"Lehet, hogy szűk lesz egy kicsit, de a férje majd bejáratja" - Magyar nők megrázó vallomásai a férjöltésről

Férjöltés, férjcsomó, vőlegényvarrat, apacsomó - így nevezik a közbeszédben azt, amikor a gátmetszés után egy-két extra plusz öltéssel szűkebbre varrják a szülő nő hüvelyét. Mindezt azért teszik állítólag, hogy elsősorban a férfiak kedvében járjanak, hiszen ezzel a kis toldással olyan lehet a hüvely, mint "új korában", fokozva a szülés utáni szexuális együttlétet - legalábbis az erősebbik nem számára.

 A Másállapotot a Szülészetben mozgalom vetette fel a témát a nőinemiszerv-csonkítás elleni küzdelem világnapja alkalmából, és megkérte a kismamákat, számoljanak be arról, valóban számukra egy értéknövelő, örömöt fokozó beavatkozásról van szó, illetve történt-e olyan eset, amikor a szülész-nőgyógyász megkérdezte a párjaikat, elégedettek-e a varrással, vagy utalt-e cinkosan arra, hogy az ő kedvükért végez plusz öltéseket. A civil szervezet posztjában kiemeli, hogy az engedély nélküli gátmetszésnek súlyos következményei lehetnek az anya mentális és fizikai egészségére nézve, nem beszélve arról, hogy a modernkori csonkítás ezen formája a nők emberi jogainak megsértésének kategóriájába tartozik, a nők elleni megkülönböztetés egyik szélsőséges aspektusa.

"Tündérke, jobb lesz, mint új korában"

A gátszakadás következtében, a szülés utáni varrás során tapasztalt kellemetlen helyzetről sok magyar édesanya őszintén és kendőzetlenül beszámolt. 

"Minden előzetes kérésem és megbeszélésünk ellenére indított, vágott, szakadtam is, mert könyöktámasztott, siettetett, és a kacsintós, "jobb lesz, mint új korában" undorító szöveg is megvolt. Miután végig tündérkémezett. Az ember - én legalábbis - 13 év küzdelem, több elvesztett embrió után nem könnyen hadakozik a szülőszobán" - írta őszintén az egyik édesanya.

"Kell még két öltés - kilenc lett végül, majd ránéztek a férjemre... apuka kedvéért fejjel... Mindenki jót mosolygott... Engem leszámítva... Annyira "jól" sikerült, hogy a mai napig érzem néha, pedig 3 éves múlt a gyerek" - osztotta meg egy másik édesanya a gátmetszés utáni varrással kapcsolatos történetét.

"Második szülésem előtt a borotválásnál szólt be a szülésznő: látom, a főorvos úr elsőre jól összeszűkítette, ha akar harmadikat is, akkor jobban jár, ha megint ilyet kér! Első után ahogy a férjem fogalmazott, igazi matyóhímzést kaptam - mai napig megkeserítve az életem. A harmadikat máshol szültem, gátvédelem, egy öltés. Később állami rákszűrésen megjegyezték, hogy lehetett volna szűkebbre szabni, mert így a férjem már nem fog hozzám nyúlni" - vallotta be egy harmadik édesanya.

"Ne aggódjon, olyan lesz, mintha még szűz lenne."

"Lehet, hogy szűk egy kicsit, de a férje majd bejáratja."

"És akkor most varrjunk ide egy szép kis puncit."

"Két öltésért nem érzéstelenítek, felesleges annyit szurkálni. Most kicsit szorítsa össze a fogát" - záporoztak a kommentek a Másállapotot a Szülészetben Facebook-oldalán, amelyek jól mutatják, hogy egy létező jelenségről van szó.

Szakértőket kérdeztünk

A téma kapcsán a Babagenetika két tanácsadóját és szakemberét, dr. Pethő Boglárka szülész-nőgyógyászt, klinikai szakorvost, valamint Horváthné Rényei Szabina tanácsadó szakpszichológust és dúlát is megkérdeztük.

Mikor van valójában szükség gátmetszésre?

- A gátmetszés nagyon individuális kérdés, és lényegesnek tartom, hogy minél személyre szabottabban kezeljük - kezdi dr. Pethő Boglárka. Fontos, hogy ez ne egy "zsigeri", vagy mert "ezt szoktuk" kategória legyen, és ne történjen csak azért, mert valaki az első babáját szüli (ugyanakkor ritkán többgyermekes szülőnél is adódhat olyan helyzet, amikor szükség lehet rá). A gátmetszés a legtöbb esetben a nagyobb sérülés elkerülését hivatott elősegíteni, hogy picit tehermentesüljön a szövetek nagyobb része, és igazából akkor volt jó döntés, hogy gátvédelem történt, és nem gátmetszés, ha a gátsérülés mértéke nem haladja meg egy átlagos gátmetszéssel okozott sérülésnek a mértékét. A gátvédelem ténye önmagában nem azt jelenti, hogy biztosan horzsolás-mentesen vagy minimális sérülés nélkül szül a kismama, ugyanakkor szerencsére vannak olyan helyzetek, amikor a szülés dinamikája és a szövetek kedveznek ennek. Tehát alapvetően a gátmetszéssel a nagyon komoly gátsérülések kivédését próbáljuk elkerülni, viszont lehet más aspektusa is annak, hogy emellett döntünk. 

