Visszafordítható lesz az öregedés? Interjú Ifj. Duda Ernővel, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével

Az egészséges öregedés kérdése rengeteg embert foglalkoztat, az időskori életminőség javítása tudományos kutatások tárgya. Az, hogy a kor előrehaladtával valószínűleg egészségügyi kihívásokkal kell szembenézni, közismert dolog. Mit lehet tenni azért, hogy az öregedés folyamata egészségesebb legyen, miről szól a longevity? A Femina exkluziv interjújában Ifj. Duda Ernővel, a Medipredict vezetőjével, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével erről is beszélgettünk. 

Az egészséges öregedés tudománya

Az öregedés elkerülhetetlen folyamat, melyet meghatároz a genetika, az életmód és azok a környezeti ártalmak is, melyek valamilyen mértékben minden ember életében jelen vannak. Az öregedés elleni gyógyszer felfedezése ugyan még várat magára, az viszont már bizonyított, hogy az öregedés folyamata és annak minősége nagy mértékben befolyásolható. 

Vannak, akiket esetleg még mindig meglep, hogy az ember biológiai kora lehet más, mint amit a valós évei mutatnak. Pedig az ilyen tudományos felfedezések mind közelebb visznek ahhoz, hogy az öregedést egészségesebbé és ezáltal szebbé lehessen tenni.

Ifj. Duda Ernő címzetes egyetemi docens, innovátor, vállalkozó, akinek a biotechnológiai fejlesztések terén végzett munkája több évtizeddel ezelőtt kezdődött. A Gábor Dénes-díjas üzletemberrel az AI Summiton elhangzott előadását követően beszélgettünk.

Hogyan határozná meg a longevity fogalmát, és miért fontos ma az egészséges hosszú élet kutatása?

- A longevity nem az élethossz növeléséről szól, hanem arról, hogy az ember hosszú ideig betegségektől mentes, aktív és teljes életet élhessen. Ma azért különösen fontos ennek kutatása, mert a modern társadalmakban egyre hosszabb az átlagéletkor, ugyanakkor a krónikus betegségek és életmódból adódó egészségügyi problémák jelentős terhet jelentenek az egyének és a társadalom számára. 

A longevity kutatás segít abban, hogy felismerjük a korai kockázati tényezőket, személyre szabott megelőző és életmódbeli beavatkozásokkal maximalizáljuk a betegségmentes éveket, és hosszú távon javítsuk az életminőséget.

Mennyire befolyásolja a genetika az öregedést, és mennyire az életmód?

- Ebben a témában sajnos nagyon sok mindent lehet olvasni a sajtóban, de igazából maga a kérdésfeltevés sem igazán jó. Olvasni olyat, hogy a genetikának több mint 50 százalékos szerepe van, és olyat is, aki azt mondja, hogy csak 7 százalék.

Valójában egyik sem igaz.

Az egészségünket ugyanis a genetikai örökségünk, az életmódunk és a környezeti külső faktorok együttesen határozzák meg,

és ezek egymást is befolyásolják.

Ha valakinek van egy súlyos, öröklött genetikai betegsége, amibe néhány év után belehal, akkor azt is mondhatjuk, hogy neki a genetika 100 százalékot jelentett. Ha valakinek viszont semmilyen jelentős genetikai rizikója sincs (ami valójában elég ritka), akkor az egészségét elsősorban az életmódja fogja meghatározni, csak nagyon idős korban nő meg a genetika szerepe. 

De ne becsüljük alá a külső tényezők jelentőségét. Ilyenek például a légszennyezés, a táplálékkal bevitt toxinok, stressz, a fertőzések vagy a napfény.

Súlyos genetikai rizikókat is jelentős mértékben lehet életmóddal kompenzálni,

de ehhez ismernünk kell pontosan, mire mekkora hajlamunk van, és mit tehetünk ellene. Ugyanígy, ha tudjuk, hogy a szervezetünkben milyen toxinok halmozódtak fel, akkor meg tudjuk fejteni, ezek honnan származnak, és módosítani tudjuk például a diétánkat ennek megfelelően.

Röviden tehát a három együtt határoz meg minket, és nem igazán lehet értelmezni azt, hogy melyik a fontosabb.

Hogyan mérhetjük a biológiai kort a gyakorlatban?

- A biológiai életkor mérése az elmúlt évtizedben került a figyelem középpontjába. Ennek elsősorban az az oka, hogy az összes krónikus betegség kialakulásában a legnagyobb rizikófaktort az életkor maga jelenti. Tehát, ha a biológiai életkorunkat tudjuk befolyásolni, akkor a betegségek megjelenését is ezáltal.

A legpontosabb módja a biológiai, és akár a szervek életkorának méréséhez az úgynevezett epigenetikai mintázatok vizsgálata. Ezek nagyon részletes információt adnak, adott esetben a szervrendszerekről külön-külön is, sőt

azt is meg tudjuk mondani, hogy az öregedésünknek milyen az üteme.

