A gonosz nők megalázzák és kirekesztik a férfiakat a 80/20 elmélet szerint – Veszélyes teória terjed
Terjed egy toxikus elmélet, mely szerint a „gonosz nők” csak a legjobb férfiakra hajtanak, a többieket pedig megalázzák és kizárják.
Az incel kultúra - vagyis az önkéntelen cölibátusban élők kultúrája - a Netflixen bemutatott Kamaszok című sorozat után vált igazán közismertté, de már jóval előtte is létezett. A széria egy 13 éves fiú történetét mutatja be, akit a szélsőséges online tartalmak irányítottak a nőgyűlölet és a toxikus maszkulinitás irányába, ez pedig végül tragédiához, gyilkossághoz vezetett.
- A nők 80 százaléka a férfiak 20 százalékához vonzódik. Azt hiszem, az inceleknek ebben igazuk van - mondta a fiú a sorozatban. Na de pontosan mit is jelent ez a toxikus, radikális kijelentés és elmélet? Eláruljuk.
A 80/20 elmélet
Az elmélet gyakorlatilag azt takarja, hogy a „gonosz nők” kizárják a férfiak nagy részét a párkeresésből, megalázzák őket, és csak a legjobbakra hajtanak. A 80/20 arány szerint a nők 80 százaléka csak a férfiak legvonzóbb 20 százalékát részesíti előnyben a társkeresésben – mindenki mást pedig figyelmen kívül hagynak.

Azok, akik hisznek ebben, úgy gondolják, hogy a 20 százalékba való bejutáshoz jó genetikára, megfelelő bőrszínre, vonzó arcstruktúrára, vagy ezek hiányában gazdagságra van szükség. Az elmélet sokszor társul azzal a sztereotípiával, hogy a modern nők „válogatósak”, „önzőek” vagy „gonoszak”, és a hívői azt is állítják, hogy miattuk nem találnak partnert, és miattuk nem jutnak szexhez.
Az egész egyébként a gazdasági, üzleti környezetben alkalmazott Pareto-elvre épül, ami azt mondja ki, hogy a bevételek 80 százaléka a vásárlók 20 százalékától származik. Azonban a randizásra átvitt értelmezése már sokkal torzabb.
Az ismerkedési hajlandóság 80/20 elméletét nem az általános férfi, illetve női viselkedés kapcsán, hanem a társkereső alkalmazások vonatkozásában állapították meg - igencsak megkérdőjelezhető alapon. Ez a szabály az incel kultúrában semmilyen tudományos alapon nem nyugszik, nincs olyan hivatalos kutatás, ami alátámasztaná.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Miért olyan veszélyes?
Az egész elmélet az áldozatszerepre és a nők hibáztatására, gyűlöletkeltésre épül - bármiféle valóságalap nélkül. Egyes férfiak úgy érzik, hogy „a rendszer ellenük van”, a nők pedig tudatosan elutasítják őket, így alaptalan düh, frusztráció és gyűlölet gyűlik fel bennük. Ebből születnek azok az online közösségek is, ahol a nőellenesség már nemcsak elmélet, hanem napi szintű gyakorlat, ami többször torkollt már fizikai bántalmazásba, sőt gyilkosságba is.
A párkeresés sosem volt könnyű – sem a férfiaknak, sem a nőknek. A digitális társkeresés világa ugyan megváltoztatta a szabályokat, de nem tette lehetetlenné az őszinte kapcsolatok kialakítását. Az egészséges férfi identitás nem attól függ, hogy hány nő figyel valakire, hanem attól, hogyan bánik másokkal – és önmagával. A visszautasítás pedig egy természetes dolog, nem megalázás.
A „gonosz nő” mítosz helyett érdemes lenne inkább arra fókuszálni, hogyan lehet egy férfi jobb partner, empatikusabb ember, és hogyan lehet újraépíteni az őszinte kapcsolatokat a két nem között.
Bele tudnál nézni a gyilkos fiad szemébe? A Netflix új minisorozata, a Kamaszok kifacsarja a lelkedet
A Netflixen nemrég bemutatott Kamaszok egy gyilkossággal vádolt tinédzser családjának tragédiáját mutatja be. Kritikánk az idei év legnyomasztóbb sorozatáról.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary.)














