3 meghökkentő nevet viselő magyar település: hallottál már Lánycsókról vagy Bolhásról?

Az interneten időről időre találkozni olyan kvízjátékokkal, amelyek vicces településnevek valódiságára kérdeznek rá. Az elnevezések olykor annyira meglepőnek tűnnek, hogy az ember a legcsekélyebb kétség nélkül átverést szimatol, ám nemegyszer kiderül, hogy valóban létezik valahol ilyen nevű község vagy kisváros. 

A nevek alatt korábban persze egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt értették, mint napjainkban, sokszor nem is ismert a magyarázatuk, és az is gyakori, hogy a nevek köré kanyarítottak később anekdotákat, amelyek a jelentésüket kívánták magyarázni. Így történt ez például az egyik legszebb nevű hazai falu, Lánycsók esetében is. 

Lánycsók

Lánycsók Baranya megye északi részén, Mohácstól 5 kilométerre, nyugatra található. Első okleveles említése 1093-ból származik, ekkor adományozta I. László Moháccsal együtt a pécsi püspökségnek. Nevének eredete nem tisztázott, de két szájhagyomány útján terjedő magyarázat is létezik. Az egyik szerint három haragban lévő lánytestvér itt békült ki összecsókolózva, a másik pedig egy török katonáról szól, aki miután meglátott egy szép lányt, utánafutott, és meg is csókolta. Utóbbi már csak azért sem valószínű, mert a falu neve már a török megszállás előtt is Lanchuk volt. A község 1905 óta használja a Lánycsók nevet. 

A település egyik legfontosabb épülete a 18. század második felében épült, Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templom, ami egy kisebb dombon áll. 

Bolhás

Bolhásnak nem csak a család kedvenc kutyusát hívhatják, van egy falu Somogy megyében, ami szintén ezt a nevet kapta. A 14. században Villa Bolhas néven említették, ekkoriban a segesdi királynéi birtokhoz tartozott. 1488-ban Mátyás király tulajdonában volt, majd a Báthoriakhoz került, a történelem során többször gazdát cserélt. A török időkben kétszer is elpusztult. 

Jelenleg kicsit több mint négyszázan lakják. Legfontosabb műemléke a Tallián Ignác építtette kúria, ami az 1830-as években épült, klasszicista stílusban. Évtizedeken át a család tagjai lakták, miután állami tulajdonba került, működött benne könyvtár, kulturális központ, de még diszkónak is helyet adott. A közelmúltban renoválási munkálatokon esett át, a tetőszerkezetét felújították.

Apácatorna

Valószínűleg nem sokan ismerik a különös és első hallásra talán megmosolyogtató képeket előhívó nevű Apácatornát. Az apró, kevesebb mint kétszáz lelket számláló falucska Veszprémben, a Devecseri járásban található. A takaros kis község a Somló hegy és a Bakony közötti vidéken fekszik, szomszédja Tüskevár, Karakószörcsök, Somlójenő, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Kisberzseny. A település mellett halad a 8-as főút.

Egy 1317-es oklevélben még Torna néven szerepel a feltehetően 13. századi alapítású község. 1908 óta hívják Apácatornának, nevét a Marcal folyó mellékvizéről, illetve a somlóvásárhelyi apácakolostorról kapta, amelynek az egyik birtoka volt. Római katolikus temploma 1942-ben épült, a templom sekrestyéjében egy korábbi, 12. századi, Árpád-kori körtemplom falmaradványai is megtekinthetők. A templomot kívülről az árkádok alatt Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobra díszíti.

Magyarország legrövidebb nevű települései

A négy település az ország különböző pontjain, három megyében található. Bár Ág, Bő, Őr és Sé községeket sok túrázó felkeresi, hogy megcsodálja a településnév-táblát, nagyobb kirándulásra is érdemesek, hiszen nyugodt utcáikon több látványosságot is rejtenek.

(Borító- és ajánlóképek forrása: Lánycsók - Wikipédia/Szajci, Indafotó/Varju Vilmos. Cikken belüli képek forrása: Wikipédia/ Gelányi Bence, Zerind, Pasztilla aka Attila Terbócs.)

• magyarország
• település
• falu
• furcsa
• furcsa nevű települések
• Utazás