Az infarktus kockázatát is növeli: ha ezt az 5 dolgot tapasztalod, téged is érint a szociális jetlag

Sokan szeretnek hétvégén tovább aludni, mint a hétköznapokon. Ha azonban a hétfő és a szombat reggeli ébredés időpontja között rendszeresen több óra a különbség, akkor könnyen lehet, hogy szociális jetlagről beszélünk. Hiszen ez a szervezet számára ahhoz hasonló alkalmazkodást kíván, mint amikor egy hosszabb repülőút során át kell állnunk egy másik időzónára.

Téged is érint a szociális jetlag?

A szociális jetlag egyrészt kialakulhat úgy, hogy a bagolytípusú ember belekényszerül a társadalom által diktált 8–16-ig tartó munkarendbe. Ha későn fekszik le, és a hétköznapokon korán kell kelnie, állandó alvásdeficittel él. Ilyenkor a hétvégéken megpróbálhatja behozni a lemaradását – amitől bár aktuálisan kipihentebb lehet, ám hosszú távon nem mérsékli a negatív egészségügyi hatásokat. De szociális jetlag akkor is kialakulhat, ha valaki a saját biológiai igényeit figyelmen kívül hagyva az esti órákban még sokáig filmet néz, dolgozik, hosszasan nyomogatja telefonját, a közösségi médiát görgeti.

A szociális jetlag tünetei

• több óra eltérés a hétköznapi és a hétvégi ébredés időpontja között,
• krónikus alváshiány,
• állandó kimerültség,
• rossz alvásminőség,
• hangulati zavarok, szorongás.

A szociális jetlag káros következményei

Egészségügyi szakemberek szerint akiket a szociális jetlag érint, hétköznap alacsonyabb a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége. A szociális jetlag hatással van a keringési rendszer működésére: növeli a magas vérnyomás, sőt akár az infarktus kockázatát is.

A túlsúly kialakulása és a szociális jetlag között ugyancsak összefüggést találtak a szakemberek. Egy kutatás szerint például a több műszakban dolgozó ápolónők esetében magasabb volt túlsúlyosok aránya, mint a kontrollcsoportban. 

Így csökkentsd a káros hatásokat

A szociális jetlag mértéke csökkenthető lenne, ha mindig azonos időpontban – lehetőleg korán – feküdnénk le. Hogy az éjfél előtti alvás duplán számít, nem csupán népi megfigyelés, hanem tudományos tény. Aki későn fekszik le, kevesebb REM-fázisú (gyors szemmozgású) alvásidővel számolhat, ami negatív hatást gyakorol az agyműködésre, a hangulatra, és megágyaz különböző neuropszichiátriai rendellenességeknek – például a depressziónak.

Annak érdekében, hogy időben le tudjunk feküdni, fontos lenne, hogy a lefekvés előtti órákban már kerüljük az intenzív kék fény expozíciót – tehát ne bámuljuk a mobiltelefont kijelzőjét és a monitort. Vagyis egy jó könyv olvasása vagy néhány relaxációs gyakorlat végzése okosabb választás lehet este 9 után, mint a közösségi oldalak görgetése.

(Képek: Getty Images Hungary)

• jetlag
• egészséges alvás
• alvászavar
• alváshiány
• Életmód