Az agyi artériás trombózis 6 tünete: azonnal hívni kell a mentőt, ha ezek jelentkeznek

Vérrögök szerte a testben kialakulhatnak, így az agyban is. Óriási gondokat okozhat az, ha az itt lévő artériában vagy vénában keletkezik, hiszen akár tartós fogyatékosság, sőt halál is lehet a következménye.

Az agyban kialakult trombózisokról prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája beszélt.

Trombózis az agy vénájában

Vérrögök bármely típusú érben képződhetnek, legyen szó vénáról vagy artériáról. Bár ugyanúgy thrombus, azaz vérrög jön létre mindkét esetben, más a kialakulásának a folyamata. Amennyiben a vénában keletkezik, úgy azt a véralvadási kaszkád felborulása okozza, ekkor az alvadási faktorok túlzott működésbe lépnek, aminek hatására kialakul a vérrög.

Artériás trombózis esetén a kiváltó ok a vérlemezkék fokozott összecsapódása. Ezt gyakran érszűkület/magas vérnyomás okozza, hiszen ekkor apró sérülések keletkeznek az ér belső részén. Ott plakk képződik, mely egyre jobban szűkíti az eret, így a vér áramlása megnövekszik, további károsodásokat okozva. Ezek az érsérülések bár egészen aprók, a vérlemezkék ekkor is odaáramolnak, összecsapódnak, és fellép a trombózis.

Normális esetben a vér az artériákon keresztül az agyba kerül, ahová oxigént és tápanyagokat szállít. Ezután a vér az agyi vénákban gyűlik össze, amelyek a nagy vénákba, az úgynevezett sinusvénákba torkollanak. Az agyban a vénáknak két típusa van: vannak a „normál” vénák és a sinusok - utóbbiak fala keményebb, kevésbé sérülékenyek. Ezek segítik a vénás vér elszállítását.

- Agyi vénás sinus trombózis - röviden CVST - akkor fordul elő, amikor vérrög képződik az agy vénás sinusaiban. A vérrög miatt elzáródás keletkezik, a vér áramlása akadályozottá válik, valamint megnő a koponyaűri nyomás. A megnövekedett nyomás károsítja az eret, és vérzéshez vezethet. Ez egy súlyos betegség és kórházi, majd tartós alvadásgátló kezelést igényel. A beteg genetikai szűrése elengedhetetlen - figyelmeztet prof. Blaskó György.

Az agyi artériás trombózis tünetei

A stroke-nak több formája van, attól függően, hogy azt vérzés vagy vérrög okozza. A trombotikus stroke az ischemiás stroke egyik formája, melynek során az artériában keletkezett vérrög elzárja a véráramlás útját, így az agy egy területe nem jut elegendő oxigénhez. A trombotikus stroke általában az agy artériájában keletkezett plakk körül alakul ki. Különösen azok a veszélyeztetettek, akiknek magas a koleszterinszintjük, érelmeszesedéssel küzdenek, vagy cukorbetegségben szenvednek.

- Az ischemiás stroke másik típusa az embolikus stroke, melyet szintén egy vérrög okoz. Ez a thrombus egy artériában alakul ki, majd egy másik artériába utazik, és ott blokkolja a véráramlást. Sok esetben ez a vérlemezkedugó csak átmeneti elzáródást okoz, mert újra „szétspriccel”: ekkor van szó átmeneti keringési zavarról, röviden TIA, amit azonban nagyon komolyan kell venni, és a beteget szekunder profilaxisban, azaz megelőzésben kell részesíteni. Oka ugyanúgy lehet cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, eret ért trauma, valamint genetikai hajlam is - magyarázza a professzor.

Tünetek

• Látászavar.
• Szédülés.
• Fejfájás.
• Féloldali bénulás.
• Beszédzavar.
• Zavartság.

Nagyon fontos, hogy ha a tünetek jelentkeznek, az érintett ne várjon, hogy majd elmúlik, azonnal hívjon mentőt, mivel 2-2,5 óra az úgynevezett terápiás ablak: vagyis ezt követően már visszafordíthatatlan károk keletkeznek. Sajnos a Magyar Stroke Társaság elnökének tájékoztatása szerint a betegek csupán 5 százaléka kapja meg időben a szükséges vérrögoldó kezelést.

- Sajnálatos, hogy a típusos panaszok, mint a beszédzavar, a féloldali végtaggyengeség, az ajak félrehúzódás, hogy csak a leggyakoribb tüneteteket említsem, esetén a betegek nagy része azt gondolja, hogy „majd elmúlik”. Nem múlik el! Inkább kerüljön kórházba ötször feleslegesen az illető, mint egyszer későn - figyelmeztet prof. Blaskó György.

- Szintén fontos, hogy azok, akiknek nagyobb a hajlamuk a vérrögökre, azok vegyenek részt úgynevezett trombózisrizikó-becslésen, ugyanis ha indokolt, akkor prenventív terápiát kell alkalmaznia a betegnek, hogy elkerülje a vénás/artériás trombózist - tette hozzá prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Milyen állapotok esetén lehet érdemes a megelőző terápia?

• Magas koleszterinszint.
• Magas vérnyomás.
• Cukorbetegség.
• Érszűkület - kötelező a profilaxis, azaz a megelőzés.
• Családi hajlam.
• Lupus.
• Túlsúly.
• Előfordult már hasonló eset, szintén kötelező a szekunder profilaxis.
• Trombofília.
• Bizonyos daganatok.

5 mindennapos dolog, ami segíthet a mélyvénás trombózis megelőzésében

A mélyvénás trombózis kialakulásában az életmód is szerepet játszhat, így a rizikó is csökkenthető némi odafigyeléssel.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• trombózis
• agy
• tünetek és betegségek
• okok
• megelőzés
• vizsgálat
• vérrög
• Életmód