A befagyott váll 3 stádiuma: mitől alakulhat ki, és mit lehet tenni ellene?

A merev, beszűkült mozgású, fájdalmas váll - vagyis az úgynevezett befagyott váll szindróma - a középkorúak gyakori panasza, melyen dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológusa, sportorvosa szerint megfelelő kezelésekkel hatékonyan lehet segíteni.

A befagyott váll szindrómát gyakran összekeverik az arthritis-szel, vagyis az ízületi gyulladással, holott, míg az első probléma kizárólag a vállízületet érinti, addig a gyulladás más ízületre vagy ízületekre is kiterjedhet.

Általános tünetek

A befagyott váll szindróma jellemző tünete az állandóan fájdalmas és merev vállízület, akár mindkét vagy csupán az egyik oldalon. Jellemzően negyven-hatvan éves korban alakul ki a panasz, valamivel nagyobb arányban a nőknél. A szindróma oka egyelőre nem pontosan tisztázott, de feltételezhetően a váll szöveteinek gyulladása és az emiatt kialakult hegesedés állhat a háttérben.

Ha ugyanis a vállízületi tok begyullad és megvastagszik, az nemcsak fájdalmat okoz, de kevesebb lesz a hely a mozgáshoz a vállban, tehát az irritáció csak fokozza a problémát. Természetesen konkrét sérülés, törés is okozhat mozgásbeszűkülést, de gyakrabban érinti ez a tünetegyüttes a cukorbetegeket, a szívbetegeket, a stroke-on átesett személyeket, a Parkinson-kóros és a pajzsmirigybetegeket is. 

Az állapot stádiumai 

A befagyott váll szindrómát általában három fázis szerint szokás osztályozni, melyek rosszabbodást és javulást is mutathatnak. 

1. Fájdalmas fázis: ilyenkor a fájdalom egyre növekszik, egyre nehezebb mozgatni a vállat, különösen éjszaka jelentkezik erős fájdalom. Ez a stáció hat héttől kilenc hónapig tarthat.
2. Befagyott váll fázis: a fájdalom ilyenkor már nem fokozódik, de a váll merev. Négy-hat hónapig tarthat ez az állapot, melynek során az ízület mozgása változó mértékben korlátozott.
3. Olvadó fázis: egyre könnyebbé válik a mozgás, 6-24 hónap alatt a fájdalom fel-fellobban ugyan, de lassan megszűnik.

- Bár a befagyott váll szindróma magától is rendbe jöhet, ez a folyamat akár évekig is eltarthat. Aki azonban szeretné sokkal gyorsabban visszanyerni a szabad, fájdalommentes mozgást, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ha ugyanis felállítjuk a diagnózist, számos lehetőségünk van segíteni a páciensnek. A legfőbb cél, hogy csillapítsuk a gyakran igen erős fájdalmat, és növeljük az ízület mozgathatóságát - ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológusa, sportorvosa.

Természetesen az olyan házilagos módszerek is segíthetnek, mint a hideg-meleg borogatás vagy a vény nélküli fájdalomcsillapítók, tartós megoldás azonban ezektől jellemzően nem várható. A helyi gyulladáscsökkentő injekció nagyszerű első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen gyorsan csökkenti a fájdalmat, így nagy megkönnyebbülést jelenthet a kellemetlen állapotban szenvedőnek.

Hosszabb távon mindenképpen szükség van a funkcionális gyógytornára, és nagyon jó hatású lehet a lökéshullám-kezelés. Ez utóbbi nemcsak a konkrét panaszok csökkentésének eszköze, de az oki kezelésnek is fontos pillére. Aki pedig már találkozott a befagyott váll szindrómával, vagy hajlamosító betegségekkel él, jól teszi, ha a kiújulás megelőzésére is hangsúlyt helyez.

Mit lehet tenni a megelőzésért?  

Aki hajlamos a vállízületi problémákra, annak érdemes az ebből a szempontból kockázatosabb sportokat, például a teniszt, a súlyemelést, a dobással, hajítással járó mozgásformákat nagy körültekintéssel űzni. Ezenkívül olyan gyógytornát is fontos végezni, mely erősíti ezt a területet. Íme, néhány megelőző hatású gyakorlat.

• Húzd a karodat keresztben a mellkasod előtt a másik kezeddel, és tartsd így fél percig, majd lazítsd el. Mindkét karral ismételd ezt meg.
• Fogd meg mindkét kezeddel a másik könyöködet, így emeld fel a fejed fölé, majd engedd vissza magad elé. Ezután az összekulcsolt karokat told el először bal oldalra, majd vissza középre, végül jobb oldalra.

• egészség
• tünetek és betegségek
• váll
• tanács
• befagyott váll szindróma
• Életmód