A híd, amit női kezek építettek: 8 fotó a '40-es évekből, amitől leesik az állad
Szoktál az Erzsébet hídon járni? Ezt biztos nem tudtad róla.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Számodra természetes lehet, hogy nap mint nap bejársz dolgozni az irodába, tanítani mész, üzletben kiszolgálni, ám mintegy 60 évvel ezelőtt a nők nem csupán ilyen jellegű munkákat kezdtek végezni, hanem komoly fizikai munkát is.
1945 után ugyanis, a második világháborút követően az ország gazdasági és társadalmi elmaradását behozandó és a termelékenységet fokozandó, szovjet mintára nagymértékben megnövelték a női munkások számát a korábbiakhoz képest. Nők kerültek olyan munkakörökbe is, amelyeket jobbára férfiak töltöttek be addig, és töltenek ma is be: traktorvezetőnők, gyári munkások, esztergályosok, hegesztők lettek.
Bár mindezt pozitívumként ábrázolták, a munkásnők erőn felül teljesítettek nap mint nap a munkahelyükön. Az jelentette a dicsőséget, ha valakit élmunkásnak tartottak, és itt jóval többről volt itt szó, mint munkáról: a nők háziasszonyként, anyaként is helytálltak.
Valljuk be, a felsorolt feladatok nem a legtesthezállóbbak voltak a nők számára, mégis hősként gondolhatunk mai nőkként az akkori dolgozó nőkre, és büszkék lehetünk, hogy hozzájuk hasonlóan mi is nők vagyunk, akikben, mint az bebizonyosodott, óriási erő és kitartás lakozik.
Nézegesd meg a negyvenes-ötvenes évek munkásnőiről a következő képeket!
Az Erzsébet híd megépítését 1893-ban rendelte el Ferenc József. 1903-ra el is készült, de 1945. január 18-án lerombolták a németek. A képen a még romos híd 1953-ban.
Fotó: Nagy Gyula; fortepan.hu
Helyreállítására a budapesti hidak közt utolsóként került sor, és elég hosszú időt is vett igénybe, a kész hidat 1964-ben adták át a forgalomnak. Az újjáépítési munkálatok első lépése az volt, hogy elbontották a felrobbantott híd maradványait, férfi és női munkások együttes alkalmazásával. A képen egy hegesztő-lángvágó munkásnő a budai alsó rakparton az Erzsébet híd elemét darabolja 1949-ben.
Fotó: Kovács Márton Ernő; fortepan.hu
Az Erzsébet hídon dolgozó munkásasszonyok, kezükben hegesztő, lángvágó szerszámokkal, 1949-ben.
Fotó: Kovács Márton Ernő; fortepan.hu
Nemcsak a híd újjáépítésében résztvevő nők, de a gyári munkásnők is keményen dolgoztak nap mint nap - 1949.
Fotó: Kovács Márton Ernő; fortepan.hu
Textilipari munkásnők Győrben, 1951-ben.
Fotó: Konok Tamás id.; fortepan.hu
Munkásnők a Fűzfői Papírgyárban 1938-ban.
Fotó: Simon Tibor; fortepan.hu
A nehéz fizikai munka mellett természetesen továbbra is volt igény rá, ezért képeztek tanárnőket, nővéreket, szülésznőket is. A kép 1957-es.
Fotó: Szent-tamási Mihály; fortepan.hu
Így változott a nőideál
Hihetetlen, mennyit változott a nőideál az idők során. Kattints a beszédes képekért!
