülje az orvosi látogatásokat, vizsgálatokat, vagy ne szedjen gyógyszereket. Sőt, a kettőnek kifejezetten együtt kellene működnie.

- Alapvetően az Ayurvéda is azt mondja, hogy a nyugati orvoslás által használt eszközökre, adott esetben a gyógyszeres kezelésekre és a precíz műtétekre szükség van indokolt esetben. Az Ayurvéda nem zárja ki ezeket. Szerintem ezt a kettőt kellene ötvözni, az lenne a tökéletes, akkor tudnánk elérni a teljes gyógyulást. A különbség a keleti ayurvédikus és a nyugati orvoslás között legfőképp az, hogy a nyugati, modern orvoslás a fizikai testünkkel és a tüneteink kezelésével foglalkozik, míg az Ayurvéda a megelőzésre, a mélyebb ok-okozati megértésekre koncentrál a test-lélek-szellem hármas egységét figyelve - hangsúlyozta.

Tehát nemcsak a kezelés, hanem a megelőzés is fontos. Ha időben nyitnánk a holisztikus gyógyászat és a lelki okok felé, jó néhány betegség megelőzhető lenne.

A betegségek lelki okai

- Ha elkezdenénk foglalkozni az Ayurvédával, akkor tudnánk azt, hogy milyen fizikai tünetei lehetnek, mondjuk, a depressziónak és a stressznek. A stressz például képes kialakítani egy rákos megbetegedést is drasztikus esetben. Az Ayurvéda szerint a rák nem más, mint a rengeteg felgyülemlett ama, vagyis méreganyag. A stressz, a szorongás, a félelmek és az elfojtások mind méreganyagokat, amákat termelnek először az elménkben, majd a testünkben is. Ezt tudati mérgeknek is hívja az Ayurvéda.

- Ha tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos megélt gondolatsémáknak, érzéseknek és szokásoknak milyen hatásai lehetnek az életünkre és a testünkre, akkor ezeket meg tudjuk fogni, és tudunk velük dolgozni. De ahhoz, hogy ezeket felismerjük, és legfőképp, hogy legyen erőnk változtatni megbetegítő érzelmi és mentális beállítottságunkon, folyamatos önismeretre és önmunkára van szükségünk. Ha mentálisan egészségesek vagyunk, akkor a testünk sokkal nehezebben betegszik meg. Ilyenkor maximum a külső körülmények behatása által képes megbetegedni, de mi magunkat nem betegítjük meg.

Ha tehát egy kicsit is úgy érzi az ember, hogy mentálisan vagy lelkileg nincs jól, akkor már cselekedni kell. El kell gondolkodni azon, hogy mi az, ami a kibillenést okozza, mi miatt szomorú vagy stresszes, hogyan tudja minimálisra csökkenteni a mentális és érzelmi egyensúlytalanságot. Ha szükséges, szakember segítségét is érdemes kérni ebben. Sokszor látszólag nincs is oka a stressznek, de a belső feszültségeknek a felszín mögött mindig megvan az alapja. Ha elkezdünk belülről kifelé dolgozni a megoldáson, akkor gyökeréből ki tudjuk tépni a betegségcsírákat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Az Ayurvéda és a testtípusok

Az Ayurvéda a holisztikus gyógyászat szerves része. Egy ötezer éves indiai gyógyászat, amit a védikus szentírások írtak le. A szó jelentése az élet tudománya. Magában foglalja az életmód teljes egészét, az életfilozófiát, a táplálkozást, a mozgást, a masszázskezeléseket, a tisztítókúrákat, az időszakos böjtöket, különböző ászanákat javasol különböző testtípusoknak, és minden embert megtanít arra, hogyan tekintsen önmagára úgy, mint egy megismételhetetlen és egyedi lélek, aki a természet szerves része. Három legfőbb testtípust, doshát különít el, a vatát, a pittát és a kaphát, ezek alapján vizsgálja az embereket. Ezekbe mindenki besorolható, méghozzá mindenki vegyesen, és nem is egyforma testtípusarányokkal születünk.

