Ebben az életkorban kezdünk el durván öregedni: a kutatókat is meglepte az eredmény

Az öregedés nem feltétlenül egyenletes tempóban zajlik – sőt, egy új kutatás szerint bizonyos életkorokban szinte ugrásszerűen változik a szervezet állapota. A Stanford Egyetem tudósai két különösen intenzív „öregedési hullámot” azonosítottak: az egyik 44, a másik 60 éves kor körül következik be. Ezek a markáns biológiai átalakulások magyarázatot adhatnak arra, miért tűnnek fel gyakran hirtelen egészségügyi problémák az előbb említett életszakaszokban – például ízületi panaszok, szív- és érrendszeri eltérések vagy anyagcsere-zavarok.

Kutatás az öregedés folyamatáról 

A kutatás vezetője, professzor Michael Snyder, a Stanford Genomikai és Személyre Szabott Medicina Központjának igazgatója így fogalmazott a TheGuardian oldalán: „Nem pusztán lassan és fokozatosan változunk az évek során. Léteznek kifejezetten drasztikus fordulópontok is.”

A vizsgálat során 108 felnőtt – 25 és 75 év között – vállalta, hogy éveken át rendszeresen mintát ad vérből, székletből, valamint a bőréről és nyálkahártyáiról. A kutatók összesen mintegy 135 ezer molekulát és mikrobiális jellemzőt elemeztek, köztük RNS-eket, fehérjéket, anyagcseretermékeket és a szervezetben élő mikroorganizmusokat.

A legnagyobb eltéréseket nem egyenletes időbeli eltolódással, hanem két életszakaszhoz köthetően figyelték meg. Az első jelentős változáshullám a negyvenes évek közepén mutatkozott: ekkor főként a szív- és érrendszerrel, valamint a koffein-, alkohol- és zsíranyagcserével kapcsolatos molekulák átalakulása volt szembetűnő.

Bár a kutatók kezdetben azt feltételezték, hogy ez a változás a nők hormonális átalakulásához – például a perimenopauzához – köthető, az eredmények szerint a férfiaknál is hasonló mintázat jelent meg. Dr. Xiaotao Shen, a tanulmány egyik szerzője szerint „valószínű, hogy a hormonális hatások mellett más, általánosabb biológiai tényezők is szerepet játszanak ebben a fordulópontban.”

A második komoly változás 60 éves kor körül következett be. Ebben a fázisban az immunműködés, a szénhidrát-anyagcsere és a vesefunkciókat szabályozó molekulák mutattak jelentős módosulásokat. Mindkét hullám érintette azokat a biomarkereket is, amik az izom- és bőröregedéssel hozhatók kapcsolatba.

A tanulmány eredményei alátámasztják azt a megfigyelést, hogy az olyan, idősebb korban jellemző betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a szívbetegségek, nem fokozatosan, hanem hirtelen emelkedő kockázattal jelennek meg. A kutatók azt is megjegyzik: bizonyos életmódbeli szokások – ide tartozik például a negyvenes évek közepén gyakrabban előforduló túlzott alkoholfogyasztás – befolyásolhatják az egyes molekuláris elváltozásokat.

A felfedezések új lehetőségeket nyithatnak a megelőzésben is. A kutatócsoport szerint az öregedési hullámokkal összefüggő időszakok ideálisak lehetnek az életmódváltásra: több mozgás, kiegyensúlyozottabb étrend, illetve a kávé, alkohol és zsírok mértékletesebb fogyasztása hosszú távon is lassíthatja a leépülési folyamatokat.

Professzor Snyder szerint: „Erősen hiszem, hogy akkor kell életmódot váltani, amikor még egészségesek vagyunk – nem akkor, amikor már kialakult a baj.”

Korábbi tanulmányok egy esetleges harmadik öregedési hullámot is sejtetnek, ami körülbelül 78 éves korra tehető, de mivel a mostani vizsgálatban a legidősebb résztvevők 75 évesek voltak, ezt még nem sikerült megerősíteni.

Az öregedés tehát nem egyenletes, hanem két markáns életszakaszhoz köthetően gyorsul fel: 44 és 60 évesen. A változások érintik a szív- és érrendszert, az anyagcserét, az immunműködést és a bőr–izom szerkezetét is. Mindkét nem érintett, így nem pusztán hormonális eredetű a jelenség. A kutatás egyik nagy tanulsága, hogy az életmódváltás még idősebb korban is sokat segíthet súlyos betegségek megelőzésében. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• öregedés
• folyamat
• kutatások
• genetika
• idős
• 40 fölött
• 60 fölött
• Életmód