A zsírszegény diéták 5 jótékony és 4 káros hatása: nem mindegy, milyen fajtát követ az ember

A zsírszegény diétáknak egyaránt ismertek a pozitív és a negatív hatásai is, hiszen étrendjükben még az egyébként egészséges, esszenciális zsírsavak fogyasztását is csökkentik.

Ugyan a zsírfogyasztás mérséklése szinte egyenesen arányos a bevitt kalóriamennyiség csökkenésével is, hiszen a zsírban gazdag ételek legtöbbször magas energiatartalommal is bírnak, számos tápanyagtól eleshet így a szervezet. 

A zsírszegény diéták előnyei

• Nincsenek tiltólistás ételek, bármit lehet fogyasztani mérsékelt mennyiségben.
• Elősegítik a fogyást.
• Tápanyagokban gazdag ételek fogyasztására ösztönöznek, mint a teljes kiőrlésű gabonák, a friss zöldségek és gyümölcsök és a sovány húsok.
• Könnyen követhetőek, az alapanyagok általában nem drágák. 
• Támogathatják a szív egészségét, köszönhetően a telített zsírsavak csökkent bevitelének.

A zsírszegény diéták hátrányai

• Fontos tápanyagoktól esik el a szervezet. Szükség van zsírokra ahhoz, hogy olyan zsírban oldódó vitaminokat fel tudjon dolgozni, mint a kiegyensúlyozott anyagcseréhez nélkülözhetetlen A-vitamin, a D-vitamin az E-vitamin és K-vitamin. 
• Nehezen fenntartható, hiszen a zsír segít elérni a jóllakottság érzetét, így gyakran éhezhet az ember, és megnövekedhet a napi bevitt kalóriamennyiség.
• A zsírszegény étrendek kapcsán olyan ultrafeldolgozott élelmiszerek kerültek a piacra, amik csökkentett zsírtartalommal bírnak, de ezek gyakran több cukrot vagy keményítőt tartalmaznak, mint a hagyományos verzióik, amikkel pluszkalóriákat fogyaszthatnak el a követői.
• Az alacsony zsírtartalmú étrend egy 2015-ös kutatás szerint hosszú távon kevésbé eredményes fogyás szempontjából, mintha valaki magasabb zsír-, de alacsonyabb szénhidráttartalmú ételekből álló napi menüt követ. 

A zsírszegény diéták típusai

Azt leszámíva, hogy ha valaki kifejezetten egészségügyi problémája, például epe-, hasnyálmirigy-gyulladása, bél- vagy májbetegsége miatt követ zsírszegény étrendet, melyet a kezelőorvosával vagy dietetikus szakorvossal egyeztetett, nagyon sokfajta változata ismert ennek a diétának. 

Létezik a fat-restricted diet, azaz a zsírszegény diéta, ami 50 grammban maximalizálja a napi bevitt zsírmennyiséget, ami az összkalóriának a 22%-át teheti ki. Az Ornish-diéta szintén alacsony zsírbevitelt ír elő, a telítetlen zsírok az étrend 10%-át tehetik ki. A makrobiotikus diéta is ide tartozik, az étrend 15-30%-át teszik ki az egészséges zsírok, a transzzsírok fogyasztását pedig szint teljesen kiiktatja a mindennapokból. 

Ezeknek a fő ellentétje a ketogén diéta, ami napi 70-80% zsírfogyasztást ír elő szigorúan alacsony szénhidrát- és fehérjebevitel mellett.

Az egyik legegészségesebb diétának a mediterrán diétát tartják, ami már 35% zsírfogyasztást ír elő, ezek olyan többszörösen telített zsírok, amik támogatják a szív-érrendszer egészségét, felvértezik az immunrendszert. Nem szabad egy kalap alá venni a különböző zsírokat, hiszen az esszenciális zsírsavak fogyasztása éppolyan fontos, mint a fehérjék és a szénhidrátok bevitele.  

9 étel és ital, ami károsítja a hasnyálmirigyet, mégis sokan fogyasztják

A hasnyálmirigyet is leterhelhetik bizonyos élelmiszerek, amiknek a fogyasztását érdemes kerülni, de legalábbis a minimálisra csökkenteni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• népszerű diéta
• fogyókúra
• fogyás
• zsírszegény
• étrend
• makrotápanyag
• táplálkozás
• Életmód