A 20. század legbátrabb asszonyai: kigúnyolták őket a férfiak, mégis küzdöttek a nők jogaiért
Képeken mutatjuk a 20. század leghíresebb feministáit: bátran, minden kockázatot vállalva küzdöttek a nők jogaiért.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A nők már évszázadok óta küzdenek az egyenlőségért, a feminizmus azonban szervezetten a 19-20. században jelent meg igazán. A szüfrazsettmozgalmak a 20. század elején jöttek létre először Angliában, majd az Egyesült Államokban, de az első feminista hullám hamarosan a világ számos pontján felütötte a fejét.
A feminista asszonyok között akadtak jó néhányan, akik kiemelkedtek a tömegből tetteikkel, hangjukkal vagy bátorságukkal, és minden kockázatot, sértést vállalva harcoltak a nők jogaiért.
A 20. század legbátrabb feministái
A következő hölgyeket nem zavarta, hogy a férfiak vagy konzervatívabb nőtársaik kigúnyolták, megvetették, lenézték őket: bármire hajlandóak voltak, hogy elérjék céljaikat. Nevük bevésődött a történelembe, és ma is rengeteget köszönhetünk nekik. Képeken mutatjuk a 20. század legbátrabb, leghíresebb magyar és külföldi feminista asszonyait.
Emmeline Pankhurst (1858-1928) az angol szüfrazsettmozgalmak egyik vezető alakja volt. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nők választójogot kapjanak, illetve 1903-ban megalapította a Women’s Social and Political Union nevű radikális nőmozgalmat. Mindezt úgy, hogy közben öt gyermeket nevelt, és férje karrierjét is támogatta.
Bédy-Schwimmer Rózsa (1877-1948) Glücklich Vilmával alapította meg itthon a Feministák Egyesületét 1904-ben, majd 1907-től A Nő és a Társadalom című lapot szerkesztette. A választójog mellett a nők és a gyermekek egészségvédelméért, oktatásáért is harcolt.
Glücklich Vilma volt az első hölgy, aki magyarországi egyetemen szerezhetett diplomát. Ő lett egyben az első nő is, aki bölcsészdiplomát szerzett. Megalapította a Magyar Feministák egyesületét Bédy-Schwimmer Rózsával, majd az egyenjogúságért és a választójogért harcoltak.
Virginia Woolf (1882-1941) a 20. századi irodalom és a feminizmus egyik legjelentősebb alakja. Három adomány című esszéje igazi áttörés volt: a mű a nők helyzetén keresztül világít rá arra, hogyan él a világban az elnyomás, illetve erős társadalomkritikát is megfogalmaz.
Simone de Beauvoir (1908-1986) francia írónő és filozófus szintén a 20. század meghatározó feministája volt. Híres műve A második nem című könyv, amely a nők elnyomásával foglalkozik. Ez az írás indította el a feminizmus második hullámát.
Hugonnai Vilma (1847-1922) volt az első magyar orvosnő, de csak diplomája megszerzése után 18 évvel kezdhetett a szakmájában dolgozni itthon, eddig ugyanis nem ismerték el végzettségét. Több tanulmányt is írt a nők helyzetéről, és részt vett az egyenjogúsítást célzó szervezkedésekben. Az Országos Nőképző Egyesületben betegápolást tanított.
Betty Friedan (1921-2006) talán az egyik legismertebb feminista a 20. századból. Íróként, polgárjogi aktivistaként tevékenykedett, az ő műve A nő misztikuma című könyv is, ami a feminista irodalom egyik alappillére. Ő alapította meg a Nemzeti Szervezet a Nőkért elnevezésű mozgalmat is 1966-ban.
Jászai Mari (1850-1926) nem csak rendkívüli színészi tehetsége miatt írta be magát a történelembe. A színésznő ugyanis írt többek között a Feministák Egyesületének lapjába, részt vett a Feminista gyűléseken, és a nők választójoga mellett is kampányolt.
Gloria Steinem (1934-) amerikai újságíró a ’60-as, ’70-es évek legismertebb feminista vezetője és szószólója volt. Támogatta az abortuszhoz való jogot, és ő alapította a Ms. magazint. Ma már 86 éves.
Slachta Margit (1884-1974) katolikus szerzetesnő és feminista politikus volt. Megszervezte a Keresztény Női Tábor nevű politikai tagozatot, és ő lett az első női országgyűlési képviselő Magyarországon.
Képek: Getty Images Hungary, hu.wikipedia.org, hu.wikipedia.org, en.wikipedia.org, hu.wikipedia.org, hu.wikipedia.org, hu.pinterest.com, hu.wikipedia.org, hu.wikipedia.org, hu.pinterest.com.
OLVASD EL EZT IS!
