Idős korára már bánhatja az ember, ha így aludt a 30-as éveiben: nagyon káros hatása van

A Neurologyban megjelent tanulmány szerint azok, akik harmincas és negyvenes éveikben nem megfelelően alszanak, a későbbiekben negatív változást tapasztalhatnak, méghozzá a memóriájukban.

Az alvási szokások hatása a memóriára

A kutatók 526 ember alvási szokásait vizsgálták meg, akiket 11 évig követtek nyomon, átlagéletkoruk 40 év volt. A résztvevők három egymást követő napon speciális csuklópántot viseltek, ami mérte a nyugalmi órák számát, és egy év különbséggel megismételték velük ugyanezt. Emellett alvásnaplót is vezettek, amiben a lefekvés és az ébrenlét idejéről is számot adtak.

Vajon történik az agyban álmatlanság idején? Bővebb infóért kattints ide.

Még egy alvásminőségi felmérést is kitöltöttek, melyben 0 és 21 között kellett pontozniuk az alvásukat, a magasabb pontszám gyengébb alvásminőséget jelzett. A kutatás során azt is feljegyezték, hogy a résztvevők mennyi ideig aludtak éjszakánként. Ezenkívül memória- és gondolkodási tesztek sorozatát is elvégeztették velük. Az 526 emberből 239, azaz a 46%-a számolt be rossz minőségű alvásról.

A kutatók az ismétlődő rövid alvásmegszakításokat, mozgással és pihenéssel töltött idő százalékos arányát is górcső alá vették, ezt követően pedig pontszámaik alapján csoportosították a résztvevőket. Az életkor, nem, rassz és iskolai végzettség függvényében az alvászavaros emberek több mint kétszer nagyobb valószínűséggel teljesítettek gyengébben a kognitív feladatokban, mint azok, akik jól aludtak.

- Ez a fontos tanulmány megmutatja, hogy az agy egészséges öregedése egy életen át tartó feladat - mondta dr. David Merrill időskori pszichiáter, a Pacific Neuroscience Institute kaliforniai Pacific Brain Health Center igazgatója a Medical News Today oldalán.

- Még a korai felnőttkorban is mérhető változásokat eredményez az alvás minősége a kognitív teljesítményben a későbbi években. A tanulmány alátámasztja az alvás minőségének, a megszakítás nélküli vagy töredezett alvásnak a befolyását az agy teljesítményére - mondta dr. David Merrill.

Ám más szakértők szerint, noha nem vonják kétségbe a tanulmány létjogosultságát, érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy mi volt előbb: az alvászavar, ami kognitív hanyatlást okozott, vagy a kognitív hanyatlás, ami alvászavart okozott - korábban írtunk arról, hogy a rossz alvás hogyan eredményezhet túlsúlyt is.

- Mindenki felébred éjszaka, de a legtöbb ember nem emlékszik rá. Retrográd amnéziánk van - az elalvás előtti utolsó néhány perc nem kerül be a hosszú távú emlékezetünkbe - mondta dr. Steven Feinsilver a Medical News Todaynek. - Ez igaz az éjszakai ébredésre is. Ha felébredünk, és gyorsan visszaalszunk - ami nagyon gyakori -, nincs róla emlékünk.

- Még mindig sok mindent nem tudunk az alvásról, de a legfontosabb szempont az, hogy hogyan érzi magát másnap az ember. Ha általában jól, valószínűleg eleget alszik. Átlagosan körülbelül 7,25 órára van szükség ehhez, de ez egy átlag. Egyesek többet igényelnek, mások kevesebbet. Az emberek nem túl jók abban, hogy felmérjék saját alvási igényeiket, de azt fel tudják mérni, hogyan érzik magukat napközben.

A Washingtoni Egyetem Alvásgyógyászati Központjában elkészült korábbi tanulmány arról számolt be, hogy lehetséges, hogy van egy középső tartomány, ahol a kognitív funkciók stabilak maradnak, hiszen a túl kevés és a túl sok alvás egyaránt hozzájárulhat ezen funkciók romlásához. Azok a résztvevők is gyengébben teljesítettek, akik 4,5 óránál kevesebbet, és azok is, akik 6,5 óránál többet aludtak, tehát az eközötti idő lehet az ideális.

Ha valaki rosszul alszik, észreveheti, hogy nehezebben teljesíti a kognitív feladatokat. A probléma felismerésével és orvoslásával elkerülhetővé válhat a későbbi memóriaromlás.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• alvászavar
• memória
• alvás
• kognitív képesség
• agy
• agyműködés
• Életmód