Sokféle más paraméterből is lehet biológiai életkort mérni, például bélflóra-összetételből, metabolitokból, sőt egyszerű élettani paraméterekből is, de ezek kevésbé pontosak.

Ha valakinek azonban nincs pénze ilyen komplexebb vizsgálatokra, akkor például a PhenoAge néhány egyszerű laborparaméterből is tud egy hozzávetőleges biológiai életkort mondani, interneten lehet hozzá ingyen kalkulátorokat találni.

Ha három dolgot ki kellene emelnie, mit javasolna a hosszú és egészséges élethez?

- Valójában biológiailag nagyon különbözőek vagyunk, és erre pontos választ az illető biológiájának függvényében lehet adni. Például nincs olyan diéta, amely mindenki számára jó, de más életmódbeli javaslatokat is lehet egyéni hajlamokra és rizikókra szabni.

Ha nincs lehetőségünk arra, hogy megismerjük, hogy személyre szabottan mi való nekünk, akkor talán legfontosabbnak a testmozgást emelném ki.

Ezt messze alábecsülik, sokan úgy gondolják, hogy ha normális a testsúlyuk, akkor megspórolhatják a mozgást.

A rendszeres testmozgásnak elképesztő jelentősége van. Már akár napi néhány perc mozgás is jelentősen befolyásolhatja valakinek az egészségét és a várható élettartamát. Természetesen a legjobb, ha minden nap mozgunk legalább egy fél órát, és hetente párszor van benne intenzív mozgás is.

Még a rendszeresen sportolók körében is jellemző, hogy csak egyféle dolgot csinálnak, de valójában az a legegészségesebb, ha ebben is a változatosságot követjük: kardiózunk is, nyújtunk is, és az izomtömeg megőrzését is szem előtt tartjuk.

Ugyanilyen fontosságúnak tartom a rendszeres szűrővizsgálatokat, különösen, ha valaki már legalább középkorú. Korai stádiumban felismerve minden betegség sokkal jobban gyógyítható és kezelhető. Magyarországon sajnos rendkívül alacsony azoknak a száma, akik rendszeresen eljárnak mindenféle szűrővizsgálatra.

Harmadiknak a diétát tenném. Ha valakinek nincs lehetősége arra, hogy dietetikussal egyeztessen, és saját bélflórája és genetikája alapján egyedi étrendet állítsanak össze neki, akkor talán az a legjobb tanács, hogy minél változatosabban egyen. Minél többféle zöldséget-gyümölcsöt, és lehetőleg nyersen beiktatva az étrendjébe.

Nagy tömegek átlagát nézve a mediterrán diéta vagy az úgynevezett Alternative Healthy Eating Index az, ami a legegészségesebbnek bizonyult.

De ezek mellett hatalmas jelentősége van az alvásnak, a normál testsúlynak és a stresszkezelésnek is.

Ha már itt tartunk, milyen hatással van a stressz és a lelki egyensúly az öregedési folyamatra?

- Szerintem erre zsigerből mindenki érzi a választ. Vannak tudományos mérések is arra, hogy az optimista, jókedvű emberek tovább élnek és tovább egészségesek, de a stressz közvetlen hatását a biológiai öregedésre is egyértelműen ki lehet mérni, különösen egyedi traumatikus események esetén.

A stressz azonban ennél egy kicsit bonyolultabb, mert nagyon múlik azon, hogy valaki hogyan tudja a stresszt kezelni. Vannak, akik képesek arra, hogy egy-egy stresszes helyzetet magukban átértékeljenek, és inkább kihívásként tekintsenek rá, és képesek ezt aztán sporttal vagy egyéb módon levezetni. Azonban vannak, akiknél ez a stressz szorongássá alakul, aminek aztán borzasztó testi és lelki következményei vannak.

Melyek azok a legígéretesebb technológiák vagy biotechnológiai fejlesztések, amelyek az öregedés lassítását célozzák?

- Az elmúlt két évtizedben nagyságrendekkel nőtt a megértésünk az öregedés biológiájáról, és ma már

több száz cég több ezerféle olyan hatóanyagon dolgozik, amelyekkel várhatóan közvetlenül tudjuk az öregedés ütemét befolyásolni, vagy akár meg is fordítani.

Sok ezek közül ma sci-finek hangzik, például mitokondriumok vagy őssejtek külső pótlása, az elöregedett sejtek szelektív elpusztítása, biológiai kor visszaprogramozása vagy éppen a telomerek hosszának visszaállítása.

