Ez a baj a bölcsészszakok leépítésével – A mesterséges intelligencia miatt is szükség lenne rájuk

Bölcsészszakokat zárnak be két nagy hírű egyházi fenntartású egyetemünkön. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen több mint 30 év után tanév közepén szüntették meg a germanisztika tanszéket, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig több tucat oktató jogviszonya szűnhet meg - szóbeli felmondásukat már megkapták – 2025 nyaráig, mivel sok bölcsészettudományi szakot kivezetnek.

A változások mögött a kormány abbéli igyekezete áll, hogy a diákokat a szakképzések felé terelje, miközben a felsőoktatást háttérbe szorítja. Ennek motivációja pedig sokak szerint a kritikusan gondolkodó értelmiség kiiktatása, az irányítható birkanép megteremtése. Mindez különösen izgalmas annak fényében, hogy a nemzetközi sajtóban sorra jelennek meg azzal kapcsolatos cikkek, hogy a bölcsészszakokra a mesterséges intelligencia térnyerésével nagyon is szükség lesz a jövőben.

Ez a baj a bölcsészszakok leépítésével

A mesterséges intelligencia fejlődésének, fejlesztésének köszönhetően a bölcsészszakon végzett fiatalok diplomájának lesz értéke a jövőben is, nem indokolt, hogy „romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomások”-ként tekintsünk rájuk. A világsajtóban tudósok, üzletemberek nyilatkoznak arról, hogy miért is lesz fontos a jövőben a kritikus gondolkodás, illetve az etikus érzékenység a munkaerőpiacon is. A Forbes például egy áprilisi, a The Guardian márciusi cikkében ír erről.

Az AI-fejlesztéshez kellenek a bölcsészek

Az AI-rendszerek fejlesztése során létfontosságú lesz, hogy gépi intelligencia olyasfajta emberi iránymutatást kapjon, melyben érvényesülnek a társadalmi normák, emberi értékek. A gépek ugyanis nem képesek önállóan etikai döntéseket meghozni. Ezeken a területeken pedig bölcsészeti tudás szükséges, ami miatt számos mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó cég keres ma akár filozófiaszakon végzett diplomásokat.

Az AI emberi iránymutatás nélkül pusztán egy robot. Ahhoz, hogy a technológiai fejlődés emberközpontúvá válhasson, szükség lesz olyan diplomásokra, akik abban segítik a mesterséges intelligenciát, hogy etikus és hatékony lehessen. Egyre nyilvánvalóbb az is, hogy bár az AI a lexikai ismeretek fejben tartását sok esetben kiválthatja, ám a kritikai gondolkodásra szükség lesz a jövőben is – sőt felértékelődik. Mindemellett mivel a mesterséges intelligencia képtelen az emberi tapasztalatok mélyebb megértésére, így emberközpontúvá válásához és fejlesztéshez szükség lesz olyasfajta bölcsésztudásra, mely a kultúra, az emberi érzelmek, illetve a társadalmi interakciók jelentőségét világítja meg számára.

Természetesen annak érdelében, hogy az AI-fejlesztő cégek és a diplomás bölcsészek minél könnyebben egymásra találhassanak, a bölcsészettudományi karoknak is érdemes lesz leporolni kicsit a diákok számára átadott ismeretanyagot és a nyitni a technológiai tudás irányába.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• mesterséges intelligencia
• ai
• egyetem
• bölcsész
• oktatás
• Gyerek