A Monopoly feltalálója valójában egy nő volt: Lizzie Magie egészen különös és tartalmas életet élt

A Monopoly a világ legismertebb és legnépszerűbb társasjátéka. Ráadásul annak ellenére van ez így, hogy napjainkban a hobbi egyértelműen reneszánszát éli, soha nem látott mennyiségben jelennek meg a jobbnál jobb, okosabb mechanikájú játékok, amelyek bőven élvezetesebbek, mint a Monopoly.

A játék, amit ma a kapitalizmus jelképének szokás tartani, valójában teljesen más céllal és elvek mentén jött létre, de nem csak ez az egyetlen kanyar a történetében: bár a feltalálójaként mindenhol egy pennsylvaniai mérnök, Charles Darrow neve szerepel, szellemi „atyja” valójában egy határozott és okos nő, Lizzie Magie. 

Eladásra kínálta magát egy hirdetésben 

Elizabeth Magie 1866-ban született az Illinois állambeli Macomb településen. Édesapja, az újságkiadó James K. Magie aktív részese volt a politikának, kiállt például a rabszolgaság eltörlése mellett, támogatta, sőt egyes útjain még el is kísérte Abraham Lincolnt. A férfi mellett Lizzie-t is érdekelni kezdték a közügyek, társadalmi problémák. Az 1880-as években gyorsíróként dolgozott, de sokoldalúságát mutatta, hogy közben novellákat, verseket írt, sőt fellépett színésznőként, és még mérnökként is tevékenykedett. Mindössze 26 éves volt, amikor szabadalmaztatott egy találmányt, ami a gépírást könnyítette meg, méghozzá úgy, hogy a papír görgőkön történő áthaladását segítette. 

Lizzie hitt benne, hogy a nők minden területen ugyanannyira meg tudják állni a helyüket, mint a férfiak - ez a korban roppant haladó, feminista gondolatnak számított, a szabadalmaknak például kevesebb mint az 1%-a kötődött nőkhöz. Amikor ráébredt, hogy gyorsírói fizetéséből nem tudja eltartani magát, annak érdekében, hogy az egyedülálló nők nehéz helyzetére irányítsa a figyelmet, hirdetést adott fel, amelyben magát „fiatal amerikai rabszolganőként” kínálta eladásra a legtöbbet licitálónak. Tulajdonságairól szólva kifejtette, hogy bár nem szép, de nagyon vonzó, karakteres, és tele van erővel. Az akciónak híre kelt, foglalkoztatta a közvéleményt, és a nő egy időre kisebb hírnévre tett szert.

A földbirtokos játéka

Lizzie-nek mindenről volt véleménye, ami a gazdasági kérdéseket illeti, édesapjához hasonlóan Henry George közgazdász gondolataival szimpatizált. Az 1897-ben elhunyt férfi azt vallotta, hogy mindennek, ami a természetben fellelhető, közös tulajdonban kell maradnia. A földbirtokosoknak kell egyedül adót fizetniük - cserébe azért, hogy kizárólagos haszonélvezői lehessenek a földjüknek. George és követői, akik monopóliumellenesek voltak, úgy gondolták, hogy ez lenne az egyedüli adóforma (single tax), hittek benne, hogy így igazságosabb és boldogabb lenne a társadalom.

Lizzie a rendes napi munkáját követően esti iskolában tartott órákat, amelyben ismertette ezeket az elveket. Hogy George nézetei a halála után is fennmaradjanak, illetve még több embert elérjenek, megszületett a fejében egy társasjáték gondolata. Ez volt a Landlord’s Game (A földbirtokos játéka), amit 1904-ben szabadalmaztatott. A kisebb-nagyobb mezőkre osztott táblán haladva a játékosok ingatlanokat vehettek, kölcsönt kaphattak egymástól és a banktól, adókat fizettek.

A nő két szabályrendszert dolgozott ki a játékhoz, az egyik monopóliumellenes volt, interakcióra épült, a másik alapján pedig az nyert, aki átgázolva a többieken minél nagyobb vagyonra tett szert. Nem kérdéses, hogy Lizzie melyik utat tartotta magasabb rendűnek. A játék a sorozatgyártást követően elterjedt, többek között egyetemeken használták oktatási segédeszközként.

Charles Darrow színre lép

A 1900-as évek elején Lizzie újságíróként tevékenykedett, és 44 éves korában végül férjhez is ment Albert Wallace Phillips üzletemberhez, holott korábban a házasságra nem mutatott hajlandóságot. 1924-ben, miután a játék korábbi szabadalma lejárt, szabadalmaztatták az átdolgozott változatot. Hamarosan újabb és újabb változatok készültek házi használatra, ki-ki beleszőtte a saját elképzeléseit, lakhelyének nevét, csavart egyet a szabályon. Charles Darrow munkanélküli pennsylvaniai mérnök is átdolgozott szabállyal ismerte meg, és egyből potenciált látott benne.

Nehéz helyzetében, a gazdasági válság idején pénzt szeretett volna keresni vele, így aztán átdolgozta a grafikát, megkereste az amerikai játékgyártó Parker Brotherst, akikkel együtt 1936-ban még szabadalmat is tudtak szerezni az ekkor már Monopolyként emlegetett játékra, ami az ő marketingjüknek, üzleti stratégiájuknak köszönhetően egyre sikeresebbé vált, a vele foglalkozókat pedig rendkívül gazdaggá tette. A ’70-es években fény derült a kanyargós és a gyártóra nézve meglehetősen kellemetlen történetre, de a Parker Brothers úgy oldotta meg az ügyet, hogy a Monopolyhoz hasonló játékok, így a Landlord’s Game szabadalmát is megvásárolták.

Lizzie Magie egyébként már a Darrow-féle 1935-ös szabadalom idején tisztában volt vele, hogy az ötletét ellopták, interjúkat is adott, hogy alátámassza az igazát. Később még két játékot tervezett, sőt elkészítette a Landlord’s Game harmadik változatát is, egyik sem hozta meg számára a sikert. Férje, Albert 1937-ben hunyt el, Lizzie 11 évre rá követte, 81 évesen. Annak ellenére, hogy mekkora hatással volt a társasjátékokra és az amerikai kultúrára, jóformán ismeretlenül hunyt el.

Női feltalálók

Bár a köztudatban sajnos általában csak a férfi feltalálók neve marad meg, valójában számos zseniális dolgot nők alkottak meg. A következő inspiráló és okos asszonyok innovatív gondolkodásukkal, kreativitásukkal és szabadalmaikkal megváltoztatták a világot: többek között a ma használatos golyóálló mellényt és az ablaktörlőt is nők találták fel.

(Képek forrása: Wikipédia/Thomas Forsyth, landlordsgame.info;Animalparty; U.S. National Archives; Getty Images Hungary.)

• monopoly
• társasjáték
• lizzie magie
• feltaláló
• női sorsok
• Lélek&Test