Ez a legolcsóbb fűtési módszer: minden, amit tudnod kell róla!

Nem titok, hogy a világ fosszilis energiahordozóinak véges a mennyisége, ezért örökre nem támaszkodhatunk az ezeken alapuló fűtési megoldásokra. Nem beszélve arról, hogy minél inkább csökken ez a mennyiség, annál inkább nő az ár, ami már mostanság is meglátszik a fűtésszámlán.

Pontosan ezért van szükség olyan sokoldalú fejlesztésekre, mint a hőszivattyú, ami amellett, hogy tökéletesen felfűti a lakást, hűtésre is alkalmas, meleg víz előállítására is képes, sőt, még az épület optimális levegőztetését is biztosítani tudja.

Ráadásul a sokak által legolcsóbbnak vélt fafűtésnél is takarékosabb megoldás, ugyanis a hagyományos rendszereknél összehasonlíthatatlanul kisebb fűtési költséget eredményez, így a magasabb beruházási költségek is megtérülnek néhány éven belül.

A hőszivattyú működése

A hőszivattyú működését úgy kell elképzelni, mint a hűtőét, annyi különbséggel, hogy ebben fordítva mennek végbe az események, és természetesen a végeredmény is nagyobb mértékű. Tehát, amíg a hűtőszekrény belül veszi fel a hőt, és a hűtőrácson keresztül adja le, addig a hőszivattyú pont fordítva teszi ezt, és ebben az esetben a meleg oldalon leadott hő hasznosul.

Persze ahhoz, hogy ez megtörténhessen, elektromos energiára van szükség, ám a hőszivattyú esetében csak egészen kevésre. A berendezés egyébként a talajból, a talajvízből és a levegőből egyaránt felveheti a működéséhez szükséges hőt.

Akárcsak a napkollektoroké, a hőszivattyú hatékonysága is akkor a legnagyobb, ha alacsony hőmérsékletű fűtési módról van szó, a padló-, fal- és a mennyezetfűtés rendszerébe például érdemes beépíteni.

Hűtés és szellőztetés

A hőszivattyú 55°C-os hőmérsékletre képes a vizet felmelegíteni, de ez a folyamat meg is fordítható. Ilyenkor a rendszer a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt, egyszóval lehűti a lakást.

Emellett az eszköz szellőztetésre is kiválóan alkalmas: a hőszivattyú beszívja, szűri és előmelegíti a kinti friss levegőt - ezzel is melegítve a helyiséget -, amikor azonban a levegő elhasználódik, a rendszer azt a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett engedi ki a szabadba.

A hőszivattyú előnyei

A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye, hogy alacsony energiaigényű, ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos energiából 4 kWh energiát képes előállítani, vagyis jelentősen csökkenti az épület rezsiköltségét. Hosszú élettartamú eszközről van szó, melynek beruházási költsége alacsony energiafelhasználás mellett hamar megtérül, ráadásul használata függetlenít a nyersolaj és a földgáz lassanként megfizethetetlen áraitól.

Környezeti előnyei is vannak ennek a fűtőberendezésnek: míg a klasszikus kazánok jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a levegőbe - nem beszélve arról, hogy milyen veszélyesek lehetnek az egészségre is -, addig a hőszivattyús fűtéssel ez a mennyiség a felére csökkenthető.

Végül, de nem utolsósorban a pénztárca terhelését tekintve is nagyszerű alternatíva lehet a hőszivattyú, egyrészt azért, mert élettartama egészen magas, másrészt azért, mert mellette nincs szükség egyéb energia- és karbantartási költségek megfizetésére, amilyen például a kéményseprés.

Ha többet szeretnél tudni a hőszivattyű működöséről, kattints az Energiapersely.hu oldalra, mely cikkünk elkészítésében is komoly segítséget jelentett.

• fűtés
• spórolás
• lakás- és pénzügyek
• rezsicsökkentés
• fűtésszezon
• hőszivattyú
• Otthon