Okozhat a maszk szén-dioxid-emelkedést a vérben? Válaszoltak az orvosok a leggyakoribb kérdésekre

A meleg, nyári idő érkeztével egyre kényelmetlenebbé válik a maszkviselés, így sokakat foglalkoztat a kérdés: meddig kötelező még maszk a tömegközlekedésben és az üzletekben, illetve járhat-e vajon mellékhatással a viselésük?

A közösségi oldalakon számos részigazság és tévedés szárnyra kapott az elmúlt időszakban, melyek a vér szén-dioxid-szintjének emelkedésével riogatnak, vagy oxigénhiánnyal, de újra elterjedőben van az a feltételezés is, mely szerint a maszk nem akadályozza meg a vírus terjedését.

Maszkviselés és szén-dioxid

Sokan félnek attól, hogy a kilélegzett szén-dioxid az elhasználódott levegővel megmarad a maszkban, ennek következményeként pedig mérgezés lép fel. A szén-dioxid-mérgezés émelygéssel, fejfájással, álmossággal, szédüléssel, eszméletvesztéssel és akár fulladással is járhat. Erről legtöbbször a szüretek utáni pincebaleseteknél hall az ember, ám a maszkviselés közben ilyen súlyos eset nem fordulhat elő.

Bár a levegővételt megnehezítheti a maszk és bármilyen ruhaanyag az arc elé kötve, Kelli Randell, az Aeroflow Healthcare szakorvosa a Health magazinnak elmondta, hogy semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre arról, hogy az arcmaszkok viselése egészségügyi problémát okozhatna az egészséges emberek számára.

Bill Carroll, az Indianai Egyetem vegyészprofesszora szerint az orvosi és a textilmaszkok egyaránt engedik az embert levegőhöz jutni, nem illeszkednek szorosan, és az anyaguk is laza. 

A probléma legfeljebb akkor lenne valóban jelentős, ha nejlonból vagy más levegőtlen anyagból készülne a maszk, ez ugyanis megakadályozná a friss levegő bejutását, és gyakorlatilag lehetetlenné tenné a légzést.

Szellőzik, tehát felesleges?

Az előző gondolatmenet továbbfejtéseként gyakran felmerül az a kétség is az emberekben, hogy amennyiben a maszk jól átengedi a levegőt, valószínűleg egyáltalán nem akadályozza meg a vírus terjedését, ezért teljesen felesleges hordani azt. Ez egy részigazságon alapul csupán.

A koronavírusok átlagosan 0,06-0,14 mikron nagyságúak, a védőmaszkok nagy része valóban ennél csak jóval nagyobb mikroorganizmusok kiszűrésére lenne alkalmas. A maszk nem is a vírusok szűrése végett előírás a nyilvános helyeken. A SARS-CoV-2 több más vírushoz hasonlóan elsősorban cseppfertőzéssel terjed, a cseppeket, vagyis a kilégzéskor, tüsszentéskor, beszédkor levegőbe bocsátott aeroszolokat pedig akár a ruhamaszk is hatékonyan felfogja.

Amennyiben valaki attól tart, hogy a baktériumok a nedves környezet hatására felgyűlnek a maszkjában, javasolt a gyakori csere, illetve megoldást jelenthet még a textilmaszk is, amely 60 fokon történő mosás után újra biztonságosan használható.

Kinek kockázatos a maszkviselés?

A maszkviselés tehát nagy általánosságban egészségügyi problémát nem okozhat, legfeljebb kényelmetlen a meleg miatt, így a tömegközlekedési eszközökön, a boltokban még hosszabb idő alatt sem kell súlyos következményektől tartani.

Amesh A. Adalja, a Johns Hopkins Központ kutatója szerint egyedül a légzési nehézségekkel küzdők, légzőszervi betegek számára jelenthet gondot: COPD vagy más tüdőbetegségek esetén valóban vezethet a maszkviselés légszomjhoz.

A maszk valódi hatása

Lehet, hogy kényelmetlennek tűnik a 15 perces buszút alatt is a maszkhordás, ám az egészségügyi dolgozók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen valódi kellemetlenségekkel jár a teljes napon át tartó maszkviselés. A járvány tetőzésekor közzétett fotóikon elég csak az arcukra pillantani, és magad is meglátod.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• maszk
• légzés
• légzőszerv
• tüdőbetegség
• szén-dioxid
• oxigén
• koronavírus
• járvány
• vírus
• fertőzés
• fertőző betegség
• copd
• tüdő
• Életmód