- Nem egyforma testtípusarányokkal születünk. A testtípusunk meghatározza a prakritinket, ami a születésünk állapotában fennálló testtípusunkat takarja. Ezt befolyásolják többek között az évszakok, az édesanyánk táplálkozása a várandósság alatt, a szüleink testi-lelki-mentális állapota a fogantatás idején, illetve az édesanyánk érzelmi-mentális állapota a várandósság alatt. Mert nemcsak étellel táplál minket a szíve alatt, hanem az érzéseivel és a gondolataival is. Ha kibillentünk az egyensúlyból, a vikruti állapota áll fent, ami azt jelenti, hogy a három dosha valamelyike - vagy akár több is - egyensúlyhiányban szenved. A három dosha, az öt elemből épül fel. Vata dosha az éter és a levegő, a pitta dosha a tűz, a kapha dosha pedig a víz és a föld elemet képviseli - mesélte a szakember.

A testtípusával egyébként mindenkinek érdemes tisztában lennie, mert sok mindent meghatároz, például a személyiséget vagy azt, hogy milyen ételek jók az adott embernek.

- A megfelelő életmód hozzájárul az egyensúlyhoz, nagyon sokat számít a betegségek megelőzésénél. Alapvetően az Ayurvéda azt javasolja, hogy figyeljünk oda a táplálkozásra, a reggeli és az esti rutinunkra, illetve a testmozgásra. A természetben töltött idő, a doshánk szerinti táplálkozás, a jóga, valamint akár napi 10-20 percnyi meditáció és légzőgyakorlat elsajátítása is lényeges. Ha valakinek tünetei, betegségei vannak, vagy jelentősen kibillent az egyensúlyból, tehát vikruti állapot áll fenn, akkor az ayurvédikus terapeuták különböző gyógynövényeket is javasolnak, vagy masszázskezeléseket írnak elő, például a gyulladáscsökkentő batyus kezelést, vagy a testünket és elménket is harmonizáló abhyanga masszázst, amit a testi-tudati amák, méreganyagok fellazítására, és fiatalító masszázsként is alkalmazunk.

A stresszkezelés holisztikus technikái

Manapság a stressz az egyik legnagyobb probléma, de valljuk be, ezt senki nem tudja teljesen kiiktatni. Amellett, hogy megpróbáljuk csökkenteni, a stresszkezelésre kell igazán fókuszálni. 

- A stressz az életünk, a társadalom része, teljesen kiiktatni nem tudjuk. Kezelni kell. A cél az, hogy minél inkább rugalmassá váljunk a nehézségekkel szemben, könnyebben vegyük az akadályokat, megtanuljunk elégedettek lenni és elengedni. Ehhez az is kell, hogy mentálisan és fizikailag erősek legyünk - akkor nem hat ránk annyira a stressz. De ha elmében elgyengülünk, akkor eluralkodhat rajtunk, és átveheti az irányítást. Azon kell dolgozni, hogy visszaállítsuk az elménket az egyensúlyi állapotába, ebben például nagyon sokat segítenek a légzőgyakorlatok, amik egy adott stresszhelyzetben is gyors segítségként szolgálhatnak.

És itt nem az a fontos, hogy mindent mániákusan betartsunk, hanem az, hogy azt építsük be a mindennapjainkba, amit tudunk, ami belefér, és ami jólesik. Az apró lépések is sokat számítanak, ezekkel is jól lehet haladni. 

A stresszkezelés szerves része az is, hogy jelen legyünk az adott pillanatban, ugyanis általában a múlton rágódunk vagy a jövőn aggódunk. Ha megtanulunk a jelenben lenni, és igazán megélni a pillanatot, akkor kevesebb stressz lesz jelen az életünkben, és csökken a szorongás is. De a holisztikus terápiák és az integrálpszichológia is fontosak, hiszen a lelket és a szellemet állítják a középpontba, ezeket kezelik.

