Ártalmas lehet a lektinmentes diéta, ha valaki nem érzékeny rá: mikor nem javasolt követni?

A lektinek szénhidrátkötő fehérjék, amelyek elsősorban gabonákban, hüvelyesekben és más zöldségekben, gyümölcsökben vannak jelen, főleg a növények védekezőmechanizmusában vesznek részt, de egyes állati eredetű ételekben is megtalálhatóak.

A megítélése vegyes, noha sokkal nagyobb ellenszenv és elutasítás övezi, mint az indokolt lenne az egészséges népesség körében. A lektinek egyes típusai még hasznosak is, különböző anyagcsere-folyamatokat befolyásolnak, valamint a sejtosztódást és a szervezet fertőzések elleni védekezést, bár valóban nem mindenkinek fogyaszthatók mértéktelenül.

A lektinek hatása

A lektinek egyes kutatások szerint erősíthetik a krónikus autoimmun folyamatokat, illetve alacsony szinten növelhetik a különböző fertőzések kialakulásának esélyét legyengült immunrendszer esetén.

Az emészthetetlen lektinek áthatolhatnak a bél gátjain, immunválaszt válthatnak ki, amelynek eredményeként antitestek képződnek, amik hozzájárulhatnak egyes autoimmun betegségek tüneteinek erősödéséhez. Ez a jelenség az arra hajlamos embereknél az ízületi gyulladások, rheumatoid arthritis fellángolását eredményezheti, de ezeken kívül még a szklerózis multiplexszel és gyulladásos bélbetegességgel is összefüggésbe hozták.

Ebből látszik, hogy némely esetekben valóban érdemes csökkenteni a lektintartalmú ételek fogyasztását. Ezenkívül kimutatták, hogy a lektinek nyersen fogyasztva valóban okozhatnak problémát, ételmérgezéses tünetek jelentkezhetnek. Káros hatásuk azonban megszűnik az ételek elkészítése során, mivel nem bírják a hőváltozásokat.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a lektint tartalmazó hüvelyesekben található rostok jót tesznek az egészségnek. Támogatják az emésztést, tele vannak fontos ásványi anyagokkal (így B-vitaminokkal, magnéziummal, vassal), ráadásul alig tartalmaznak kalóriát - többek között a lencsének van a legmagasabb rosttartalma, igazi szuperételként tartják számon - ám a lektinmentes étrendben ezt sem szabad fogyasztani.

Lektinmentes diéta

Dr. Steven Gundy 2017-ben kiadott egy könyvet, melyben az egészséges élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet, amit később egy lektinmentes szakácskönyv követett - ekkor kerültek a figyelem középpontjába a főleg a lektint tartalmazó hüvelyes zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák. Egy 2016-os tanulmány bizonyította, hogy ezek a gabonák segítenek megelőzni a szívbetegség és a diabétesz kialakulását. Ráadásul a lektinmentes diétát a növényi alapú étrendet követőknek nagyon nehéz betartani.

A lektinmentes diéta alapételei

• Szabad tartású állatok húsa,
• tejfehérjementes A2 tej,
• főtt édesburgonya,
• zöld leveles zöldségek,
• keresztesvirágú zöldségek, mint a brokkoli és a kelbimbó,
• spárga,
• fokhagyma és hagymafélék,
• zeller,
• gomba,
• avokádó,
• olívabogyók vagy extra szűz olívaolaj.

A diéta tiltólistás ételei

• Cukkini,
• hüvelyesek, beleértve a babot, a borsót, a lencsét és a földimogyorót is,
• burgonyafélék, így a padlizsán, paprika, burgonya és paradicsom is,
• gyümölcsök, bár az étrend mérsékelt mennyiségű szezonális gyümölcsfogyasztást engedélyez,
• gabonafélék,
• kukorica,
• kukoricával táplált állatok,
• A1, tejfehérjét tartalmazó tej.

Annak ellenére, hogy bizonyos esetekben problémát jelenthet a lektintartalmú ételek fogyasztása, több kutatás bizonyítja, hogy rendkívül tápanyaggazdag ételeket tilt a diéta. Aki szeretne erre figyelni, érdemes alaposan megfőzni őket, továbbá a búza, a vörös vesebab, a szójabab és a földimogyoró fogyasztását csökkenteni, mivel ezeknek van a legmagasabb lektintartalma.

Szénhidrátmentes táplálékok

Szénhidrátmentes ételnek számít a legtöbb hús, hal, az olajok és a fűszerek, de akadnak extrém szénhidrátszegény zöldségek is, melyeket szintén ide szokás sorolni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• lektin
• diéta
• egészség
• fogyókúra
• bab
• lencse
• szója
• mogyoró
• gabona
• zöldség
• táplálkozás
• Életmód