Munkakörök, amik súlyosan is károsíthatják a hallást: sokról nem is gondolnánk, hogy veszélyes lehet

Mindannyian ismerünk tipikusan zajos munkaköröket, ahol a dolgozók egész nap például repülőgépek közelében vagy légkalapáccsal, nehézgépekkel dolgoznak.

Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakembere azonban olyan foglalkozásokról számolt be, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy halláskárosodást okozhatnak.

Hirtelen erős hang vagy tartósan zajos környezet

Halláskárosodást okozhat egy hirtelen erős hanghatás, például egy durranás, robbanás zaja, de az is, ha tartósan zajos környezetben tartózkodunk. A hallásküszöb plusz 80-90 dB számít hangosnak. A 90 dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg. Ha tehát ennyi vagy ennél magasabb zajhatás éri tartósan a fület, akkor halláskárosodás következhet be.

Azokban a munkakörökben, ahol különösen magas a zajhatás, a dolgozóknak védőfelszerelést kell viselniük. Nem is lehetne elképzelni, hogy a repülőtéri földi kiszolgáló személyzet, így egy előtérügyeletes a repülőgépek 140 dB-es hangja vagy az útépítő a légkalapács 120 dB-es zaja mellett  ne zajvédő fejhallgató mellett dolgozzon.

A felszolgálók is a halláskárosodás szempontjából rizikócsoportba tartoznak. Arra azonban nem is gondolunk, hogy a bárokban és szórakozóhelyeken dolgozó pultosok és felszolgálók hosszú órákat töltenek 110 dB-es alapzajban. Esetükben azonban a hallásvédelem nehezen kivitelezhető, hiszen akadályozná a munkavégzést, a kommunikációt.

A zenészek hallása is sokat károsodhat

Meglepő eredményt hozott egy zenészek körében végzett felmérés is. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a „munkaeszközként” nélkülözhetetlen hallást komolyan veszélyezteti a rendszeres zajterhelés. A Journal of Occupational Health közlése szerint a résztvevők közel felénél mutattak ki valamilyen halláscsökkenésre utaló elváltozást az audiológiai mérések során. Az alanyok átlagosan heti 15,8 ± 4,4 órán át voltak kitéve zajnak (7-30 óra). A próbák vagy előadások utáni fülzúgásról 51% és az alatti fülfájdalomról 28% számolt be. Ennek ellenére a résztvevők kevesebb mint 2%-a használt hallásvédő eszközt.

Talán arra is kevesen gondolunk, hogy a fogorvosok, fogászati asszisztensek hallása sincs biztonságban. A fúró és az egyéb eszközök visítása és süvítése ugyanis akár a 90 dB-es hangerőt is elérheti.

Rendszeres hallásvizsgálat, korai felismerés

Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallássérült emberek gyakran hosszan (5-20 év) vannak kitéve hangos (85 dB feletti) hangoknak napi több órán keresztül. A veszélyeztetett foglalkozási körökben dolgozók számára ezért fontos lenne a zajvédelem. Léteznek erre a célra speciális, diszkrét eszközök is, mint a zajvédő füldugó.

Emellett érdemes rendszeresen, évenként hallásvizsgálaton részt venni. A halláskárosodás különböző szintjei mérhetők audiometriai tesztekkel. Így korai stádiumban a kezdeti jeleket is fel lehet ismerni, így idejében be lehet avatkozni: változtatni az életmódon, ügyelni a zajvédelemre, illetve szükség esetén hallókészüléket is be lehet szerezni.

Miért káros a napi fültisztítás?

A fültisztítást könnyű túlzásba vinni, de ez, főleg helytelen technikával párosulva, nem veszélytelen.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• hallás
• hallás károsodás
• fül
• munka
• egészség
• Életmód