Megmásztuk a Balaton-felvidék festői tanúhegyét: a Csobánc őszi pompája tündérmesébe illik
A Balaton-felvidék festői tanúhegye, a Csobánc mesés túrahelyszín az őszre.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Balaton-felvidék tanúhegyei minden évszakban remek terepet adnak a könnyebb kirándulásokra vágyóknak, de az Országos Kéktúra is végigvezet egyiken-másikon. A legkülönlegesebb hegyek egyike a Tapolca szomszédságában magasodó Csobánc, amelynek szépségeivel csakugyan nehéz betelni.
A Csobánc tiszta, jó időben a siklóernyősök paradicsoma, nyáron az aktívabb pihenésre vágyó Balatonnál üdülők körében kedvelt, a túrázóknak viszont egész évben érdemes felkeresni. A hely ősz végén is páratlan hangulatú, nyugodt, és szép számmal akad látnivaló is útközben.
Túra a Csobáncon
A Csobánc a közigazgatásilag Tapolcához tartozó Diszel felől a zöld, majd a kék jelzésű turistaúton érhető el, míg Gyulakeszitől a zöld jelzést követve közelíthető meg. Gyulakeszi határában egy parkolót is kialakítottak, ám az autóval érkezők a kijelölt hely hepehupás bejárata miatt többnyire a széles, jól járható földút oldalában állnak meg. Innen gyalog folytatható az út. A hegy tömegközlekedéssel is elérhető: Tapolcáról több buszjárat indul Diszelre és Gyulakeszire is.
A túraútvonal gyerekkel és kutyával is bejárható kényelmes tempóban, több pihenőt tartva is mindössze bő két óra alatt, ám azzal érdemes számolni, hogy vízvételi lehetőség és nyilvános mosdó a hegyen nincs.
Gyulakeszi felől indulva a túra első látványos állomása az út menti emlékkereszt, amely egy kereszteződésben áll - ide is érkezhet vissza az ember, ha nem a nagy túraútvonalakba kapcsolódik be, csak egy kisebb kört tesz a hegyen.
A zöld sávot követve az erdő mélyén a Rossztemplomot pillanthatja meg az ember az út mentén. Az egyhajós, félköríves szentélyű kőtemplom valószínűleg a 13. században épülhetett, amikor egyre jobban birtokba vették a hegyet a szőlőművelők.
Innen az erdőben folytatódik az út felfelé, bekapcsolódva a kék jelzésű útra, majd egyre nagyobb magasságokat elérve szebbnél szebb panoráma ígérkezik, helyenként padokon, sziklákon pihenhet meg az ember.
Egy kissé meredekebb, kaptatósabb részt követően a kirándulók máris a hegytetőn találják magukat, a túra egy alap edzettségi szinttel nem kifejezetten fárasztó. A várban egyébként megtalálható az Országos Kéktúra bélyegzője is.
A csobánci vár a 13. században épült, a 17. századig a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona lehetett. A kőépületet Kinizsi Pál parancsára erősítették meg, a várat a törökök sem tudták bevenni. Később az Esterházy család kezében is volt, majd a császárság több sikertelen kísérlet után elfoglalta és lerombolta azt. Felújítása várható a jövőben.
A körpanoráma bámulatos, a tanúhegyen pedig a tömegtől sem kell tartani, ami a járványhelyzet miatt ugyancsak nem utolsó szempont: a tágas, lapos hegytetőn nem zsúfolódnak össze egy kilátópontnál az emberek, a vár több pontján meg lehet pihenni.
A vártól északra egy tágas, füves területen, illetve padokon is megpihenhet az ember, ha még nagyobb nyugalomra vágyik, a Haláp, majd Hegyesd panorámáját csodálva. Ezt követően északi és nyugati irányból kerülhető meg a hegy, ahonnan a Balaton-felvidéki tájra és a szomszédos tanúhegyekre nyílik mesés kilátás.
A hegy alatt dönthet a túrázó, hogy folytatja-e a Kéktúrát Káptalantóti felé, vagy a Mária-út jelzésén visszakanyarodik a célpont irányába, bejárva a szőlők övezte déli lejtőket. Mi az utóbbi mellett döntöttünk, a hol sárgába, hol vörösbe boruló szőlőbirtokok festői szépségűek ősszel.
Borozásra is van lehetőség a hegyen: a Von Beőthy Pince invitálásának nehéz ellenállni, de ha az idő engedi, nem is érdemes. A hely tényleg paradicsomi, a borok palettája pedig széles és izgalmas az olaszrizlingtől a francia chenin blanc-on, chardonnay-n, valamint a vöröseken át az édesebb tételekig. Az autóvezetők házi szörpökkel is olthatják szomjukat.
A hegy déli oldalán a Művész dűlő húzódik meg, amely valószínűleg valóban sokakat megihletett már szépsége miatt. Az út azonban nem erre, hanem még délebbre vezet.
A műemléki védettséget élvező Szent Donát-kápolna a borvidékek védőszentjeként is gyakran feltűnő ókeresztény, itáliai püspökről kapta a nevét, akihez hagyományosan a zivatarok és a jégesők kártétele ellen is fohászkodtak a szőlősgazdák. A klasszicista stílusjegyeket mutató kápolnát egy korábbi épület helyére emelhették az 1800-as években.
A kápolna alatt kissé elbújtatták a jelzéseket, de egyből balra folytatódik a Mária-út. Délre tartva egyébként a Villa Tolnay, Tolnay Klári egykori nyaralóhelye is elérhető. Innen már egy kellemes sétával érhető el a kezdőpont néhány bájos présház és emlékkereszt mellett.
(Képek: Tamás Katalin.)
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
- csobánc
- túra
- túraútvonal
- országos kéktúra
- hazai kirándulóhely
- tanúhegy
- balaton-felvidék
- őszi kirándulóhely
- Utazás
OLVASD EL EZT IS!
