A nem múló vállfájdalom leggyakoribb oka: a befagyott váll szindróma tünetei és kezelése

Sokan küzdenek vállízületi fájdalommal, ami jelentősen rontja a leghétköznapibb feladatok ellátását. Nehezíti például az öltözködést, a kapaszkodást a buszon, sőt olykor az illemhelyhasználatot is.

A fájdalom hatására az illető kíméli a felső végtagot, ennek eredményeként a kar mozgásai csökkennek, kezelés nélkül pedig egyre kisebbé válik a mozgástartomány. A vállfájdalom oka gyakran a befagyott váll szindrómának nevezett megbetegedés.

Középkorú nők körében gyakori

A befagyott váll szindróma a váll krónikus megbetegedése. Az ízületet körülvevő szövetek, az ízületi tok, a stabilizáló szerepet ellátó izmok és az inak gyulladása jellemzi. Amikor ezek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, rugalmasságuk csökken, így akadályozzák a váll szabad mozgásait. A beteg kímélni kezdi az érintett oldali karját, ami csak tovább rontja a helyzetet. A kóros állapot leggyakrabban a 40 és 50 év közötti nőknél fordul elő, de korábban is jelentkezhet.

A kiváltó okok sokszor nem ismertek, olykor korábbi, csontokat vagy izmokat érintő sérülés, műtét váltja ki, de a hajlamosító tényezők között szerepelnek a diabétesz, a pajzsmirigy megbetegedései és a Parkinson-kór is. A tartós fej feletti aktivitást igénylő foglalkozások és sportok is kockázatot jelentenek, így például a festés, a gyakori emelésekkel járó munkák, a tenisz és az úszás.

Nyugalomban is fájhat

A legkézenfekvőbb tünetek közé a fájdalom és a mozgásbeszűkülés tartozik. A kellemetlen érzés nyugalomban is jelentkezhet, különösen jellemző akkor, ha egy darabig nem mozgott az adott ízület, például reggelente. Elsősorban a váll elülső felét érinti, de akár a felkarba is sugározhat. A kar fej fölé, illetve oldalra emelése, valamint a hát mögötti mozgatása is egyre nehezebbé válik. Amennyiben valaki ilyen szimptómákat tapasztal, jó, ha mielőbb felkeresi a megfelelő szakembert, mert a betegség gyógyulása kifejezetten hosszú időt vesz igénybe, akár két év is lehet. A diagnózis felállításához fizikai (mozgásos, mozgatásos) vizsgálatok szükségesek, bizonyos esetekben képalkotó diagnosztika is indokolt.

A kezelés általában konzervatív

Előfordul, hogy a befagyott váll magától gyógyul, de visszamaradhatnak mozgáskieséses tünetek, ráadásul az évek során egyéb, kompenzációs eltérések is kialakulhatnak, például megváltozhat a testtartás. A kezelés általában konzervatív, tehát nem műtéti úton történik. Gyulladáscsökkentő tabletták és injekciók segíthetnek az állapoton, de ezek mellé mindenképp szükséges a mozgásterápia is.

A mozgásterjedelem visszaállítása gyógytornával, célzott gyakorlatokkal, nyújtásokkal zajlik, fontos szempont, hogy csak fájdalomhatárig, különben még súlyosabbá válik a hegesedés. A terapeuta otthon is elvégezhető feladatokat tanít a klienseknek. Vannak esetek, amikor mégis a műtéti eljárás javasolt, de ez általában minimál invazív módon, tehát minél kisebb feltárással valósul meg. Utána szintén szükséges a rehabilitáció. 

Szakszerű önmasszázs nyakfájás ellen: 8 pont, amit te magad is elérsz

A nyakat, vállat és hátat is ellazító pontokat saját magad is eléred, ezért óvatosan akár a nehéz munkanap végén, vagy akár az ágyból kikelve is átmasszírozhatod őket, ugyanakkor nem helyettesítik az orvost és a terapeutát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• váll
• fájdalom
• tünetek és betegségek
• kezelés
• Életmód