Ez a másik aspektus a magzati okokat veszi sorra. Lehet olyan szituáció, hogy a kitolási szakaszban úgy érzékeljük, hogy a baba annyira nehezen viseli a szülésnek ezt a fázisát, és ennek már jelei vannak - elsősorban CTG-vizsgálat során -, hogy úgy ítéljük meg, az a néhány perc, amivel a gátmetszés révén születik meg a baba, az is sokat segíthet, hogy az ő szülés utáni állapota, alkalmazkodási képessége jobb legyen. A szülészorvos, aki végigkíséri a szülést, a folyamatot összesítve, értékelve próbálja azt megítélni, hogy a magzatnak mennyire lehet erre szüksége. 

A doktornő szerint egy olyan nagyon konkrét helyzet van, aminél a protokoll kötelezi az egészségügyi személyzetet a gátmetszés elvégzésére: a koraszülöttek esetében.

- Noha az újszülöttek fizikai méretei ezt nem indokolnák, a baba megkímélése céljából mégis előírják. Ugyanakkor újabb szakirodalmi adatok már ebben is picit megengedőbbek, és bizonyos helyzetekben, nem minden esetben írják elő koraszülötteknél a gátmetszést. Amennyiben a szülés vacuum vagy fogó segítségével zajlik, akkor is szükség van gátmetszésre.

A szakorvos szerint a gátmetszés elvégzése elsősorban szakmai kérdés, de fontos, hogy az édesanya elképzeléseit is figyelembe vegyék.

- Ha a kismama előre ismeri a segítőit, vagy akár a szülés, vajúdás korábbi szakaszában van, lehetősége van erről beszélni, fontos, hogy az ő elképzeléseit és szempontjait is számba vegyük, de alapvetően ez egy szakmai kérdés. Azokban a helyzetekben, amikor nem annyira evidens a döntés, amikor nem annyira egyértelmű, hogy melyik irányba mozduljunk el, akkor az édesanya véleménye is árnyalja a döntést, és próbálunk abba az irányba cselekedni.

Valóban létezik a "férjöltés" mint bevett szokás?

A doktornő szerint a plusz öltés témakörének nincs tudományos alapja, amit sem az egyetemen, sem a szakorvosképzésben nem tanítanak opcionális plusz lehetőségként.

- Lehet egy szövetet nagyon és kevésbé összehúzni, vagy valakinél picit több öltést alkalmazni, de ez nem a későbbi szexuális funkció kapcsán, hanem az esetleges vérzéscsillapítás miatt kell. A plusz extra öltésnek az ilyen jellegű definiálása inkább kommunikációs fordulat lehet, ami a köznyelvben kapott szárnyra. Nem lehet úgy igazán szűkebbre venni a hüvelyt, mintha direkt egy plasztikai beavatkozást végeznénk. A plusz öltések által általában a hüvelybemenet lesz szűkebb, mely a hüvely többi részére nem terjed ki. Alapvetően magának a sérülésnek a foka, a jellege és az édesanya alapvető anatómiai felépítése határozza leginkább meg, hogy az öltések hogyan irányuljanak, és milyen sebvonal képződjön. Az olyan szülésnél, ahol ez a szóhasználat vagy más hasonló kommunikációs formula előfordulhatott, az ember óhatatlanul is a tapasztalt új testi érzeteket, akár fájdalmat is nagyobb eséllyel kötheti az élményhez mert abban a pillanatban teljesen érthető módon megalázónak vagy nem helyénvalónak érezte. Amennyiben az öltések szűkebb hüvelybemenetet eredményeznek (akkor is, ha szakmai okból szükség volt rá, például vérzéscsillapítás céljából), az főleg a szülés utáni első alkalmak során okozhat kellemetlenséget. Nehéz azonban ezt konkretizálni, illetve leválasztani az első együttlétekkel járó esetleges pszichés terheltségről.

Horváthné Rényei Szabina tanácsadó szakpszichológus és dúla szerint a szülő édesanyának joga van dönteni és tájékoztatást kapni minden beavatkozásról, amit rajta vagy az újszülöttjén végeznek, de a megfelelő orvos-páciens közötti kommunikáció fontosságát is hangsúlyozza, ez sokat segíthet abban, hogy a szülés szép élmény legyen számukra, sérelmek nélkül.

