Hogyan csökkenthető a szívbetegség kockázata? A legfőbb rizikófaktorok, amikre ügyelni kell

Bár nem minden kockázati tényező befolyásolható, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében óriási szerepe van az életmódnak is, mely hatással van a vérnyomás szintjére és a vérkeringés egészségére is.

A rizikófaktorok fennállása esetén gyakori kivizsgálás indokolt, hiszen egyes tényezők hosszú távon jelentősen növelhetik az érrendszeri betegségek, esetenként az infarktus esélyét. Magyarország a szívbetegségekben elhunytak arányát tekintve az Európai Unió élmezőnyében áll. Pedig a kockázati tényezők nagy része életmódváltással kiiktatható, illetve némi tudatossággal egészséges szokásokra cserélhető.

Mozgáshiány

A mozgáshiányos életmód többszörös rizikófaktornak számít, ugyanis hozzájárul az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz, a magas koleszterinszinthez, illetve a cukorbetegség kialakulásához is. A rendszeres testmozgás ellenben a kutatások szerint nemtől és kortól függetlenül csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát, az LDL-koleszterin szintjét, javítja az alvás minőségét, és a fogyást is támogatja. 

Különösen az aerob mozgásformák ajánlottak, így a tempós séta, a tánc, a kerékpározás vagy a futás. Az általános javaslat szerint heti 150 perc alacsony intenzitású vagy 75 perc intenzívebb mozgás szükséges a keringési rendszer védelméhez.

Elhízás

A nagy mennyiségű túlsúly növeli a vérnyomást, a HDL-koleszterin- és a trigliceridszintet, viszont csökkenti az LDL-koleszterin szintjét, inzulinrezisztenciához, majd cukorbetegséghez vezethet, amelyek mindegyike a kardiológiai betegségek rizikófaktora.

Az elhízottak számára ezért a rendszeres testmozgás és a megfelelő, vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, mégis fogyást célzó étrend kulcsfontosságú, nagy túlsúly esetén kardiológussal folytatott konzultációt követően akár műtéti beavatkozás is indokolt lehet.

Dohányzás

A Centers for Disease Control and Prevention szerint a dohányzás több fronton károsítja a keringési rendszert: emeli a vér trigliceridszintjét, csökkenti a védő hatású HDL-koleszterin szintjét, hozzájárul az erek elmeszesedéséhez, a plakkok felhalmozódásához és az erek szűkületéhez, valamint a vérrögök képződéséhez.

A cigarettában található nikotin ráadásul emeli a vérnyomást, a füstben jelen levő szén-monoxid csökkenti a vér oxigénszintjét. A káros hatásoktól a passzív dohányosok sem védettek sajnos: a CDC szerint 25-30%-kal nő a szívbetegség, és 20-30%-kal a stroke kockázata a dohányfüstöt nem szívókhoz képest.

Genetika

A genetikai tényezők ugyancsak növelik a szív- és érrendszeri betegségek és az infarktus vagy a stroke kockázatát, így fennállásuk esetén alapos, rendszeres kivizsgálás szükséges. Laborvizsgálatok segíthetnek időben kimutatni a keringési zavarokat, gyanú esetén 24 órás Holter-EKG-vizsgálatot, szívultrahangot is elrendelhet az orvos.

Magas rizikó, így magas vérnyomás, diabétesz vagy akár fokozott trombózishajlam esetén akár élethosszig tartó gyógyszeres kezelésre is szükség lehet a súlyosabb baj megelőzése érdekében. A genetikai hajlam esetén fokozottan oda kell figyelni az életmódtényezőkre, így a dohányzás elhagyására vagy az egészséges étkezésre, melyekkel mérsékelhető a hátrány.

Étrend

A szív és az érrendszer védelmét célzó étkezés az egészséges, megfelelő testsúlyú és mozgáshiányban sem szenvedő emberek számára is fontos. A telített zsírsavakban, transzzsírsavakban, koleszterinben gazdag, magas cukor- és nátriumtartalmú étrendet számos alkalommal összefüggésbe hozták már a szívbetegségek kockázatával, a cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és a koszorúér-betegséggel is.

A The Heart Foundation a magas koleszterinszintű embereknek alacsony zsírtartalmú étrendet, heti legfeljebb hét darab tojást javasol. Telített helyett több telítetlen, szűz növényi olaj fogyasztása, valamint a feldolgozott élelmiszerek, gyorsételek fogyasztása is kerülendő. A WHO szerint a sóbeviteli érték felső határa napi öt gramm. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány szerint ennek sokszorosa jellemző az ország lakosságára, a sóbevitel 80%-a viszont nem közvetlenül, hanem feldolgozott élelmiszerek útján kerül a szervezetbe.

Szívbarát étrend

A szívbarát diéta nem egyhangú, és nem feltétlenül jár sok lemondással, ellenben védi a vérkeringést, és rengeteg finom fogással kecsegtet.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• szívbetegség
• szívbarát életmód
• szív- és érrendszeri betegség
• érrendszer
• keringési zavar
• keringési rendszer
• szívvédő
• Életmód