Ezek még korai stádiumban levő kutatások, de állatkísérletekben ígéretesek, és a következő tíz évben óriási áttörések várhatók ezen a területen. Emellett vannak olyan természetes hatóanyagok és forgalomban levő gyógyszerek is, amelyek nagy valószínűséggel befolyásolják az öregedési ütemünket. Ezekre sok állatkísérletes adatunk van, de a humán vizsgálatok még jelenleg is zajlanak annak igazolására, hogy ezek az emberben is ugyanúgy működnek.

Milyen egészségügyi adatok és hogyan használhatók az egyéni életvezetés és egészség optimalizálására?

- Csak a családi kórtörténetből és az egyéni kórtörténetből is már sokféle következtetést le tudunk vonni. Minden országban készülnek olyan népegészségügyi programok, amelyek ilyen adatokból próbálják előre jelezni azt, hogy kinél milyen rizikók állhatnak fenn, vagy milyen szűrésekre kell gyakrabban elmenniük.

Ma már azonban a tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően

rendkívül részletes és pontos képet kaphatunk arról, hogy egyénileg mire, mekkora hajlamunk van,

és mit kell tennünk arra, hogy életmódunkkal befolyásoljuk, meddig maradunk egészségesek.

Ha valaki rendkívül egészségtudatos és abban a szerencsés helyzetben van, hogy anyagilag megengedheti magának, ma már tud genetikai rizikóvizsgálatot, különböző részletességű bélmikrobiom-vizsgálatokat végezni. Lehet vérből metabolitokat mérni vagy epigenetikát, azaz hogy milyen gének vannak kifejeződve, környezeti toxinokat tudunk mérni, különböző nagyfelbontású képalkotó eljárásokat igénybe venni (például teljes test-MR vagy kontrasztos kardioCT).

Ezen adatok integrációjábólabszolút személyre szabottan meg lehet mondani, kinek milyen betegségre mekkora rizikója van, milyen kialakulóban levő betegségei vannak, és pontosan milyen diétát kell folytatnia, hogyan kell sportolnia, és egyéb életmódbeli javaslatokkal hogyan tudja maximalizálni az egészséges éveinek számát.

Milyen változásokra lenne szükség a társadalomban ahhoz, hogy az emberek hosszabb és egészségesebb életet élhessenek?

- Jelenleg az egészségügyi rendszer dominánsan csak a terápiáról szól, az elköltött pénz 98%-a meglévő betegségek gyógyítására megy el. Minden fejlett társadalomban fokozatosan tevődik át a hangsúly a megelőzésre és a korai felismerésre.

Ez jelentős átalakítást igényel mind az egészségbiztosítás, mind az egészségügyi infrastruktúra területén, de olcsóbb, hatékonyabb és egyszerűbb is egy betegséget megelőzni, mint gyógyítani.

Ma még sajnos a legtöbb betegséget túl késői stádiumban diagnosztizáljuk.

Ehhez természetesen kell egy szemléletváltás is a társadalom részéről, ahol az emberek egészségtudatosabbak, odafigyelnek az életmódjukra és elmennek a szűrésekre.

Sok országban rendkívül hatékonyan működött az, ha az embereket akárcsak kismértékben is anyagilag érdekelté tették abban, hogy odafigyeljenek az egészségükre. Például, ha az egészségbiztosítás díja függ attól, hogy az illető túlsúlyos-e, dohányzik-e, és eljárt-e szűrővizsgálatokra.

Hogyan látja a következő 10 év fejlődését a longevity kutatás és a személyre szabott egészség terén? Mit remél, mit érhetünk el?

- Talán a legfontosabb kiemelni, hogy jelenleg rengeteg ígéretes kutatás folyik, amelyek többsége még csak állatkísérletekre épül – legyen szó életmódbeli beavatkozásokról, táplálékkiegészítőkről vagy akár már meglévő gyógyszerek új célú alkalmazásáról. Az emberre vonatkozó, valóban megbízható adatokból azonban még kevés áll rendelkezésünkre.

Ugyanakkor egyre több kontrollált klinikai vizsgálat zajlik, amelyek célja annak tisztázása, hogy ezek a hatóanyagok embereken milyen tényleges hatást fejtenek ki, és várhatóan arra is fény derül majd, hogy kinél működnek, és kinél nem. Ezek közül sok vizsgálat már engedélyezett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők öregedésre gyakorolt hatását vizsgálja.

A következő öt évben ezeknek a vizsgálatoknak egy része lezárul, és az eredmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak diagnosztikai szinten rendelkezzünk tudományosan megalapozott ismeretekkel, hanem a terápiás ajánlások is jóval erősebb bizonyítékokra épülhessenek.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• longevity
• öregedés
• genetika
• idős
• életmód
• környezeti károk
• krónikus betegség
• stressz
• alvás
• diéta
• rizikó
• szervezet
• bélflóra
• adatok
• testmozgás
• szűrővizsgálat
• környezeti ártalom
• exkluzív
• interjú
• Életmód