Mindössze pár óra autóval Magyarországról ez a kis ország – Mesebeli városok és gyönyörű erdők várnak Szlovéniában
Szlovéniát egyre gyakrabban keresik fel a magyar turisták is, és nem véletlenül: télen-nyáron rengeteg élménnyel vár.

Szlovénia már régóta kedvelt célpontja a síelni induló magyaroknak, azonban akkor sem kell elfelejteni az országot, ha a hó már elolvadt. Az Alpokban a síterepek helyén gyönyörű kirándulóhelyek várnak, bejárhatod a környéket biciklivel, a merészebbek befizethetnek raftingtúrára, az igazán vakmerők pedig sziklamászásra. Ha pedig kulturális vagy gasztroélményekkel tarkítanád a nyaralást, a környéken gyönyörű kisvárosok várnak, bennük valódi szlovén különlegességeket kínáló ételekkel.
Nekem most egy másik újságíró társaságában, az MGM Media Optima támogatásával volt lehetőségem eljutni Szlovéniába. Állandó kísérőnk, Milan mellett mindenhol segítségünkre volt valaki idegenvezetőként vagy a helyi turisztikai iroda képviselőjeként. Így nemcsak gyönyörködhettünk a természetben és az épített örökségben, hanem megtudhattunk helyi érdekességeket, kulisszatitkokat, elmesélték, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, és többször rácsodálkozhattunk arra is, hogy mennyi módon keresztezte egymást a két ország történelme az elmúlt évezredben.
Ptuj, Celje és a közös örökségünk
Kora reggel, Flixbusszal indultunk Mariborba, ahonnan autóval mentünk tovább Ptujba. Ez a legrégebbi szlovén település, már a római korban is lakott volt, az óváros pedig máig megőrizte középkori hangulatát. Érdemes biciklit bérelni, és felkerekezni a közeli szőlőhegyekre – elektromos biciklivel nem is annyira nehéz –, útközben pedig megállni valamelyik pincészetben bor- és sajtkóstolásra. Miután kigyönyörködtétek magatokat a tájban, visszafelé menjetek fel a várba, ha pedig érdekel a néprajz, ugorjatok be a Kurent Múzeumba.

A Kurent egy télűző, nagy, szőrös lény, olyan, mint nálunk a busó. A város elevenen őrzi ezt a néphagyományt, a karneváli időszakban a lakosok Kurentnek vagy egyéb varázslénynek beöltözve vonulnak az utcákon.
Az ebédet az Amadeus étteremben fogyasztottuk el, a szállásunk pedig első este a Grand Hotel Primusban volt. A szállónak a wellnessrészlege egyszerű, de gyönyörűen kialakított, többféle szaunát is kipróbálhatsz, aki pedig csúszdázásra vágyik, annak csak az úton kell átmennie, és máris ott a helyi fürdő.
Másnap Celjébe látogattunk, amely egy Ptujhoz hasonló jellegű, ám annál népesebb város, középkori óvárossal és nagyon jó állapotban fennmaradt várral. Idegenvezetőnk, Tina mesélt a celjei grófokról. Az egyik leghíresebb közülük Friedrich, aki a gyanú szerint megölte a feleségét, hogy elvehesse szerelmét, a polgári származású Veronikát. Apja némi tiltakozás és huzavona után színleg beleegyezett a fiatalok házasságába, néhány év múlva azonban megölette a lányt. Veronika kultusza azóta élő Celjében, már sikeres musical is készült a történetéből.
Tina elmondta, hogy Celje fénykora Friedrich gróf és első feleségétől származó fia, Ulrich idejében volt. Sokat tettek a városért, jóban voltak a Habsburgokkal, igazán nagy kár, hogy Ulrichot a Hunyadiak megölették… és akkor leesett. Hiszen ez a jóember nem más, mint Cillei Ulrik, a magyar történelem egyik főgonosza, akinek a halálát még dallal is ünnepeljük. Ismét bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk, hogy a történelemben semmi sem fekete vagy fehér, és ugyanaz az ember az egyik nép szemében hős, a másikéban áruló.
Celjében nagyon szépen használják fel a múltat arra, hogy a jelenben is profitáljanak belőle. A várban nyaranta lovagi tornákat rendeznek, esténként pedig színházi előadásokat tartanak: mi csak elképzelni tudtuk, mennyire hangulatos lehet egy ilyen esemény. A kastély alatt három különböző kalandozóösvény található, amelyet nagyon szeretnek a kiránduló családok.

