Emésztési panaszok, IBS enyhítésére az egyik legjobb étrend: hogy működik a FODMAP-diéta?
A FODMAP-diéta nem való mindenkinek, de az IBS-sel küzdők állapotán sokat javíthat.
Sokfelé hallani, olvasni manapság a FODMAP-diétáról, ennek oka, hogy az emésztési zavarokkal járó irritábilisbél-szindróma, vagyis az IBS is egyre többeket érint.
A kórkép kellemetlen tüneteinek megszüntetésében, csillapításában segíthet a szénhidrátokban szegény, szigorú, ám időszakos étrend, amely bizonyos táplálékokat teljesen kiiktat a diéta idejére. Fontos megjegyezni, hogy nem egy divatdiétáról van szó, ami bárkinek ajánlott, aki egészségesebben szeretne étkezni, itt a cél kifejezetten a diagnosztizált IBS-es betegek állapotának javítása, így az étrend kipróbálása előtt mindenképp szakemberrel történő konzultáció szükséges!
FODMAP-diéta alapjai
Az irritábilisbél-szindróma az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri betegség, pontos okai azonban még ma sem ismertek. A betegség puffadással, hasfájással, gyomorgörcsökkel, székrekedéssel vagy hasmenéssel, illetve e kettő váltakozásával jár, de a tünetek súlyossága egyénenként eltérő. A stressz és bizonyos ételek ronthatnak a panaszokon. A kezelés a kellemetlenségek lehetőség szerinti csillapításán alapszik, a cél az életminőség javítása, óvása.
A nagy elszántságot igénylő FODMAP-diéta, amely egyes élelmiszerek, élelmiszercsoportok drasztikus korlátozásán alapszik, a tapasztalatok szerint sokat javíthat az érintettek állapotán. A FODMAP mozaikszó, amely nem emészthető, rövid szénláncú szénhidrátokat jelöl, ezek a Fermetábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok. Közös tulajdonságuk, hogy ozmotikus aktivitást mutatnak, vizet szívnak az emésztőrendszerbe, illetve mivel nem emészthetők, a bélbaktériumok fermentálják, erjesztik őket, így pedig rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, és fokozódik a gáztermelés is. IBS-sel élőknél ez hasfájáshoz, puffadáshoz és hasmenéshez vagy székrekedéshez vezethet. A FODMAP-diéta során az ilyen szénhidrátokban bővelkedő táplálékok kerülendők, az alacsony FODMAP-tartalmúak részesítendők előnyben.
Kerülendő és javasolt ételek
A FODMAP-diéta első szakaszában, ami a táplálkozástudományi szakemberek ajánlásai szerint különböző hosszúságú lehet, de többnyire 2-6 hétig tart, a magas FODMAP-tartalmú ételek teljes kizárása javasolt, a következő lépcső a korábban elhagyott táplálékok fokozatos visszavezetése, figyelve az esetlegesen jelentkező tünetekre - így kiderülhet az is, hogy konkrétan milyen ételek jelentik a leghangsúlyosabb problémát, ezeket a diéta végeztével is érdemes kerülni. A FODMAP-diéta segít az életminőség és a hangulat javításában, a kellemetlenségek csillapításában, amennyiben IBS okozta a tüneteket.
A magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek közé sok dolog tartozik, egyes ételek a gondot jelentő szénhidrátok közül csak egyet-egyet tartalmaznak, mások többfélét.
Oligoszacharidok forrásai: búza, rozs, dió, hüvelyesek, fokhagyma, hagyma.
Diszacharidok forrásai: laktózt tartalmazó élelmiszerek, például tej, joghurt, sajt, tejszín, fagylalt.
Monoszacharidok forrásai: fruktózban gazdag gyümölcsök, például alma, körte, görögdinnye, mangó és az édesítőszerek, mint a méz vagy az agávészirup.
Poliolok forrásai: a poliolok a cukoralkoholok, ide tartozik például a mannit és a szorbit. Forrásaik egyebek mellett az alma, a körte, a karfiol, a csonthéjasok, valamint az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerekkel készülő termékek.
A gomba ellenes plusz
A Micovag Plus hüvelykúp természetes eredetű összetevőkkel, tejsavval és kamillakivonattal egészíti ki a hüvelygomba kezelését. A tejsav visszaállítja a normál hüvelyi pH-t, így képes gátolni a gombák szaporodását, a kamillakivonat pedig enyhíti az égő érzést és csillapítja a kellemetlen viszketést. A Micovag Plus hüvelykúp a tünetek enyhítésével teszi teljessé a célzott gombaellenes terápiát. A gyógyszertárakban vény nélkül kapható gyógyászati segédeszköz.
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
Promóció
A diéta során az alacsony FODMAP-tartalmú ételek fogyasztása javasolt, ezek például a húsok, a barna és a fehér rizs, a zab és a quinoa. Zöldségek közül a kaliforniai paprika, a répa, a kelkáposzta, a paradicsom, a spenót, a cukkini, az uborka és a padlizsán, gyümölcsök közül pedig a szőlő, a narancs, az áfonya és az eper. Egyes sajtok szintén terítékre kerülhetnek, így a camembert vagy a cheddar is. A szakemberek általában a koffeintartalmú italok kerülését ajánlják, mivel azok ronthatnak az IBS tünetein. A kerülendő és a javasolt élelmiszerek listáját mindig a kezelőorvossal és a dietetikussal kell egyeztetni!
A diéta nem való mindenkinek, és a követése is csak néhány hétig ajánlott, ugyanis fontos tápanyagokban, prebiotikumokban gazdag ételeket zár ki az étrendből, ami a jótékony bélbaktériumok számának csökkenéséhez, a bélflóra egyensúlyának felborulásához is vezethet.
Mi történik, ha éhgyomorra iszod a kávét?
A reggeli előtt vagy egyenesen ahelyett leküldött kávé megosztó kérdés, számos kutatás tárgyát képezi, és a vizsgálódások olykor egymásnak ellentmondó eredményekre jutnak. Bármennyire is finom és hasznos segítség az ébredésben a forró, fekete ital, mégis van, hogy jobb, ha az ember körültekintéssel fogyasztja.
Éhgyomorra iszod a kávét? Ez történik a szervezeteddel, ha gyakran teszed: a gyomorfekélytől az IBS-ig
Reggel az az első dolgod, hogy felhörpints egy jó erős feketét? Nem biztos, hogy jó ötlet, ha éhgyomorra iszod a népszerű italt.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)