- A szülés egy olyan módosult tudatállapot, amikor nagyon érzékenyek az édesanyák, ilyenkor fontos az, hogy hogyan kommunikálnak velük, és mennyire veszik figyelembe az igényeiket és szükségleteiket. Az édesanya egy regresszív állapotban van, ami teljesen természetes a szülés és vajúdás során, ilyenkor őt a saját női és anyai kompetenciáiban lehet és kellene is megerősíteni. Ha az édesanya például azt mondja, hogy "nem bírom" (a vajúdás során többekben felmerül ez egy ponton, bizonyos tágulási foknál), mennyire más, ha azt mondja neki az orvos vagy nővér, hogy "ne panaszkodjon, anyuka", vagy ha azt mondja, "eddig is milyen szépen haladt, fog ez sikerülni!" Egyszerűen egy kis biztatásra és támogatásra lenne szükségük az édesanyáknak, elismerni azt, hogy képesek végigvinni amit elkezdtek. A szülőszobán elejtett szavakra és mondatokra sokan még évekkel később is pontosan vissza tudnak emlékezni.

Bármilyen egészségügyi személyzet vagy kísérő van jelen a szülésnél, az legyen tudatában annak, hogy az ő szavainak súlya van, sokat jelentenek mások számára, és gondolják meg, hogy mit és hogyan mondanak. Fontos az, hogy pozitív szuggesztiókkal kommunikáljanak - mondja a szakember, aki szerint az orvosoknak is szükségük lenne arra, hogy tudjanak valakivel beszélni a sérelmeikről, megéléseikről, lehetőségük legyen pszichológushoz fordulni, ha mondjuk elveszítettek egy beteget, vagy a szülő nő egy kisbabát.

"Minden szülő nőnek vannak jogai"

- Minden betegnek és minden szülő nőnek vannak jogai. Az, hogy rajta vagy a gyermekén úgy végezzenek bármilyen beavatkozást - most nem az azonnali, életmentő beavatkozásra gondolok, mert ott nincs arra idő, hogy megvitassák az előnyöket, hátrányokat, ha cselekedni kell, illetve az orvosé a szakmai döntés felelőssége -, de mondjuk a rutinszerű eljárások során, legyen szó beöntésről vagy gátmetszésről, joga legyen az édesanyának dönteni, vagy legalább megfelelő információkat kapni az adott beavatkozás előnyeiről-hátrányairól. Az csupán az egyik összetevő, hogy az édesanya tisztában van a jogaival, vagy tudja képviselni a saját érdekeit.

A másik az, hogy beavatják őt abba, hogy mi fog történni. Amikor egy édesanya beérkezik 6-7 centis tágulással egy kórházi intézménybe, nincs olyan lelki állapotban, amikor ő el fog tudni olvasgatni 10-15 oldalt, hogy mibe egyezik bele. Ezért is jó például, hogy ha a kórházak elérhetővé teszik azokat a beleegyező, tájékoztató nyilatkozatokat, amit a szülőszobán majd meg fog kapni az édesanya, és előre meg lehet nézni, el lehet olvasni, hogy tisztában legyen a történésekkel.

"A nő nem egy szexuális tárgy"

Horváthné Rényei Szabina szerint egy egészséges párkapcsolatban nagyon fontos a szexualitás és az, hogy mindkét fél örömét lelje a másikban, de egy gyermek megszületésekor nem ez lesz a fő prioritás.

- Azért fontos ezt a cinkosságot vagy ezt a fajta humort elkerülni a szülőszobán - még akkor is, ha nem is gondol bele az orvos, mit mond, vagy hogy ez megalázó lehet az édesanyára nézve -, mivel a nő nem egy szexuális tárgy, és nem az az elsődleges, hogy hogyan fog funkcionálni közvetlenül szülés után partnerként. Arról nem is beszélve, hogy egy kívülállónak nem lehet beleszólása egy pár intim kapcsolatába. A gyermek megszületésével a szerepek átalakulnak, új feladatokkal kell megbirkózniuk. A szülést-születést követő hetekben tapasztalják meg a párok a családi létet, így nem a szexualitás a fő prioritás elsősorban. Az, hogy megfelelő támogatást kapjanak erre az időszakra is, már annál inkább hangsúlyos - fejtette ki véleményét.

Mennyibe kerül, ha magánklinikán szülnél? Utánajártunk

Azoknak a kismamáknak, akik szívük szerint sem otthon, sem állami kórházban nem szeretnék világra hozni kisbabájukat, van egy harmadik lehetőségük. Igaz, ehhez mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• szülés után
• gátmetszés
• férjöltés
• Gyerek