10 tipikus stresszreakció, ami károsítja a testi, lelki egészséget - Szinte mindenki tapasztalja

A stressz eredeti jelentésében a hidak szakítószilárdságát jelölte, majd Selye János vezette be a fogalmat az orvostudomány szótárába. Maga a stressz nem negatív, káros reakció, sok esetben inkább a teljesítmény növelését szolgálja. Azonban hogyha folyamatosan fennáll ez az állapot, akkor krónikussá válhat, és pusztító hatással lesz.

A stresszel való megküzdésről rengeteg irodalom jelent meg, a káros hatásairól szintén. A negatív stresszkezelésnek is vannak tipikus testi és lelki reakciói, amelyek gyakran tudattalanul ismétlődnek.

Stresszkezelés és negatív pótcselekvések 

A stresszállapotot gyakran kísérik fizikai, érzelmi, kognitív tünetek, például szapora szívverés, izomfeszültség, koncentrációs problémák. Vannak olyan pótcselekvések, amelyekkel tudatosan vagy tudattalanul, de ezeket a negatív hatásokat igyekszünk elkerülni.

Halogatás - a feladatok eltologatásával a szorító határidő miatti szorongást próbáljuk elodázni, viszont ezzel csak újabb szorongást okozunk. A halogatás nem a rossz időmenedzsment eredménye, hanem egy érzelmi válaszreakció a túl nagy nyomásra, amit már nem tudunk feldolgozni.

Túlvállalás és munkamánia - a másik véglet a feladatok halmozása, a munkába merülés. A traumatikus életeseményekre is gyakran adott válaszreakció, hogy munkába temetkezünk, de sokszor gyászreakcióként is felléphet. A probléma nem tűnik el, de nincs idő foglalkozni vele. Amíg tart a munka, addig elnyomjuk a negatív érzéseket. Ez a megküzdési stratégia később komolyabb problémákat okozhat, és nagyon kimerítő.

Telefonnyomkodás - az Instagram, a Facebook vagy a TikTok pörgetésével egy nagy adag dopamint kap az agy. A megkönnyebbülésérzés tiszavirág-életű, és szorongást okoz hosszú távon.

Rágógumizás, rágcsálás, cigarettázás - az orális fixáció a csecsemőkorból maradt velünk, amikor az anya emlői és a táplálás volt a fő örömforrás. Felnőttkorban a szájmozgáshoz kötődő tevékenységek változatlanul megnyugvást okoznak, így gyakori stresszreakciók. Legjellemzőbb a nassolás, a dohányzás és a rágózás vagy cukorkaszopogatás is. Egyes tanulmányok szerint a meleg italok, jellemzően a kávé vagy tea fogyasztása is ide sorolható.

Vásárlásfüggőség - bizony, a boltkórosság szintén ide tartozik. Gyorsan generált örömforrás, ami a telefonnyomkodáshoz hasonlóan nem tart sokáig, és általában bűntudatot, szorongást von maga után.

Fizikai pótcselekvések stressz esetén

A pótcselekvések akkor jelentkeznek, ha a konkrét szituációra nem tudunk reagálni. Ez lehet konfliktushelyzet vagy stressz-szituáció. Az evolúció során ezek a cselekvések segítettek kezelni a veszélyes helyzeteket, csökkentették a feszültséget, és potenciálisan növelhették a túlélési esélyeket. Ezek aztán később is velünk maradtak, sőt az állatoknál is megfigyelhetők. A madaraknál a tollászkodás az időnyerés eszköze lehet, amíg nem képesek döntést hozni, hogy tovaröppenjenek, vagy sem. A kutyáknál gyakori formája a rágás vagy az ásítás, hogyha hirtelen nem tudják kezelni az adott helyzetet. Az embereknél is rengeteg megjelenési formája lehet.

Körömrágás - az önmegnyugtatás egyik elterjedt formája, amely szintén összefüggésben van az orális fixációval. Nehéz róla leszokni, és el tud fajulni addig, hogy fizikai fájdalmat okozzon.

Stresszevés - az evés köztudottan örömforrás, amely hirtelen megoldást ad a stresszes vagy szorongással teli helyzetekben. Feltétlenül érdemes szakember segítségét kérni, mivel könnyen evészavarhoz vezethet.

Szokásokban megjelenő pótcselekvések

Alkohol és drogok - szintén közismert és nagyon káros megküzdési stratégia az alkohol- és drogfogyasztás. A függőség veszélyéről nem is beszélve. Hasonlóan a dohányzáshoz könnyen egy rögzült, egészségromboló tevékenységgé változhat. Mindenképpen érdemes tanácsadás keretében megkeresni a probléma gyökerét.

Panaszáradat - a folyamatos panaszkodás is a frusztráció levezetésének egyik formája lehet. A társas kapcsolatokra és az egyéni mentális egészségre sincs jó hatással.

Nem lehet elfutni előle: a túlsportolás az egészséges mennyiségű testmozgással ellentétben nem segít hosszú távon. Testmozgás közben endorfin szabadul fel a szervezetben, amely rövid távon csökkenti a stresszt, és a jobb közérzethez is hozzásegít. Az agy működését is serkenti, fellendíti a dopamintermelést, és segít a hangulatingadozásokon. Éppen ezért javasolják a szakemberek a mindennapi mozgást, de egészséges keretek között.

Számos pozitív és eredményes stresszkezelési stratégia létezik, amelyekre át lehet állni, azonban előtte fontos megérteni a működési mechanizmust, ami a negatívak mögött áll. A rendszeres és egészséges mértékű testmozgás hatásosan csökkenti a stresszt, az alvás is kulcsfontosságú, illetve a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás. A terápia, a meditáció és a társas kapcsolatok szintén elengedhetetlenek, és a kikapcsolódást szolgáló hobbik is sokat segítenek.

(A képek forrása: Getty Images Hungary.)

• stressz
• evészavar
• drog
• alkohol
• szorongás
• Lélek&Test