Miért nem ébredünk fel a saját horkolásunkra, míg másokéra igen? Furcsán reagál az agyunk ilyenkor
A saját maga keltette lármát nem véletlenül nem hallja, aki horkol: az ok az agyban keresendő.

Rengeteg ember számára ismerős lehet, milyen egy másik ember hangos horkolása miatt álmatlanul vergődni és forgolódni egész éjszaka.
Valószínűleg minden érintettben megfogalmazódott az a kérdés is, hogyan lehetséges, hogy a hangos hálótárs nem ébred fel a saját maga keltette elviselhetetlen zajra. A horkolók általában el sem hiszik, hogy nem aludtak csendesen, és sok kellemetlen éjszakai konfliktus is ered ebből a helyzetből.
Miért nem hallja a horkoló a saját horkolását?
Vitathatatlan, hogy a horkolás azt zavarja leginkább, aki csendesen szundikálna, a zajongó azonban a lárma dacára is az igazak álmát alussza.

Ez felettébb furcsa, hiszen az akár 60-90 decibel erejű horkolás hangja a horkoló fejében keletkezik, így a zajnak az ő füle számára még zavaróbbnak kellene lennie. Hogy lehet az, hogy mégsem ébred fel rá? A válasz az agyban keresendő: alvás közben ugyanis változik az ember észlelése az ébrenléti állapothoz képest.
Az agy ügyesen szelektálja a hangokat
Ronald Charvin, a Michigani Egyetem alvásrendellenességekkel foglalkozó központjának szakértője szerint az ember azért nem hallja a saját horkolását, mert az agya alvás közben másképp kezeli az érzékelt hangokat, mint amikor ébren van.

Femina akták - Méhnyakrák
A Femina Aktában mindent megtudhatsz a méhnyakrákról, ami évente több ezer nőt érint hazánkban. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, többek között megismerheted a méhnyakszűrés értékelési módjait, megtudhatod, hogyan kell értelmezni a leleten látott eredményt, mi a különbség a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés között vagy elkerülhető-e a kemoterápia a méhnyakrák esetén?
Promóció
Chervin szerint az agy thalamus nevű területe szűri meg az alvás közben érzékelt zajokat. Egyfajta priorizálást végez, lényeges és kevésbé lényeges kategóriákba sorolva a hangokat, ami meghatározza, hogy az ember mire ébred fel, és mire nem. Például, ha az alvó a nevét hallja, valószínűleg felébred, mert azt az agya a szót fontos információnak ítéli meg. Ezzel szemben, ha mellette egy jelentéktelen mondat hangzik el, jó eséllyel tovább alszik. A lényegtelen hangok kategóriájába tartoznak azok a zajok is, amelyek az ember testén belül keletkeznek, így a horkolás is: ezért van az, hogy a horkoló nem ébred fel a saját maga keltette zajra, de a másik ember igen.
Pontosabban, a horkoló csak látszólag nem ébred fel horkolására: Chervin magyarázata szerint ugyanis az érintettnek a hang hatására akár óránként 20-25 mikroébredése is lehet. Mivel azonban pillanatokon belül visszaalszik, reggel fogalma sincs róla, valójában mennyire rosszul aludt.

A horkoló agya tehát különösen reagál alvás közben: bár a füleket megmenti a horkolás zajától, ő maga mégis szenved tőle. Ezért kiemelten fontos, hogy az ember figyelmeztesse a hálótársát, és jóindulatúlag se hallgasson az éjszakai lármáról.
Ha valaki nem hinné el, hogy horkol, akár egy mobiltelefonos felvétel is segíthet a dolog bizonyításában. A módszer ugyan gonosznak tűnhet elsőre, de a cél nemes, hiszen mindenképpen érdemes lépéseket tenni a rendellenesség megszüntetése érdekében. A rossz minőségű alvás hosszú távon káros hatást gyakorol az egészségre, növeli a diabétesz, a magas vérnyomás és az elhízás esélyét, aláássa az ember hangulatát, sőt rontja a kognitív teljesítményét is.
Ezért érdemes reggel beágyazni
Bárhogy is telt az éjszaka, reggel érdemes bevetni az ágyat: pszichológiai oka van, miért.
Miért megy jobban a munka, ha beágyazol reggel? Az elégedettségre is hat a kutatás szerint
Sokan érzik úgy, hogy a reggeli ágyazás teljességgel értelmetlen - azonban több kutatás is rácáfolt erre.
Elolvasom(Képek: Getty Images.)