Mediátor diéta

Bármilyen hétköznapi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmazhat, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.

Csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet, fontos azonban tudni, hogy nem valódi allergiás reakcióról van szó, mert az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában. A folyamat lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ismerteti.

Mi az az álallergia?

Az álallergia valójában emésztési probléma, mely a túl sok hisztamint tartalmazó, illetve a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek.

A tünetek erőssége függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino-oxidáz - DAO - szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani.

Melyek a veszélyesnek számító ételek?

A leggyakoribb hisztamint tartalmazó, illetve hisztamint felszabadító élelmiszerek a következőek:

• halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra,
• érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt,
• alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör,
• húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, belsőségek,
• zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, eper, papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém,
• egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, ketchup, sörélesztő.

Ha ezek fogyasztása során bármilyen allergiás jellegű reakció vagy panasz lép fel, a fogyasztásuktól sajnos el kell tekinteni. Ilyen reakció a bőrpír, irritáció vagy viszketés, csalánkiütés vagy arcdagadás, tüsszögés vagy orrdugulás.

Van, ami diétával kezelhető

Ha felmerül a gyanú, hogy a tünetek a hisztaminnal állnak összefüggésben, a diagnózis allergiavizsgálat segítségével megállapítható. Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a negatív vérteszt a jellegzetes tünetek megléte mellett. A betegség diagnózisához gyakran szükséges belgyógyászati és gasztroenterológiai kivizsgálás is.

A tünetek az úgynevezett mediátor diéta megtartása mellett megszüntethetőek. Egyes esetekben rendkívül szigorú diétára van szükség, melynek alapja a magas hisztamintartalmú ételek teljes kerülése. Alkalmanként a DAO enzim tabletta formájában történő pótlása is ajánlott. Az álallergia nem életre szóló betegség. Bizonyos szabályok betartása mellett a későbbiekben akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer.