3 meghökkentő nevet viselő magyar település: hallottál már Lánycsókról vagy Bolhásról?
Apró, kedves vagy mulatságos nevet viselő falvak, amikről sokan talán nem is hallottak.

lánycsók képe
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az interneten időről időre találkozni olyan kvízjátékokkal, amelyek vicces településnevek valódiságára kérdeznek rá. Az elnevezések olykor annyira meglepőnek tűnnek, hogy az ember a legcsekélyebb kétség nélkül átverést szimatol, ám nemegyszer kiderül, hogy valóban létezik valahol ilyen nevű község vagy kisváros. 

A nevek alatt korábban persze egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt értették, mint napjainkban, sokszor nem is ismert a magyarázatuk, és az is gyakori, hogy a nevek köré kanyarítottak később anekdotákat, amelyek a jelentésüket kívánták magyarázni. Így történt ez például az egyik legszebb nevű hazai falu, Lánycsók esetében is. 

Lánycsók

Lánycsók Baranya megye északi részén, Mohácstól 5 kilométerre, nyugatra található. Első okleveles említése 1093-ból származik, ekkor adományozta I. László Moháccsal együtt a pécsi püspökségnek. Nevének eredete nem tisztázott, de két szájhagyomány útján terjedő magyarázat is létezik. Az egyik szerint három haragban lévő lánytestvér itt békült ki összecsókolózva, a másik pedig egy török katonáról szól, aki miután meglátott egy szép lányt, utánafutott, és meg is csókolta. Utóbbi már csak azért sem valószínű, mert a falu neve már a török megszállás előtt is Lanchuk volt. A község 1905 óta használja a Lánycsók nevet. 

A település egyik legfontosabb épülete a 18. század második felében épült, Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templom, ami egy kisebb dombon áll. 

Bolhás

Bolhásnak nem csak a család kedvenc kutyusát hívhatják, van egy falu Somogy megyében, ami szintén ezt a nevet kapta. A 14. században Villa Bolhas néven említették, ekkoriban a segesdi királynéi birtokhoz tartozott. 1488-ban Mátyás király tulajdonában volt, majd a Báthoriakhoz került, a történelem során többször gazdát cserélt. A török időkben kétszer is elpusztult. 

Jelenleg kicsit több mint négyszázan lakják. Legfontosabb műemléke a Tallián Ignác építtette kúria, ami az 1830-as években épült, klasszicista stílusban. Évtizedeken át a család tagjai lakták, miután állami tulajdonba került, működött benne könyvtár, kulturális központ, de még diszkónak is helyet adott. A közelmúltban renoválási munkálatokon esett át, a tetőszerkezetét felújították.

A cikk az ajánló után folytatódik

Apácatorna

Valószínűleg nem sokan ismerik a különös és első hallásra talán megmosolyogtató képeket előhívó nevű Apácatornát. Az apró, kevesebb mint kétszáz lelket számláló falucska Veszprémben, a Devecseri járásban található. A takaros kis község a Somló hegy és a Bakony közötti vidéken fekszik, szomszédja Tüskevár, Karakószörcsök, Somlójenő, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Kisberzseny. A település mellett halad a 8-as főút.

Egy 1317-es oklevélben még Torna néven szerepel a feltehetően 13. századi alapítású község. 1908 óta hívják Apácatornának, nevét a Marcal folyó mellékvizéről, illetve a somlóvásárhelyi apácakolostorról kapta, amelynek az egyik birtoka volt. Római katolikus temploma 1942-ben épült, a templom sekrestyéjében egy korábbi, 12. századi, Árpád-kori körtemplom falmaradványai is megtekinthetők. A templomot kívülről az árkádok alatt Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobra díszíti.

Magyarország legrövidebb nevű települései

A négy település az ország különböző pontjain, három megyében található. Bár Ág, Bő, Őr és Sé községeket sok túrázó felkeresi, hogy megcsodálja a településnév-táblát, nagyobb kirándulásra is érdemesek, hiszen nyugodt utcáikon több látványosságot is rejtenek.

(Borító- és ajánlóképek forrása: Lánycsók - Wikipédia/Szajci, Indafotó/Varju Vilmos. Cikken belüli képek forrása: Wikipédia/ Gelányi Bence, Zerind, Pasztilla aka Attila Terbócs.)

Ezt is szeretjük