Mi az a Dunning-Kruger-hatás, és miért olyan káros? Nagyon zavaró lehet a munkahelyeken

Találkoztál már olyan esettel, amikor valakinek egyáltalán nem volt tapasztalata, tudása egy adott témában, mégis úgy érezte, jobban ért hozzá másoknál, és úgy is viselkedett, mintha így lenne? 

Nos, a jelenség igencsak gyakori, és neve is van: ez a Dunning-Kruger-hatás, ami nagyon zavaró lehet, főleg a munkahelyeken. Eláruljuk, hogy működik, mi okozza, és mit lehet tenni vele.

Mi az a Dunning-Kruger-hatás?

Kis tudás, nagy mellény - nagyjából így jellemezhetnénk a Dunning-Kruger-effektust, melynek lényege, hogy az emberek magabiztossága egy adott területet illetően nem egyenesen arányos a kapcsolódó tudásuk mértékével. Tehát aki kevésbé ért valamihez, kevesebb róla a tudása, az hajlamosabb túlbecsülni saját hozzáértését, szakértelmét. 

A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning figyelte meg először, eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban. A tanulmány rámutat, hogy a legkülönfélébb területeken - a szövegértéstől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és a teniszezésig - az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Hajlamosak túlbecsülni saját képzettségüket, nem ismerik el, hogy más ért hozzá, és saját képzetlenségüket sem ismerik fel.

Viszont a vizsgálatokból az is kiderült, hogy ha az ember később mégis fejleszt saját szakértelmén, és szaktudásra tesz szert az adott témában, akkor képessé válik arra, hogy felismerje: korábban nem értett a dologhoz.

Mi az oka, és ki érintett benne?

A Dunning-Kruger-hatás egyik fő oka, hogy a magabiztosságot az emberek annyira nagyra értékelik, hogy sokan inkább úgy tesznek, mintha okosak vagy képzettek lennének, csak ne tűnjenek alkalmatlannak mások szemében. Sokszor a státusz és a hatalom iránti vágy vezérli őket, és az, hogy okosabbnak akarnak tűnni a környezetüknél. Az effektus gyakran akkor jelenik meg, ha valakinek nincs tudása egy adott témáról, mégis szerez róla valami apró információt másoktól, így nem látja reálisan a helyzetet, nem látja a teljes képet, és elhiszi, hogy valóban ért az említett területhez.

A szakértők szerint a Dunning-Kruger-effektusra mindenki hajlamos, és mindenkit érinthet. A legtöbb embernek vannak gyenge pontjai, ahol ez érvényesülhet. Bármennyire is tájékozottak vagy tapasztaltak vagyunk, mindenkinek vannak olyan területei, amelyeken tájékozatlan. Azok az emberek például, akik egy adott területen szakemberek, tévesen azt gondolhatják, hogy intelligenciájuk és tudásuk más területekre is átragad.

Lehet, hogy valaki sok témában okos és képzett, de senki sem szakértő mindenben. Tehát valamennyire mindenki fogékony a jelenségre, és valószínűleg a legtöbben rendszeresen tapasztalják is ezt, vagy találkoznak vele. 

Negatív hatása van a munkahelyeken

Érthető módon a Dunning-Kruger-effektusnak számos negatív hatása és következménye lehet a munkahelyeken. A képzetlen egyének túlbecsülik képességeiket, és gyakrabban követnek el hibákat, hagynak figyelmen kívül fontos részleteket, hoznak rossz döntéseket vagy vállalnak el olyan feladatokat, amiket nem tudnak jól elvégezni.

Túlságosan is magabiztosnak tűnhetnek mások szemében, így gyakran az adott munkára valóban alkalmas, jól képzett emberek háttérbe szorulnak. Azt érezhetik, hogy kevesebb a tudásuk - pedig nem így van -, ami miatt kisebb lesz az önbizalmuk is. Ezért nem szólalnak meg, amikor hasznos lenne, és nem vállalnak olyan feladatokat, amikre tökéletesen alkalmasak, illetve amikből az egész vállalat profitálhatna, ha az ő kezükbe kerülne.

A jelenség mindezek mellett konfliktusokat is eredményezhet a kollégák között. Nehézséget okozhat és feszültséget kelthet, ha különböző szintű kompetenciával rendelkező egyének dolgoznak együtt ugyanazon a feladaton vagy hasonló pozícióban. És jellemző az is, hogy akik túlértékelik képességeiket, nem hajlandók visszajelzést vagy építő kritikát fogadni társaiktól.

Mit lehet tenni ellene?

Ha magadon tapasztalod az effektust, akkor érdemes odafigyeléssel határt szabni neki, és mindig átgondolnod, hogy valóban értesz-e egy adott területhez, vagy tényleg te vagy az a csapatban, aki a leginkább kompetens hozzá. Ha viszont a munkatársaid közül veszed észre valakin, hasznos lehet, ha nyílt és őszinte, de persze udvarias visszajelzéseket adsz neki, elmondod a véleményedet, és nem hagyod, hogy lenyomjon a magabiztosságával.

A vezetőség számára az objektív hozzáállás- és teljesítménymérés lehet még jó opció, valamint a különböző oktatások, amelyek során fejleszthetik az alkalmazottaikat, és egy szintre hozhatják a tudásukat. 

Olvass tovább! Amiket csak a magas EQ-jú emberek csinálnak a munkahelyen

A magas érzelmi intelligenciájú emberek a munkahelyeken is kitűnnek viselkedésükkel. Ezeket a szokásokat érdemes eltanulni tőlük.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• dunning-kruger hatás
• jelenség
• munkahely
• munkahelyi probléma
• viselkedés
• magabiztosság
• pszichológia
• Lélek&Test