Nem véd ellene a kullancsoltás: a Lyme-kór legelső tüneteit ismerni kell

A közbeszédben kullancs elleni védőoltásként is emlegetett vakcina segít csökkenteni a kullancs-encephalitis, azaz a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás kialakulásának kockázatát, ám számos, sokkal gyakoribb betegségtől nem véd meg.

A Lyme-kór vagy más néven borreliózis a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, melyet a rovar emésztőrendszerében levő baktériumok fertőzése okozhat az emberben vagy a háziállatokban is. A betegség kizárólag a közönséges kullancs csípésével terjed.

A Lyme-kór tünetei

A Lyme-kór sokáig lappanghat a szervezetben, ritkán akár évek is eltelhetnek tünetmentesen. A legszembetűnőbb tünet a csípés helyén kialakuló, kör, illetve kokárda alakú bőrpír, mely akár napokkal vagy hetekkel a csípést követően is kialakulhat. 

A pirosság eltűnése nem jelenti egyértelműen a gyógyulást. Gyakori még az erős fáradtságérzet, a fejfájás, az ízületi fájdalmak, a nyirokcsomó duzzanata és influenzaszerű tünetek. 

Kezelni már csak azért sem könnyű, mert gyakori a téves diagnózis a későn jelentkező tünetek miatt, ráadásul becslések szerint az esetek felében észre sem veszi az ember a kullancscsípést. Bár meglepőnek tűnhet, érthető, hiszen a kullancs a rejtett testtájakon, a hajlatokban, és csupán néhány napig szívja a vért, utána leesik a bőrről, az érzéstelenítő vegyületek hatására pedig mindez nem is jár fájdalommal vagy viszketéssel.

Otthoni gyorsteszttel kideríthető a fertőzés

Amint a Lyme-kór-fertőzöttség jelei megjelennek a szervezetben, orvoshoz kell fordulni. Az otthoni gyorsteszt segítséget ad abban, hogy kiderüljön, a kullancscsípés után kell-e tartani a betegségtől.

A betegséget legtöbbször antibiotikummal kezelik, ha viszont későn veszik észre, akár évekig is eltarthat a gyógyulás. Krónikussá válva ugyanis akár mozgásszervi problémát, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart, ízületi vagy bőrgyulladást okozhat, sőt, akár az agyhártya vagy a gerincvelő betegségéhez is vezethet.

Ki fertőződik meg?

Habár legalább minden tizedik kullancs fertőzött, és jobb az elővigyázatosság, kullancscsípés esetén sem kell azonnal megijedni, ugyanis nem minden esetben fertőzi meg az embert. Minél hamarabb észreveszik a csípést, és eltávolítják a rovart, annál kisebb a valószínűsége a fertőzésnek, csak 24 óra után nő meg a kockázat.

A kullancs eltávolítási módja sem mindegy: a hasat és az emésztőszerveket összenyomva nagyobb eséllyel öklendezi vissza a rovar a vérbe a Lyme-kórhoz vezető Borrelia baktériumot. Ugyanezért olajjal, krémmel sem szabad bekenni a kullancsot: a fuldoklás következtében a baktérium szintén bejuthat a véráramba.

Orvosra ilyenkor nem érdemes várni, a mielőbbi eltávolítás a célszerű: egy egyszerű szemöldökcsipesz is elég ehhez, de a patikákban kimondottan e célra kialakított csipeszek is kaphatók. Az eltávolításnál a bőrhöz minél közelebb kell összecsípni, és csavargatás nélkül, egy határozott mozdulattal eltávolítani a rovart. Aggódni akkor sem kell, ha a feje a bőrben maradt, ez ugyanis már nem fertőző, és néhány napon belül magától is kilöki a szervezet.

Rovarcsípések képeken

Az egyes rovarcsípések más-más kezelést igényelhetnek, ezért jó, ha már első ránézésre meg tudja állapítani valaki, hogy mi okozta a problémát.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• lyme-kór
• kullancs
• kullancs elleni védőoltás
• tünetek és betegségek
• idegrendszer
• bőrtünet
• kullancscsípés
• Életmód