Mi történt valójában a fürdőkben a középkorban? A tömeges paráználkodás elfogadott helyszíne volt
A fürdők a középkorban teljesen más jellegűek voltak. Nem csupán a lazításnak, hanem a nyilvános szexnek és a prostitúciónak is teret adtak.
A középkorban a higiéniai szokások igencsak különböztek a maiaktól. Előfordult, hogy valaki évente csak egyszer fürdött, de ez volt a ritkább eset. A szokás leginkább egyéni igényektől, egészségügyi és anyagi helyzettől függött, de egy hétköznapi ember számára az átlag általában évi néhány alkalom volt.
A fürdőzéshez gyakran szabályokat is alkottak az orvosok, főleg azért, mert gyógyító hatásúnak vélték a tiszta vagy gyógynövényekkel teli vízbe való merülést. Aki megengedhette magának, az az otthonában is tartott kádat, dézsát, ám a legtöbben a folyókba, a tavakba vagy a fürdőházakba jártak tisztálkodni. Ez utóbbiak viszont nem csupán erre szolgáltak: gyorsan a nemi élet nyilvános színtereivé váltak.
A fürdők szerepe a középkorban
Az épületek eredetileg azért jöttek létre, hogy lehetőséget adjanak az embereknek a fedett területeken, meleg vízben való mosakodásra, pihenésre, hamarosan azonban teljesen megváltozott a szerepük. Először a királyok és az arisztokraták jártak fürdőkbe, később viszont már a szegényebb rétegek számára is létrejöttek ilyen intézmények, ahová vagy ingyen, vagy némi pénzért cserébe léphettek be.
Dr. Józsa László Szex a középkori Magyarországon című könyvében beszámol arról, hogy a nyilvános fürdők nagy medencéiben általában teljesen meztelenül, néha pedig apró kötényt viselve mártóztak meg a férfiak, a nők és a gyermekek egyaránt. De arra is volt lehetőség, hogy valaki a vizet elkerülve, a medence széléről vagy a fölé épített hídról nézhesse az embereket. A fürdők gyorsan a társadalmi élet középpontjává váltak, és már sokkal többről szóltak, mint a tisztálkodás vagy a pihenés.
A nyilvános szex helyszínévé váltak
Sokan enni, inni, kártyázni, pletykálni is ilyen helyekre jártak, a meztelenkedés hatására pedig egyre többen választották a szexuális vágyaik kielégítésére a fürdőházakat. A férfiak és a nők kezdetben csak fogdosták egymást a medencékben, egy idő után viszont bevett szokássá vált, hogy akik megkívánták egymást, azok a többiek szeme láttára, a vízben közösültek. Az épületek maguk jelentették a szexuális szabadságot, melyeket nem csak a laza erkölcsűek, hanem például a „tisztes asszony”-nak tartott nők is kihasználtak. Sőt, apácák és barátok is jártak ezekre a helyekre.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A népszerűség rohamos növekedésével a fürdők egyre szélesebb körű szolgáltatásokkal várták a vendégeket. Voltak borbélyok, akik sebészként is tevékenykedtek, masszőrök és prostituáltak is - ők részben vendégként, részben pedig alkalmazottként voltak jelen. És nemcsak az örömlányok, hanem a fürdőszolgalányok közül is választhattak a nők és a férfiak egyaránt, ők ugyanis szintén a testüket is a vendégek rendelkezésére bocsájtották.
Az épületek így hamarosan bordélyházként funkcionáltak. A kuncsaftoknak előnyös volt, hogy megszemlélhették a kéjnőket, akikkel a fürdőn belül akár a vízben, akár egy félreeső zugban közösülhettek.
A meddőség kezelésének megoldásai
Az egyszerű meleg vagy forrás-, illetve termálvíznek gyógyító erőt is tulajdonítottak. Nem csupán a különböző betegségekkel, sebekkel küzdők látogattak el ezekbe csodatévő hatást várva, hanem a meddő asszonyok is. Dr. Józsa László könyvében elmeséli, hogy a forrásokhoz, illetve a gyógyerejűnek vélt fürdőkbe sorra érkeztek a gyermekre vágyó nők. A zarándoklatok során azonban sokan nem őrizték meg hűségüket, éppen ezért is lettek olyan sikeresek az utak: amikor ugyanis a férjüknél volt a probléma a teherbeesés során, a másik férfival, férfiakkal való együttlét alatt sokan teherbe estek.
A hatóságok elnézték mindazt, ami a fürdőkben zajlott, ám az egyház erőteljesen ellenezte, és küzdött is ellene. A fürdőházak népszerűségének végül a 15. század végén kitört, majd a 16. században rohamosan terjedő szifiliszjárvány vetett véget. A legtöbbjüket ugyanis vendégek hiányában bezárták, a megmaradtakat pedig a betegségtől való félelem miatt már szinte senki nem használta vágyai kielégítésének színteréül.
Az erotika ábrázolása a történelem során
A szexet és az erotikát az évszázadok során mindig egy kicsit másképp közelítették meg, másképp örökítették meg. Képeken mutatjuk a különböző korok szexuális ábrázolásait.
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
- középkor
- középkori szex
- középkori fürdők
- történelem
- szexuális élet
- prostitúció
- bordély
- örömlány
- Lélek&Test