A télből is igyekeznek kihozni a maximumot, a karácsonyi programjaik például olyan színvonalasak, hogy elnyerték 2025 Európai Karácsonyi Városa címet. „Hó szokott lenni?” – kérdeztem Tinát, mert számomra a tökéletes karácsonynak még mindig tartozéka a hó. „Mostanában nem igazán” – válaszolta kicsit szomorúan. És ezzel el is érkeztünk a szlovéniai turizmus jelenlegi legnagyobb problémájához, ami nem más, mint a klímaváltozás.
Olvadó sípályák
Szlovéniáról az elmúlt évtizedekben leginkább a sípályák jutottak a magyarok eszébe. Közelebb van és olcsóbb is, mint Svájc, Franciaország vagy Olaszország, a magas hegyekben pedig mindig volt hó. Egészen mostanáig.
Az utóbbi időben ugyanis a klímaváltozás drámaian sújtani kezdte a térséget. Egyre kiszámíthatatlanabb, lesz-e hó. Kevesebb is esik, mint régebben, és sajnos egyre gyakoribb a napokig tartó, 10 fok feletti hőmérséklet télen is, amely nemcsak elolvasztja a leesett mennyiséget, de ilyen időben még hóágyúzni sem érdemes. A síparadicsomok küzdenek, a külföldi turisták elmaradnak, hiszen senki sem foglal le hónapokkal korábban szállást egy olyan helyen, ahol nem biztos, hogy lesz lehetősége a síelésre.
A turizmusból élő települések ezért a kiszámíthatatlan tél mellett egyre inkább hangsúlyt fektetnek a tavasztól őszig tartó szezonra is. Az Alpok fenyvesei, kristálytiszta folyói tökéletes kirándulókörnyezetet biztosítanak. A hegyekben általában kicsit hűvösebb is az idő, mint a síkvidéken, így ideális nyaralóhelyszínt biztosítanak azok számára, akik szenvednek a kánikulában.

Tökéletes példa erre a Celjétől nem messze található Celje Cottage. Az erdőben található kis szálláshely 74 fő elhelyezésére alkalmas, az éttermükben pedig bárkit szívesen látnak, aki kirándulás alkalmával betér oda. A létesítmény mellett közvetlenül található egy kalandpark négy különböző nehézségi fokozatú pályával, bobpálya, az igazán bátraknak pedig egy 800 méter hosszú zipline-pálya. Télen a szerencsésebbek itt is kifoghatnak havas időszakokat, amikor síelésre is van lehetőség.

Második éjszaka a szállásunk az Atlantida Boutique Hotelben volt Rogaska Slatinában.
Utolsó éjszaka a sípályáiról ismert Kranjska Gorában szálltunk meg, a Goldhorn Chalet Apartmanban. A szállás közvetlenül a sípálya mellett található, és az apartmanok 2-6 fő befogadására alkalmasak. Mindegyik apartmanhoz tartozik jól felszerelt amerikai konyhás nappali, szép fürdőszoba, és egy vagy két hálószoba.

