Ezt műveli a magány az egészséggel - Még a szívroham kockázatát is növeli

Néha mindenkinek szüksége van egyedüllétre. Az persze személyiségtípustól függ, ki mennyi időt szeret eltölteni egymagában: az extrovertáltak, azaz a nyitott emberek kevés magányos órával is megelégednek, míg az introvertáltak, azaz a befelé forduló személyiségek sokkal többször igénylik az egyedüllétet.

Sőt, muszáj is olykor egyedül lenni, mert akkor tudja az ember kihasználni a saját énidejét, emellett számos kreatív foglalkozást magányosan lehet végezni a leghatékonyabban, ilyen például az írás, a festés vagy a szobrászkodás. Azonban van egy pont, amikor már a magányosság túlságosan átveszi a hatalmat: ilyenkor az illető mindenkitől ellöki magát, a barátok és a családtagok a háttérbe szorulnak, a tömegeket vonzó eseményeket szándékosan kerüli. A teljes mértékű elszigeteltséggel vigyázni kell, hiszen még az egészségre is kihathat egy idő után.

A magány negatív hatásai

Más egyedül lenni, és más magányosnak érezni magad, ezt a kettőt nem szabad összekeverni. A magányosság egy olyan érzelmi állapot, amelyben a személy az ürességet és a kirekesztettséget éli át, a többi embertől teljesen elidegenítve érzi magát, emellett az illető az őt körülvevő társaságtól nem kapja meg azt a támogatást és elfogadást, amire szüksége lenne.

Egy tanulmányban kimutatták, hogy a társas kapcsolatok hiánya 29%-kal megnöveli az olyan szívproblémák kockázatát, mint például a szívkoszorúér-betegség vagy a szívroham. Az agyvérzésre 32%-kal több az esélye az embernek, ha magányosságtól szenved. A nemek között kirívó különbséget nem mutattak ki a kutatás során.

Egy másik kutatás az Alzheimer-kór és a magányosság között is összefüggést talált. Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, demenciával, végül pedig biológiailag gyors leépüléssel jár. Ez a súlyos betegség kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki a kórosan elszigetelődött embereknél, mint azoknál, akik nem magányosak.

Robert Waldinger amerikai pszichiáter egy TED-konferencia keretében kifejtette, hogy a magányosság olyan szinten öl, mint a cigaretta vagy az alkohol. A szakértő szerint a jó kapcsolatok nemcsak a testünket, hanem az agyunkat is védelmezik.

Stephanie és John Cacioppo is készítettek egy átfogó kutatást, amelyből kiderült, hogy a magányos ember agya teljesen másképp működik, mint a nem magányosé. A negatív kifejezések hallatán sokkal éberebbé váltak az elszigetelt emberek. A magányosok hajlamosabbak félni az idegenektől, sokkal jobban beindul náluk a védekezőmód még akkor is, ha semmilyen fenyegetés nem éri őket. Emellett tudat alatt keresik a negativitást.

Kutatók arra is rájöttek, hogy a társadalmi elutasítás és a kirekesztés ugyanolyan fájdalmat tud okozni, mintha fizikailag elszenvedtünk volna egy sérülést. Ennek az oka az agyunk, amelyben az említett fájdalmak elszenvedése esetén ugyanazok a pontok aktiválódnak.

Az elszigeteltség kihat az alvásra is, egy magányos ember sokkal rosszabb minőségben piheni ki magát. A magányosságot okolják a depresszió első számú kiváltó okának, amely egy nagyon súlyos betegség, sajnos többen is esnek áldozatául. Az Eurostat 2017-es felméréséből kiderült, az európai lakosok közel 7%-a tapasztal magán depressziós tüneteket. Magyarországon a 18 éven felüliek közül 10,5% vallja magát depressziósnak.

Demencia ellen

A demencia megelőzésében az aktív társasági élet is kulcsfontosságú tényező, de több szokást is hatékonynak tartanak a szellemi frissesség megőrzésében.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• egészség
• magány
• hátrány
• hatás
• Életmód