Vadászparadicsomnak szánta Horthy az egykori magyar falu helyét: a holtak falvát mára visszavette a természet
A szomorú történetű Derenket ma már csak a holtak falvának nevezik.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A magyar-szlovák határnál, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi csücskében bújt meg egykor Derenk, melynek területe az Aggteleki Nemzeti Park része. A falu története megannyi szomorúsággal van tele.
A gyönyörű Aggteleki-karszt egy fennsíkján megbújó Derenk lakossága a történelem folyamán méltatlanul sokat szenvedett, és a település kétszer is kihalt. Előbb az 1711-es pestisjárvány következtében néptelenedett el, majd a 20. században egy kegyetlen diktatórikus döntés lett a veszte végleg.
Derenk, a holtak falva
Derenk a pestisjárvány után 1715-ben még teljesen lakatlan volt, a helyi Esterházyak közbenjárására azonban lengyel lakosokat telepítettek be jobbágyként, így végül ők élesztették újjá a települést. Jóval később, már a trianoni békediktátum miatt került veszélybe a falu léte ismét, amikor egyetlen utcája közepén húzták meg a határt, a szlovák oldalra száműzve iskoláját és templomát. A helyiek népszavazáson úgy döntöttek, továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. A hűség azonban sajnos nem járt sok köszönettel.
Végül Horthy Miklós hozta meg a falu halálos ítéletét: a területet vadászparadicsomként álmodta újjá, amelynek közelében egy, a helyiektől féltett medvéskertet is kialakíttatott. Így a lakosságot kárpótlás fejében más falvakba kezdte költöztetni, szétszakítva a lengyel közösséget. A kiürítés 1938-tól 1943-ig tartott, ezután Derenk megszűnt létezni, és szinte minden épületét lebontották, csupán néhány rom őrzi a tragikus múlt emlékét.
Derenk szomorú múltjára már csak néhány lakóházrom emlékeztet, a legtöbb építményét azonban a földdel tették egyenlővé.
Fotó: Országalbum/<a id="hyperlink_9929c794f43270a4ee2af0e814ac6f44" href="https://www.orszagalbum.hu/u/szpeter/kepek" target="_blank">SzPéter</a>
Emléktáblák jelzik, hogy Derenk egy-egy lakójának hol állt a háza a település egyetlen utcáján, és mikor, hova telepítették el őt. Sokakat erőszakkal vittek el 1943-ban.
Fotó: Országalbum/<a id="hyperlink_9929c794f43270a4ee2af0e814ac6f44" href="https://www.orszagalbum.hu/u/szpeter/kepek" target="_blank">SzPéter</a>
Volt két olyan család is, akik az önkényuralom döntésével szembeszállva megtagadták az eltelepítést, és még a '60-as évek végéig itt éltek. Ők mentették meg az elkobzástól a harangot is, ami később Szögligetre került.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_88a9c109030d25e9cb2ef981feacd5e7" href="http://indafoto.hu/fovarosiblog" target="_blank">fovarosi.blog.hu</a>
Derenk temetője az erdő mélyén némán mesél a történelem súlyos tragédiájáról és az egykori lakosságról.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_4bf6f1cd555f75d99547bd7d76ed6834" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Derenk#/media/F%C3%A1jl:Derenki_temeto.jpg" target="_blank">Bubenkó Gábor</a>
A település egy-egy megmaradt romját szép lassan visszahódítja az anyatermészet.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_88a9c109030d25e9cb2ef981feacd5e7" href="http://indafoto.hu/fovarosiblog" target="_blank">fovarosi.blog.hu</a>
Szívbemarkoló látvány, ahogy elpusztul az egykor újjáépült, többször is új életet kapó, szép reményű falucska.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_15932ed637663d49dd87dfc5e6c1cbdb" href="https://indafoto.hu/jockey" target="_blank">jockey</a>
Derenk egykori iskoláját felújították, benne egy kiállítás tekinthető meg a település múltjáról. A falurombolást egyébként Szűts László író is feldolgozta A kormányzó úr medvéi című könyvében.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_96707f828f82db78275e5d910570b68c" href="http://indafoto.hu/laszlo_lovag" target="_blank">lászló lovag</a>
Derenk a lengyel kisebbség fontos zarándokhelye lett, az egykori templom helyén egy kápolna és kőkereszt épült meg.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_a37d858241256e10fb1cfed26ea0d55d" href="http://indafoto.hu/albrecht_eva" target="_blank">Albrecht Éva</a>
Derenk romközségét érinti az Országos Kéktúra Putnoktól Bódvaszilasig tartó 24. szakasza is. A környék tisztásain egykor kaszálók és szántók működtek, amelyek a falubeliek megélhetését szolgálták.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_15932ed637663d49dd87dfc5e6c1cbdb" href="https://indafoto.hu/jockey" target="_blank">jockey</a>
A környező erdőben néhány gyümölcsfa, így ez a szomorú, öreg diófa is árulkodik arról, hogy itt valaha emberek éltek.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_9bc6b5d23af11aabceadc615ebec7c1c" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Derenk#/media/F%C3%A1jl:Ven_diofa_a_rengetegben.jpg" target="_blank">Bubenkó Gábor</a>
Derenk szomszédságában találhatók Szádvár romjai is, Szögliget község mellett, ahol csodás panoráma várja a kirándulókat. A várhegyre a kék várjelzést követve vagy Szögliget felől a Szádvár tanösvényen lehet eljutni.
Fotó: Országalbum/<a id="hyperlink_9929c794f43270a4ee2af0e814ac6f44" href="https://www.orszagalbum.hu/u/szpeter/kepek" target="_blank">SzPéter</a>
(Borító- és ajánlókép: Indafotó/fovarosi.blog.hu.)
OLVASD EL EZT IS!
- falu
- falusi turizmus
Magyar falucska romjait rejti az erdő: innen tűnt el Körtvélyespuszta
- falusi turizmus
- szellemfalu
Kihaló falvak Magyarországon: 3 hely, ahol már 50-en se élnek, pedig gyönyörű