Ottjártunkkor, április közepén még volt itt-ott foltokban hó, de a szállásadónk elmondta, hogy az évnek ez az időszaka még síszezonnak számított tíz évvel ezelőtt. Magyarországra akkor érkeztek meg az első igazi meleg napok, itt hűvös, esős idő fogadott minket. Síelés helyett inkább itt is elektromos biciklire ültünk, amelyet bárhol lehet bérelni, és felfedeztük a tájat a jól kiépített bicikliutakon. Elektromos biciklivel az emelkedők sem okoznak majd leküzdhetetlen nehézséget, egy bő óra tekerés után pedig meglátogathatjátok a síközpont múzeumát. Az út fenyvesek mellett, tiszta vizű patakokat keresztezve halad, már a látvány is egészen feltölt.
Szlovén gasztronómia: sajtok, halak és csupa helyi alapanyag
Szlovéniában mindenki megtalálhatja a neki kedves fogásokat: a hegyekben sajtot készítenek, nem is akármilyet, a tenger közelsége miatt pedig változatos halételeket is kóstolhattok.
Utunk során meglátogattuk a Soca-völgyben található Kobarid tejfeldolgozó múzeumát. A gyárban a mai napig a helyi gazdáktól veszik át a szabadon legelő tehenek tejét, és ebből készítenek sajtokat. A begyűjtött tejet megvizsgálják, és ha antibiotikumot találnak benne, nem használják fel. Ez főleg azok számára lehet szempont, akiket hozzám hasonlóan rossz érzéssel tölt el a nagyüzemi állattartás gondolata.

A sajtmúzeum után beültünk a Hvala Topli Val nevű halétterembe. Nem voltam lelkes, mert nem igazán szeretem a halat. Megeszem, ha nincs más, de nagyjából bármit szívesebben fogyasztok – vagyis fogyasztottam egészen idáig. Itt ugyanis kiderült, hogy a tengeri halakat igenis el lehet úgy készíteni, hogy a hozzám hasonló finnyásak is rajongjanak értük. Ettünk lazactatárt, valamilyen rákot, halas rizottót meg még csupa olyasmit, aminek nem sikerült megjegyeznem a nevét, annyira el voltam az élménnyel foglalva. Mostantól büszkén jelenthetem, hogy imádom a tengeri halakat, ha jól vannak elkészítve. Csak az osztrigát nem. Most kóstoltam először, és nem is lesz második alkalom, szerintem mocsáríze van.
Kobarid már kicsit más város, mint Celje és Ptuj, nem annyira közép-európai, mint inkább alpesi hangulata van, erős olasz hatással. Itt található egy első világháborús emlékmúzeum is, ahol magyar felirattal is levetítenek egy megrázó dokumentumfilmet a közelben húzódott front borzalmairól.
Nem messze Kobaridtól, a Bovec nevű hangulatos kis településen található Aktivini Planet, ahol minden kalandvágyó turista megtalálhatja a neki megfelelő sportot. Van itt lehetőség raftingra, kajakozásra, barlangászásra, sziklamászásra és az elmaradhatatlan zipline-ra.

Ilyen Szlovénia magyar szemmel
Szlovénia kis ország, mindössze kétmillió lakossal. A rendszerváltáskor ugyanonnan indult nagyjából, mint Magyarország, a délszláv háborúból szerencsésen kimaradt, így semmi nem akasztotta meg a fejlődését, és velünk együtt léphetett be az Európai Unióba is. Azóta viszont sokszorosan hagyott le minket. Kísérőnk, Milan szerint itt nem jellemző a korrupció – van összehasonlítási alapja, mivel ő maga Szerbiából származik –, az EU-s pénzeket értelmesen használják fel, a politikai közeg nyugodt, a társadalom békés. A falvak jómódúak, rendezettek, a nép a történelmére és a jelenére egyaránt büszke. Irreális elvárás, hogy Ausztriát utolérjük, de ennyi azért nekünk is kellene, hogy menjen. Hazafelé Ljubljanában pedig a pályaudvar mellett ettem életem legfinomabb túrós burekjét.
Az útért és a fényképekért köszönet az MGM Media Optimának.
A borítóképen a celjei vár látható.
Partnerek, hasznos linkek:
Stara Presa Wine-Growing Museum
20 ezer forintból megfordulhatsz a mesés városban: 5 közeli úti cél, ami ilyenkor is gyönyörű
Gyönyörű szlovák, osztrák és szlovén városokban is eltölthetsz egy hétvégét.
Elolvasom