Pszichoszomatika

A pszichoszomatika kifejezést először 1818-ban egy német orvos, Johann Christian August Heinroth használta. Állítása szerint a testi bajok lelki problémákra vezethetők vissza, ezért az elnevezésben a pszicho a lelki, míg a szóma a testi folyamatokra utal - a pszichoszomatikus gyógyítás ez alapján a betegség kétirányú megközelítését, a testi-lelki kezelést takarja.

A modern technika fejlődése miatt egyre inkább háttérbe szorul a mentális problémák felfedése, és a legtöbb orvos csak a testi tünetekre koncentrálva igyekszik meggyógyítani a beteget.

A korai pszichoszomatikai kongresszusok egyikén egy történet szerint egy orvos a következőket mondta: "Valahányszor erről a pszichoszomatikának nevezett zagyvaságról hallok, felfordul a gyomrom." Akkor hogy is van ez? 

Pszichoszomatikus betegségek

A testi tünetek számos esetben megmagyarázhatatlanul alakulnak ki. Az ilyen betegségek esetében különösen érdemes a lelki kezelésre is figyelmet fordítani, hiszen a gyógyszerezés és a különböző beavatkozások sikertelensége után ez a legkézenfekvőbb módja az okok feltárásának. Gyakran előforduló pszichoszomatikus betegségek a magas vérnyomás, a bőrbetegségek, az asztma, a vastagbélgyulladás, a gyomorfekély vagy a reumaszerű fájdalmak bizonyos típusai.

Lényeges azonban, hogy az orvosi kezelés nem helyettesíthető a lélek ápolásával, a kettőnek egymást segítve, összekapcsolódva kell a beteg javát szolgálnia. A szükséges orvosi beavatkozásokat a páciens semmiképp se utasítsa el, akkor se, ha a lelki ok kezelése már folyamatban van: van, hogy elkerülhetetlenek.

A pszichoszomatikus betegségek kialakulása

Pszichoszomatikus megbetegedések bárkinél előfordulhatnak, de, miután hátterükben lelki okok állnak, azoknál gyakoriak, akik elfojtják magukban az indulataikat, nem dolgozzák fel megfelelően a külső, negatív hatásokat. Mindenki másképp reagál a környezetből érkező ingerekre, és nemcsak az érzékenyebbek nem tudják megfelelően kezelni őket. Lehet, hogy valaki éppen külső megítélések miatt tartja magában a sérelmeket, hogy erősnek és rendíthetetlennek tűnjön - ezért és ilyenkor alakulhat ki nála valamilyen pszichoszomatikus probléma.

A feldolgozatlan érzelmek, az elfojtás és a stressz pedig számos esetben okoznak testi tüneteket. A stresszreakciók folyamán termelődő stresszhormon, az adrenalin ugyanis hosszútávon károsan hat a belső szervekre, a vércukrot és a vérnyomást is befolyásolja.

Dumitru Constantin Dulcan, neurológus professzor a stressz egészségkárosító hatásával kapcsolatban nemcsak azt hozta fel, hogy a limfocitaképzés felfüggesztésével a szervezet saját védekezőképességét károsítja az aggodalmaskodás, de arról is beszélt, hogy az idegsejtek képződését is blokkolhatja, ezáltal később Alzheimer-kórra hajlamosít, sőt, a DNS-lánc megváltoztatásában is szerepe van. Ezért fordulhat elő, hogy valaki egy nagyobb sokkhatás következményeképp rövid idő alatt éveket öregszik, akár egy nap alatt megőszül. Számszerűsítve a professzor szerint egy 5 perces dühkitörés öt-hat órára is blokkolhatja az immunrendszert, ami alatt a kórokozók könnyedén ellepik és megbetegítik a szervezetet.

A betegségek típusai

A pszichoszomatikus betegségeknek keletkezési mechanizmusuktól függően több típusát lehet elkülöníteni, ezek közül a két legáltalánosabban elismert a konverziós és a funkcionális tünetegyüttes. A konverziós tünetképzés esetén egy lelki probléma feloldására a beteg szimbolikus testi tüneteket produkál, ilyen lehet a hányás, ami azt jelképezheti, hogy van a környezetében valami, amit egyszerűen képtelen elfogadni, de akár a látás romlása vagy süketség is kialakulhat, ami szimbóluma lehet annak, hogy az egyén nem akar szembesülni valamivel. Előfordulhatnak még drasztikusabb tünetek, akár bénulás is, melyek, ha más okkal nem magyarázhatóak, szervi eltérés híján, a lelki konfliktusok feloldásával orvosolhatóak.

A funkcionális szindrómák olyan tünetegyütteseket takarnak, melyek egymástól teljesen függetlenek, hiába a rengeteg kivizsgálás, szervi ok nem mutatható ki, így sajnos sok orvos legyint a beteg panaszaira, és nem törődik a betegségek kialakulásának másik aspektusával, a lelki összefüggéssel. A szétszórtan előforduló, véletlenszerűen előforduló panaszt okozó, kezelhetetlen tünetekre a beteg esetleg kap gyógyszeres kezelést, de ez sem oldja a benne egyre növekvő feszültséget, amit ekkor már a bizonytalanság csak tetéz. A lelki megközelítéssel azonban elkerülhető lenne, hogy a belső nyomás külső jelei, például egy erős szorongásból kialakuló fekély súlyos módon megkeserítse a beteg életét.

A pszichoszomatikus betegség kezelése

A tüneteket enyhítő gyógyszeres kezelés csak elfedi a panaszokat, de egy idő után a mellékhatások miatt kialakuló további problémák csak rontanak az egyén amúgy sem rózsás egészségügyi helyzetén. A lelki egyensúly megtalálása, pszichoterápia sokkal eredményesebb a probléma kezelésében, de ehhez elengedhetetlen, hogy a beteg megismerje saját magát, tisztában legyen a szükségleteivel, érdekeivel, hiszen csak így élhet teljes életet.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Nézd meg ezt is - Magnéziumforrások

A magnézium segít a stresszkezelésben, és bár tabletta formájában egyszerűen pótolható, a természetes forrásokról sem szabad megfeledkezni.