Miért tartják jobbnak a finn iskolarendszert a magyarhoz képest?

Ha magasabb életszínvonalról, emberbarátabb politikáról és foglalkoztatásról, környezettudatosabb életről van szó, valahogy mindig az északi országok sorakoznak az élvonalban. Valószínűleg senki sem lepődik meg, ha a sort az oktatási rendszerrel is kiegészítjük.

Az északi országok közül ugyanis Finnországról világszerte úgy tartják, kiváló az oktatási rendszere. Bár távoli és régi rokonaink, nálunk sok mindenben más a bevett szokás: miben tanulhatnánk tőlük?

Miért jobb az oktatási rendszer Finnországban?

10 pontba foglalunk néhány nagyon pozitív, a miénktől eltérő vonást.

1. A tanárok elve, hogy az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére szolgál.

2. Finnországban nem szólnak bele a tanárok munkájába, hiszen tudván, milyen magasan van a léc a tanárképzésben, logikus, hogy erre semmi szükség.

3. Finnországban emberbarátak az iskolák. Olyan helyek, ahol nem a tudomány van fókuszban, hanem az ember, aki egyenlő másokkal, és jól érzi magát a környezetében. Az iskola 9 és 9:45 közt kezdődik mindennap, így elkerülhető a reggeli rohanás és stressz. Hosszabbak, 15-20 percesek a szünetek és az ebédszünetek is. Iskolaidőben végezhetők különféle rekreációs tevékenységek, hogy feltöltődjenek a diákok két óra közt.

4. Finnországban nincsenek sztenderd iskolai tesztek. Nincs karikázós, kitöltögetős feladatlap, sem hagyományos értelemben vett érdemjegyek a papírok alján. Minden tanár maga értékel a maga elvei és meglátása szerint. Ott mindössze beiratkozási vizsga létezik, amikor egyik szintű iskolából a másikba lépnek a diákok. Ezek a vizsgák meghatározzák, ki milyen iskolába kerül a későbbiekben.

5. Finnországban a különböző iskolák közt nincs versengés. Arra nevelik a diákokat, hogy együtt tudjanak egymással működni.

6. Finnországban nincsenek sokan egy osztályban, és nem tanítja sok tanár a gyerekeket. Akár hat éven át is ugyanaz a tanár viheti a diákokat. Így a tanár-diák viszony jóval kötetlenebb, a tanárok szinte családtaggá válnak.

7. Finnországban később, hétévesen kezdik az iskolát a gyerekek.

8. Nem terhelik sok házi feladattal a diákokat, így iskola után nincsenek az íróasztal mellé kényszerítve a gyerekek. Ez iskolaidőben is igaz, ugyanis akkor sem szorítják be a négy fal közé a diákokat: sok a kültéri munka a diákok mindennapjaiban.

9.  Minden diák ingyen étkezik az iskolában, és könnyen juthat pszichológiai, illetve orvosi ellátáshoz.

10. Finnországban arra törekszenek, hogy a gyerekek minél stresszmentesebb környezetben tanulhassanak. Nem teszik feszültté a diákokat felesleges noszogatással, fenyegetőzéssel vagy rossz jegyekkel. Így - aggodalmaktól mentesen - a finn gyerekek egészségesebben és boldogabban gyarapodhatnak, és cseperedhetnek fel az iskolai környezetben.

Veszélyes utakon az iskolába

Sajnos vannak országok, ahol nem veszélytelen tanulni: ezek a diákok nap mint nap az életüket kockáztatják iskolába menet.

• finnország
• oktatás
• Gyerek