Miért az apa vezetéknevét kapják a gyerekek? 2 elmélet, ami megmagyarázza
A gyerekek évszázadok óta az apa vezetéknevét öröklik.
A gyerekeket szinte magától értetődő módon csaknem az egész világon a férj, az apa vezetéknevén anyakönyvezik. Ez olyasfajta automatizmus, melyet legtöbbször meg sem kérdőjelezünk. De mi az oka, hogy a történelem során így alakult, miközben például hazánkban az édesanyja neve alapján azonosítanak mindenkit a hivatalos iratokban?
Miért az apa vezetéknevét kapják a gyerekek?
Hogy mennyire belénk ivódott kulturális szokásról van szó, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy Olaszországban a közelmúltban kisebb háborút váltott ki az a törvényjavaslat, mellyel a jövőben az újszülötteket nem az apa, hanem az anya nevén anyakönyveznék.
Magyarországon alapvetően a szülőkre bízzák, hogy a gyerek az apa, az anya vagy mindkettőjük vezetéknevét kapja, de annyit meghatároznak, hogy a házasságban élő szülők gyermekeinél az édestestvéreknek ugyanazt a vezetéknevet kell viselniük. Ugyanakkor a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a gyerekek az esetek túlnyomó többségében az apa vezetéknevét kapják meg. És hogy mi áll a hagyomány hátterében?

Történelmi magyarázat
Jackie Stevens politikatörténész egy korábbi tanulmányában írja, hogy az apa vezetéknevének továbbörökítése azért alakulhatott ki a történelem során, hogy kifejezzék a férfiak legitimitását. A biológia törvényszerűségéből adódóan mindig az anya a biztos, ily módon, ha az apa vezetéknevét megkapta a baba, azzal tehették egyértelművé az apa és a gyermek közötti vérségi kapcsolatot. A genetikai vizsgálatokat megelőzően ez volt az egyetlen módja az apaság igazolásának.
A vezetéknevek eredetét egyébként a szerző a középkorra, egészen pontosan a 11. századra vezeti vissza. Hódító Vilmos idején népszámlálás során kaptak vezetékevet az emberek, mellyel az örökösödési szabályokat kívánták egyértelműbbé tenni. A középkor során egész Európában bevett gyakorlattá vált, hogy foglalkozás – Kovács, Szabó – vagy etnikai – Horváth, Török – hovatartozás alapján kaptak vezetéknevet az emberek.
Stevens szerint egyébként annak oka, hogy a gyerekek napjainkig az apa vezetéknevét viselik, talán abban rejlik, hogy a nők – akik ma már sokszor nem veszik fel férjük vezetéknevét – ezzel jelzik a világ felé, hogy nem leányanyák.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Genetikai elmélet
A történelmi megközelítésen túl létezik egy különös genetikai elmélet is, mellyel az apa vezetéknevének továbbörökítését magyarázzák a szakemberek. Ennek lényege, hogy mivel az anyától öröklött X kromoszóma néhány generáció alatt kikopik az utódok génállományából, az apa Y kromoszómája azonban továbböröklődik, így genetikai szempontból indokolt, hogy az apa neve öröklődjön tovább. Mivel a genetika története 1865-ben Mendel borsónövényeken végzett kutatásaival kezdődött, így nyilván a középkorban kezdődött vezetéknév-öröklési szokások kialakulásába a genetika nem játszott szerepet.
Top 10 magyar női név ma és a ’90-es években - 30 év alatt ennyit változott a divat
Vajon mitől vált az Alexandra név a semmiből olyan népszerűvé a rendszerváltás táján?
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- névadás
- keresztnév