A holisztikus terápiák és az integrálpszichológia

Mivel foglalkozik az integrálpszichológia?

A holisztikus szemléletbe beletartoznak az ember lelki problémái, az érzelmei, a gondolatai, a pszichés viselkedése, az elfojtásai, az elhárító mechanizmusai és az az energiáját, sorsát tartalmazó energiamintázat, ami magában foglalja azokat a sorsszerű élethelyzeteket is, amik egy adott egyénnel történnek az élete során. A test és a lélek a holisztikus szemlélet szerint egy egységet alkot, és ha az egyikben valami hiba keletkezik, az kihat a másikra is.

- Először a lelkünkkel érzékeljük azokat a problémákat, amik bejönnek az életünkbe. Ezek akkor adódnak, ha stressz alatt vagyunk, ha nem dolgoztunk fel olyan traumákat az életünkben, amik mondjuk gyerekkorunkban, fiatal felnőttkorunkban történtek velünk, a test pedig ezekre mindre emlékszik. Erre nagyon jó például a jóga, vagy bármilyen mozgás, ami a testre fókuszál, és a beszélgetésalapú önismereti kísérés együttes alkalmazása - mondta Szikszai Zsuzsanna asztrológus, integráltanácsadó-jelölt, önismereti szakember, a Sanará holisztikus healing- és jóga center egyéni szakembere - aki egyébként pszichológia szakot is végzett.

Ahhoz tehát, hogy valamilyen problémát feloldjunk, a testtel és a lélekkel is foglalkozni kell. Ebben kiemelkedő szerepe van a lelki segítőknek, az integráltanácsadóknak, akik máshogy dolgoznak, mint a tradicionális szemléletű szakemberek. 

- Egy klinikai szakpszichológus például többnyire személyiségzavaros vagy súlyosan neurotikus emberekkel foglalkozik, olyanokkal, akiknek sokkal nagyobb szaktudásra van szüksége. Az integrálpszichológia, illetve az integrálpszichológia szakot végzettek, úgymond, a „normális” emberekkel foglalkoznak. Megvan a pszichopatológiai, pszichológiai elméleti tudásuk, de otthon vannak a spiritualitás világában is, illetve megvannak azok az eszközeik, amikkel ezeket össze tudják illeszteni, és holisztikusan láthatják a teljes képet. Míg a pszichológusok főként a pszichológia tudományát ismerik, a pszichoterapeuták pedig egy adott módszert használnak profi terápiás szinten, az integráltanácsadók holisztikus szemléletben segítik a hozzájuk fordulókat a hétköznapi lelki problémáik megoldásában és a kiteljesedésben.

- Ha valaki észreveszi magán az érzelmi diszkomfortot, például, hogy sokszor szomorú, nem tud aludni, teljesítménykényszere van, nem tud megnyugodni, amíg nincs minden rendben, szorong, munkahelyi konfliktusokba kerül, amiket nem tud megoldani, nem tud kapcsolódni vagy önbizalom-hiányos, akkor ezek már jelek. Jelek arra, hogy foglalkozni kell az adott területtel. És ha foglalkozik vele, nagy az esély rá, hogy nem fog kialakulni fizikai tünet vagy pszichoszomatikus megbetegedés - árulta el Szikszai Zsuzsanna, és hozzátette: az integrálfolyamatok, az integrál önismereti kísérés segítséget nyújthatnak ezekben a problémákban. Mindenkinek ajánlja is őket, hiszen mindenkinek vannak konfliktusos kapcsolatai, pszichés sérülései, elfojtásai, a feldolgozáshoz pedig nem érdemes megvárni azt, hogy beüssön egy egzisztenciális válság vagy egy krízishelyzet.

A leggyakoribb problémák: a kötődés és az emberi játszmák

A szakember elmondta, ma két fő problémával találkozik praxisa során, az egyik a kötődés, a másik pedig az, hogy sok a múltbéli sérülésekből fakadó emberi játszma. 

