Rajongtak az oroszok a híres szélhámosért, mert nő volt, okos és gyönyörű: Sonya Golden Hand arisztokratáktól lopott

A bűnözők romanticizálása egyáltalán nem csak modernkori szokás. Számos olyan történet, könyv, film vagy sorozat látott már napvilágot, melynek főhőse rabló vagy esetleg gyilkos, az emberek mégis szimpatizálnak vele, és próbálják indokoltnak vagy kevésbé súlyosnak látni tetteit. Ez a jelenség pedig még inkább fennáll, ha egy szegény bűnözőről van szó, aki a gazdagoktól lop - jó példa erre Robin Hood, vagy a sokak által női megfelelőjeként emlegetett Sonya Golden Hand.

A 19. század szélhámosa gyorsan híressé vált. Egyáltalán nem olyan volt, mint a többi tolvaj: egyrészt azért, mert egy gyönyörű nő volt, másrészt azért, mert okosságával kiemelkedett a többi bűnöző közül, harmadrészt pedig azért, mert csak tehetős arisztokratákat károsított meg. 

Elcsábította, majd kirabolta a gazdagokat 

Sofia Ivanovna Bluevstein néven született 1859 környékén Varsóban, de életének korai szakaszáról csak kevés információ maradt fenn. Szülei szegény kereskedők voltak, így a kislány nem kapott jó oktatást, sőt egy idő után kizárták az iskolából, mert könyveket lopott. Innentől kezdve pedig nem volt visszaút: 13 évesen kezdte igazán bűnözői pályafutását, hamarosan már kisebb üzletekből rabolt el apróságokat. Anyja és apja ráadásul úgy próbálták jó útra terelni, hogy házasságba kényszerítették, persze ez semmitől nem tántorította el őt. Első férje hamarosan el is hagyta őt.

Néhány év múlva újraházasodott, második férje sokat tanított neki a lopásról és a csalásról. Hamarosan rájött, hogy szépségét és természetes vonzerejét felhasználva rengeteg mindent elérhet, ezért gazdag férfiakat csábított el, majd meglopta őket. Pénzt, ékszereket, gyémántokat és más értékes tárgyakat tulajdonított el tőlük. Sonya a befolyásolás és az álcázás nagymestere volt: előkelő hölgynek adta ki magát, mesés ruhakölteményekben parádézott, és eljátszotta, hogy fülig szerelmes a kiszemelt áldozatokba. Az urak annyira belebolondultak a gyönyörű nőbe, hogy szinte bármit megtettek érte: a legjobb szállodai szobákat bérelték, pénzt adtak neki, még munkájukat és családjukat is kockáztatták azért, hogy vele lehessenek. 

Királynőként tisztelték a tolvajok

Előfordult, hogy a gazdag feleség szerepét játszva ment be egy ékszerboltba, majd megkérte a tulajdonost, hogy mutassa meg neki a gyémántokat, és miközben alaposan tanulmányozta őket, néhányat hosszú körmei vagy nyelve alá rejtett, és így távozott az üzletből. Élete során az Orosz Birodalom szinte összes nagy ékszerüzletéből lopott, sokszor férfi kereskedőnek öltözve járta a boltokat. Ha meggyanúsították, sértve és felháborodva távozott. Egy ideig második férjével, majd később egyedül dolgozott, de a tolvajok hamar felfigyeltek tehetségére, óriási hírnevet szerzett a bűnözői körökben. Így kapta meg a „Golden Hand”, azaz az „Arany Kéz” nevet, ami nagy megtiszteltetésnek számított akkoriban - főleg úgy, hogy egy nőről volt szó, ezt a becenevet ugyanis leginkább csak férfiak kapatták meg akkoriban. A tolvajok imádták és tisztelték őt, királynőjüknek szólították, és elismerték intelligenciáját, zsenialitását. 

A bűnözői hálózat kulcsfigurájává vált, ő volt az egyetlen asszony, akit befogadtak az orosz alvilágban. Kiterjed kapcsolatokkal rendelkezett, megértette és ismerte mind a tolvajok, mind az áldozatok gondolkodásmódját. Nagyon másképp állt az emberekhez, mint a legtöbb rabló. Próbálta erősíteni a bűnözők egymás közti szolidaritását, támogatását, és alapot hozott létre a börtönben ülő vagy éppen menekülő személyek megsegítésére. Egyszer, amikor utólag megtudta, hogy egy két lányát egyedül nevelő özvegyasszonyt károsított meg, visszatérítette neki az összes pénzt, sőt még többet is adott, hogy segítse a boldogulásukat. De előfordult olyan is, hogy egy rabláskor nem pénzzel távozott, hanem pénzt hagyott ott. Egy alvó férfi mellett rátalált egy levélre, amiből kiderült, hogy az illető eljátszotta a beteg húga kezelésére szánt pénzt, és ezt akarta épp megírni édesanyjának. Sonya 500 rubelt tett a fegyvere alá, és csendben távozott.

Sokáig nem tudták elfogni a rendőrök

A rendőrség persze sokáig nyomozott utána, de éveken keresztül mindig sikerült elmenekülnie előlük, vagy átvernie őket. Úgy tudni, elfogásában nagy szerepet játszott egy zsebtolvaj, akibe beleszeretett. Sokszor kért kölcsön Sonyától szerencsejátékra, de mindig elveszítette az összeget, ezért egyre nagyobb kockázatok vállalására sarkallta a nőt, aki teljesen kifordult önmagából a kapcsolatuk során. Ráadásul az 1880-as években sikerült lefotózni a tolvajok királynőjét, így hamarosan már mindenki felismerte, a rendőrök pedig követték őt. 

Elfogták, de sikerült elmenekülnie a börtönből, ám negyvenéves kora környékén újra a rendőrök markába került, ekkor a Szahalin-szigetre száműzték. Többször kioldotta láncait, és számos alkalommal szökni próbált, végül egy alkalommal ezért megkorbácsolták, ő pedig súlyos sérülései ellenére is menekült. Eszméletlenül találtak rá, az orvosok megpróbálták megmenteni, de néhány nappal később elhunyt. A fotóból, amelyeken láncra verve látható, rengeteg másolat készült, így utolsó éveiben még nagyobb hírnevet szerzett. Halála után ő lett ez európai történelem egyik leghíresebb női bűnözője. Síremléke a Vagankovói temetőben található.

A sötét angyal, Mary Ann Cotton története

Mary Ann Cotton ránézésre hétköznapi családanyának tűnhetett, azonban az átlagos, ártatlan külső sötét, kegyetlen belsőt rejtett. Ő a brit történelem egyik leghírhedtebb női sorozatgyilkosa.

• bűnöző
• bűnözők a múltban
• tolvaj
• történelmi érdekesség
• női sorsok
• Lélek&Test