- Az embereknek fáj, hogy nem tudnak jól kapcsolódni. Nem tudnak kapcsolódni a párjukhoz, a családjukhoz, nem találnak párt, és magányosak. Ezekben közrejátszik az, hogy már a mi szüleink is felgyorsult életet éltek, nem alakult ki jó kötődés. Rohanni kellett, dolgozni kellett, hamar be kellett adniuk a gyermekeiket a bölcsődébe, az óvodába, nem tudták megvárni a leválást.

- A kötődés az anya-gyerek kapcsolatban alakul ki egy szimbiotikus fázisban. Itt van egy vízválasztó időszak 1,5-3 éves kor között, amikor a gyerek észreveszi, hogy az anya egy másik ember, de ugyanúgy lehet hozzá kapcsolódni, és kiválik ebből a szimbiózisból. Ha ez a leválás nem ideálisan történik meg, ha a gyermek szeparációt, elutasítást vagy túlzott ragaszkodást él meg, akkor marad egy kötődési sérülés. Ez mindenkinek van: van, akinek kisebb, van, akinek nagyobb, és van, aki súlyosabban éli meg, mert kimondottan érzékeny az érzelmi rendszere. A személyiségzavarok is ebben az időszakban keletkeznek, és a gyermek egész későbbi életére hatással vannak.

- De van még egy nagyon fontos probléma, ami mostanában előfordul. Az, hogy a régi, gyermekkorban kialakult elhárító mechanizmusainkat használjuk: tagadunk, kisétálunk a konfliktusból, nem tudjunk belevinni az erőnket. Megragadunk a játszmás helyzetekben, nem tudjuk asszertívan érvényesítni az akaratunkat. Így kialakul a megvalósító erő hiánya, ami egy másik krónikus probléma Magyarországon. Ennek a gyökere a 3-5 éves kor körüli működésünk, az apával való kapcsolódásunk - mondta a szakértő. 

A kötődési problémákról általában nem beszélünk családszinten sem. Pont azzal az emberrel nem osztjuk meg, akivel fennáll a nehézség, méghozzá legfőképpen a generációs szakadék miatt. Az integrálszakember azonban ebben is tud segíteni. Kialakít ugyanis egy megtartó, biztonságos teret, amiben a hozzá forduló mindent elmondhat, megtapasztalhatja, milyen az elfogadó kapcsolati légkör. Ezek után a kliens képes lesz majd megtalálni a módját annak, hogy más emberek előtt is felvállalja önmagát, és megossza velük a problémáit. Az integrálsegítő valójában egy kísérő. Tanácsot nem ad, hanem teremt egy olyan biztonságos teret, amiben az ember megtapasztalhatja azt a kapcsolódást, ami nem volt jelen előtte az életében, és elindulhat az útján.

- Figyeljünk a belső érzéseinkre, hozzuk a fókuszt a testünkre, koncentráljunk arra, hogy a testünk melyik részén mit érzünk. Ezt minden ember tudja alkalmazni. Sokat számít, ha önreflektív valaki, ha érzi, hogy mi történik a testében, lelkében és sorsában. És ha az ember úgy érzi, segítségre van szüksége, akkor érdemes a holisztikus gyógyászat és az integrálpszichológia vagy az energiagyógyászat felé is indulni - tanácsolta Szikszai Zsuzsanna.

Buda László a betegségek lelki okairól beszélt

Soós Andrea a Femina podcastjában a gondolatok és a múltbéli történések egészségre gyakorolt hatásáról, a betegségek lelki okairól és ezek feloldásáról beszélgetett Buda Lászlóval.

„Aki bűntudatot cipel, az vágyik a vezeklésre, ami gyakran egy betegség” - Buda Lászlóval Soós Andrea beszélgetett

Soós Andrea a Femina podcastjában a gondolatok és a múltbéli történések egészségre gyakorolt hatásáról, a betegségek lelki okairól és ezek feloldásáról beszélgetett Buda Lászlóval.

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük